Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-417

232 A nemzetgyűlés 417. ülése 1925. évi május )w 27-én, szerdán. kében sokkal inkább érvényesül ennél, mint a másik rendszernél. Épen ezért a magam részéről nagy súlyt helyezek arra, hogy az arányos választási rendszer minél nagyobb teret nyerjen a mi országunkban is. Ezt a két módszert együtt alkalmazni azonban rendkivül furcsának és bizarrnak tartom, valami olyan öszvérjog félének tartom azt az egész megoldást, hogy az egyik helyen az arányos választási rendszert hozzuk be, a másik helyen pedig a többség; választási rendszert. Ezzel mintegy klaszszifikáíjuk az ország polgárait, pedig, amint a kötelességek tekintetében egyenlő minden polgár, ugy kell, hogy a jogok tekintetében is mindenképen egyenlő Jegyen. Ami a nők választójogát illeti, arra nézve az indokolás nagyon szépen fejtegeti, hogy a nők választójogára feltétlenül szükség van s egyszersmind el kell vetni azt a gondolatot, hogy a nőket a politika berkeibe ne engedjük be. De ugyanakkor magát csapja agyon az indokolás, annak a felfogásnak keresztülerőszakolásával, hogy a nőknek nem adja meg ugyanazt a választójogot, amelyet a férfiaknak megad. Etekintetben sem szabad különbséget tenni. Ha az a nő akár szellemileg, akár erkölcsileg felér a férfival, akkor igenis meg kell adni neki a választójogot. A keresztény gondolat követeli azt, hogy a nőket teljesen egyenlő elbánásban részesítsük a férfiakkal. Ha szerefjük hangoztatni azt az igazságot, hogy a kereszténység szabadította fel a nőt, akkor annak a pártnak, amely keresztény pártnak nevezi magát, nem szabad ilyen szükkeblüséggel viseltetnie a nők választójogával szemben és etekintetben minden lehetőséget meg kell adni, hogy teljesen egyenlővé tegyék a nők és a férfiak választójogát. (Meskó Zoltán : Még a nőkkel szemben is szükkeblüek !) Épen az indokolás hangoztatja, hogy a nők nagyon éretteknek mutatkoztak a választójogra és az országnak nem kárára, hanem hasznára váltak. Ha ez igy van, miért bánik velük oly szűkmarkúsággal a kormányzópárt, miért nem teszi teljesen egyenlővé a nők választójogát, mint ahogyan a keresztény vallás igazságai egyenlővé teszik a nőt a férfival ? Ami a titkosság kérdését illeti, azt mondhatnám, ez a punctum saliens-e az egész választójogi javaslatnak. Nem habozom kijelenteni, hogy mi nemcsak ezen parlamenti periódus korszakában, hanem kezdettől fogva a titkosság gondolata mellett foglaltunk állást. Már a mi ősi pártunknak, a néppártnak programmjában is benne volt az általános, egyenlő és titkos választói jog. Mi megmaradtunk emellett az elvi álláspont mellett, mert a nyilvános szavazást erkölcstelenségnek tartjuk. (Meskó Zoltán: Ez a keresztény felfogás!) Mert erkölcstelenség az, ha valaki erőszakot akar elkövetni valakinek a meggyőződésén. Azt mondja az indokolás, hogy a titkos szavazás azért nem lehetséges, mert rendkivül fontos az, hogy minden választó állásfoglalásáért viselje az erkölcsi felelősséget és a titkos szavazásnál ez nincs meg. Ha ez az elv dominálja a kormányzópárt mentalitását, ha ezt akarja a gyakorlatba átültetni a törvény utján, akkor miért nem viszi keresztül ezt az elvet teljes egészében és miért hozza be ennek ellenére a városokban a titkos választást ? (Meskó Zoltán : A falu, a harmadik osztály, hátra I) önmagát hazudtolja meg a t. kormányzópárt, amikor egyik helyen a nyilt választás mellett foglal állást, másik helyen pedig a titkos választójog jogosultságát bizonyítja. (Szeder Ferene : A falu becsületes, azért adnak neki nyilt választójogot. — Rothenstein Mór : Farizeus arcforgatás I) Azt mondja az indokolás, hogy elsősorban a nagyobb, fejlettebb városok érettek a titkos szavazásra. Ez alatt bizonyára azt érti a