Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.
Ülésnapok - 1922-417
A nemzetgyűlés 417. ülése 1921 kaszával vagy kalapáccsal dolgozik. (Ugy van ! a baloldalon.) Ismétlem, ebben a tekintetben nekünk különbséget tennünk nem szabad és arra kell törekednünk, hogy a jogkiterjesztés tekintetében a legméltányosabb határig menjünk el. Hiszen sokszor nem az az egyszerű ember az oka annak, hogy a négy vagy hat elemit nem végezhette ej, sokszor az állam vezető tényezői az okai ennek, akik elfelejtettek iskolákat építeni, például az Alföld pusztaságain, aminek következtében elzárták ezeket az embereket attól a lehetőségtől, hogy azt a kulturális fokot, amelyet a választói jog megkövetel, maguknak megszerezhessék. De azt is mondhatná valaki, hogy mindez szép elméletnek, amit én mondottam, azonban a gyakorlatot kell nézni és bizony, ha a mostani székesfővárosi választásokat nézzük, ugy könnyen a demokráciának nem kivánatos elemei kerülnének be többségben a parlamentbe. Erre vonatkozólag váddal állok elő a kormányzatot illetőleg. Hogy ma az a helyzet, hogy a közvéleménynek nagyrésze ellenszenvvel viseltetik a kormányzati politikával szemben, annak elsősorban maga a kormány az oka. Méltóztassék ugy kormányozni, hogy abban lássák a jóindulatot, a szeretetet, az igazi demokrácia megnyilatkozását, és akkor nem kell attól félni, hogy az a tömeg, amely csak az áldásait érzi a helyes kormányzatnak, a kormányzat ellen fordul. (Östör József : Szimpatikus kormány még nem volt a világon ! — Felkiáltások jobbfelől : Sohasem ! — Meskó Zoltán : Az átkos kormányok az okai mindennek !) Nem mondom, hogy lehetséges olyan kormányzatot elképzelni, amely mindenkinek az igényeit ki tudja elégíteni. Nem ez a fontos, hanem az, hogy az ország egyetemének igényeit, vagy általában az ország többségének igényeit tudja kielégíteni. (Meskó Zoltán: Ők megnyerték az első dijat a népszerűtlenségben, egész biztosan ! Versenyen kivül vannak ! — Szeder Ferenc : Van olyan kormány, amely nem gyűlöli és utálja a népet ! — Rothenstein Mór : De nem Magyarországon !) A másik szempont, amelyet ezzel a gondolattal kapcsolatban hangoztatni akarok, az, hogy a kormány akadályozza a szervezkedést. Nemcsak a baloldalt, de jobboldalt illetőleg is mindent elkövet, hogy főleg a mezőgazdasági munkásság tömegei kellő mértékben megszervezhetők ne legyenek. De viszont ő maga is mindent elmulaszt e tekintetben, pedig nekünk nem lenne ez ellen semmi különös kifogásunk. Hiszen többé-kevésbé áll az a mondás, amelyet, ha jól emlékszem, Bessenyey Zénó hangoztatott a kormányzó párttal szemben, hogy a kormányzópárt tulaj donképen nem is párt. Mert tulaj donképen személyi erőkön épül fel az egész kormányzópárt és nem homogén, szervezett tömegek erején. Pedig amint a nyugati államok példája mutatja, egy párt jövője, fenmaradása csak akkor van biztositva, ha az szervezett tömegerőn épül fel. Tessék megteremteni ezt a szervezett tömegerőt, tessék megengedni, hogy a tömeg megszerveztethessék ; akkor nem kell félni a nem kivánatos elemek hatalmától, mert lesz annak ellensúlyozó ereje egy más szervezkedésben. ( Meskó Zoltán : De valamit kell csinálni ! Szervezzék meg önök maguk !) Méltóztassanak belátni, hogy ez a szervezetlenség nemcsak a tömegre káros, hanem káros önökre is, sőt káros az országra is. Önök magukra vállalnak most minden felelősséget, főleg a választójogi törvényjavaslattal kapcsolatban. E tekintetben azonban főleg a választójogi törvényjavaslatnál bennünket is terhel bizonyos felelősség, mert hiszen a választójogi törvényjavaslat az ország egész egyetemét érdekli, már pedig az ország egész egyetemét tisztán a kormányzópárt nem képviseli. Az ország egész évi május hó 27-én, szerdán. 231 egyetemét az egész parlament képviseli, következőleg bennünket is terhel bizonyos felelősség. De felelősség terhel azért is, mert a választójog kérdése van leginkább összefüggésben a nemzet létérdekeivel, már pedig a nemzet létérdeke nemcsak a túloldalnak, hanem kijelentem, valamenynyiünknek is eminens érdeke. A felelősségben tehát mi is osztozni akarunk és épen azért minden lehe! tőt elkövetünk, hogy ez a törvényjavaslat a nép 1 egyetemes érdekeinek és a nemzet létérdekeinek I megfelelően konstruáltassék meg. Nekem a múlt parlamentjeiről nincs valami jó véleményem. Ha az 1918. évi parlamentet néI zem, nagy szomorúság tölti el lelkemet. Magam j előtt látom, amikor a parlament elnöke összehívta I a képviselőházat és nem akadt egyetlen képviselő sem, aki a nemzet érdekeire való hivatkozással szót mert volna emelni ebben a parlamentben. j (Meskó Zoltán : Ez a legszomorúbb !) Sokan voltak abban a parlamentben ennek a nemzetgyűlésnek képviselői közül is és ezek is tettek helyett szétszéledtek és hallgattak. Amikor a francia forradalom történetét tanulmányoztam, egy nagyon kedves kép kapta meg figyelmemet, nevezetesen egy breton képviselőnek, ha jól emlékszem Langeuné-nek esete. A jakobinusok mind nagyobb hatalomra tettek szert, a tömeg ellepte a parlament karzatait és fenyegető kijelentések hangzottak a képviselők felé, úgyhogy a képviselőkön rémület vett erőt, és akkor, bár a jakobinusok elnöke ült a nemzetgyűlés elnöki székében, ez a Langeuné harminc társa megbízásából oda mert menni a szónoki emelvényre és oda merte kiáltani a jakobinusoknak, hogy tönkreteszik az országot, hogy saját hatalmi érdekeikért küzdenek. Igaz, hogy Langeuné másnap harminc társával elpusztult, mert a jakobinusok kivégeztették. De milyen felemelő, hogy a francia forradalomnak ebben az időszakában akadt legalább harminc ember, aki szavát fel merte emelni a nemzet érdekében. A mi parlamentünkben nem 30, de egy ember sem akadt, aki az áradat ellen szót mert volna emelni. (Meskó Zoltán : Hol volt a többség, a nagy munkapárt ? — Zaj a jobboldalon.) Ha az a mentalitás vezeti a túloldalt is, amely mentalitás vezette a régi 1918. évi képviselőház képviselőit, akkor ebből a mentalitásból nem kérünk és akkor igenis, jogot formálunk a felelősség egj^részéhez a választójogot illetőleg. (Barthos Andor : Mi meg abból nem kérünk ! Kvittek vagyunk ! — Meskó Zoltán : Már régen kvittek vagyunk !) Ami a választójogi törvényjavaslatot közelebbről illeti, a magam részéről négy szempontra akarom a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívni, nevezetesen a választási módszerre, a nők választói jogosultságára, a titkosság kérdésére és a választások tisztaságára. Ami az elsőt, a választási módszert illeti, mint az indokolás is megeniliti, általában két rendszer jutott uralomra az egyes államokban, nevezetesen a többségi elven alapuló választási rendszer és az arányos választási rendszer. Nem habozom kijelenteni, hogy én és az én pártom az arányos képviseleti rendszernek vagyunk a hivei, mert a demokrácia elvével ezt megegyezőbbnek tartjuk, mint a többségi elven alapuló választási rendszert, Rendkivül fontos, hogy minden államban a kisebbségek is képviseletet nyerjenek, már pedig ez a többségi választási rendszer alapján nem lehetséges. Akármennyi vádat hoznak is fel az arányos választási rendszerrel szemben, még ha a belga példákra hivatkoznak is, ez mind nem győz meg engem arról, hogy ettől a rendszertől elállják, mert szent meggyőződésem, hogy a visszaélések sokkal kevésbé | kaphatnak lábra ennél a rendszernél, mint a másikI nál és hogy a társadalmi igazságosság a nép érdéy(>*