kormányzópárt, hogy a városiak fejlettebbek, tehát érettebbek, mint a falusi nép arra, hogy ott a titkos szavazást hozzák be. (Szeder Ferenc : Ők, a kisgazdák állítják ki a faluról a szegénységi bizonyítványt ! — Csizmadia András : Ki kérdezett, pajtás? Azt hiszem, te már előbb kiállítottad magadról a szegénységi bizonyítványt ! — Zaj. — Mit csináltál eddig? Felszedted a fizetésedet semmiért ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Szeder Ferene : Elárulták a programmjukat ! — Csizmadia András : Bizonyítsd be 1 — Meskó Zoltán : Nem árulták el ! — Szeder Ferene : A keresztény-keresztyén kisgazdapárt a titkos választójog ellen van !) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni ! (Szeder Ferene közbeszól. — Meskó Zoltán : Nem fogják cserben hagyni a programmjukat !) Meskó képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni Î (Meskó Zoltán : Velünk lesznek ők is ! Nem hagyják magukat !) Meskó képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani ! (Csizmadia András : Jó, hogy bejött Szeder, most legalább meg fog szolgálni a fizetéséért !) Csizmadia képviselő urat hasonlóképen rendreutasítom ! ( Meskó Zoltán : Most kvittek vagyunk !) Csik József : A falu népe vérben, verejtékben legalább annyit áldozott a hazáért, mint amennyit a városok népe és ha ennyit áldozott, mi jogon tesz különbséget a kormányzat a falusi és a városi nép között? Vájjon a jogok, tekintetében nem illeti meg ezen áldozatok folytán a falusi népet is ugyanannyi, mint a várősi népet? Igazán nem tudom, mit szól a kisgazdaosztály ehhez a lebecsüléshez, leértékeléshez. Mit szól a kormányzópártnak ahhoz a felfogásához, amely őt a városi népnél alacsonyabb nívójúnak tartja. Azt mondja továbbá az indokolás, hogy városi helyeken az emberek kevésbé ismerik egymást, rendszerint kevésbé kisérik figyelemmel, hogy ki melyik pártra szavazott, következőleg ezeknek meg lehet adni a titkos választói jogot. Ép ezért lehetne inkább a városokban nyilt a szavazás, mert ott egyiknek a másikat befolyásolni nem lehet, miután nem ismerik egymást, faluhelyen pedig épen ennél az elvnél fogva kellene behozni a titkos szavazást, mert ott az emberek általában ismerik egymást, tehát egymás felfogására nagyobb hatással tudnak lenni. Azután azt is mondja az indokolás, hogy faluhelyen és kis városokban állandó megfigyelés alatt állanak egyes választók és igy politikai állásfoglalásuk is alig maradhat titokban. (Meskó Zoltán : Akkor szavazhatnak titokban !) Minden józan eszű ember — bocsánatot kérek a kifejezésért — ennek hallatára csak arra a meggyőződésre juthat, hogyha ez igy van, akkor épen azért, hogy befolyásolhatók ne legyenek, a titkosság álláspontjára kellene helyezkednie a kormányoknak. Épen ez indokolja tehát a legerősebben azt, hogy a faluhelyen a titkos választást hozzák be, hogy legalább az, aki nem akarja, hogy meg tudják, kire szavozott, meggyőződését titokban tudja tartani. A független emberek talán nem is tartják célszerűnek, hogy titokban tartsák, de faluhelyen nagyon sok kötött ember van, akinek érdeke, hogy máskép szavazzon, mint ahogyan a nyilvános életben hangoztatja, hogy szavazni fog. (Meskó Zoltán : Nem kap kukoricaföldet, hitelt, stb.) Az indokolás végül megállapítja, hogy nagyobb városokban a titkosság védi a választások tisztaságát, amely kétségtelen előnnyel szemben a nyilt szavazás híveinek ellenvetései veszitenek erejükből. Kisebb helyen, ahol mindenkiről tudják, merre hajlik, a titkosságnak a választások tisztasága szempontjából alig lehet jelentősége. Szinte feleslegesnek tartom, hogy erre a rabulisztikára kitérjek. Konszummálom e tekintetben felfogásomat és azt mondom, erkölcstelenségnek tartom azt, ha valaki, mondjuk a földbirtokos cseléd-