Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-416

200 A nemzetgyűlés 4i6. ülése 1925. évi május hó 26-án, kedden. táplálják az emberekben, hogy majd fokozatosan lehetségessé válik gazdasági helyzetük megjavítása. Uraim, elképzelhető állami berendezkedés olyan alapon, amely teljes gazdasági elnyomatást jelent, elképzelhető olyan berendezkedés is, amely politikailag rabszolgaságot, helotizmust jelent. De ha politikailag elnyomatásban élnek a tömegek, akkor gazdaságilag kell gondoskodni róluk s a legminimálisabb igényeiket ki kell elégíteni. Ha erre gazdaságilag nincs meg a lehetőség, vagy a jószándék, akkor politikailag kell megadni az eszközöket arra, hogy a nagy tömegek javíthassanak a helyzetükön, legalább a reményük legyen meg arra,*hogy javitani fognak helyzetükön. De nem képzelhető el oly állami berendezkedés, oly társadalmi élet, amely politikailag helotákat, gazdaságilag rabszolgákat tart a nagy néptömegekben. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ahelyett azonban, hogy ezeknek az igazságoknak konzekvenciáit akár a kormányzat, akár pedig a választójogi bizottság levonta volna, azt látjuk, hogy azonkívül, hogy 1,800.000 munkást továbbra is teljesen kitaszított sorsban tartanak, azonkívül, hogy a nyílt szavazással másik 1,800.000 ember szavazati jogát egyszerűen illuzóriussá, hatástalanná teszik, mert az nem nyilatkozhatik meg befolyásmentesen, a javaslat további rendelkezéseiben is egész sereg hurkot állit fel nemcsak a választók között megmaradt polgárok részére, hanem a képviselőjelöltek részére is, sőt a megválasztott képviselők részére is. Ezek a rendelkezések, melyek a törvényjavaslat 7. és 10. §-ában vannak lefektetve, igénytelen nézetem szerint, egyenesen közveszélyesek. (Rothenstein Mór : Azok, akik csinálták !) Közveszélyesek nem miránk nézve, (Farkas István : Kibírjuk ezt is !) mert, különösen a múlt mellett azt is el lehet bírni, hogy nem leszünk képviselők, de közveszélyes a politikai morál, az igazságba, jogba vetett hit szempontjából. Méltóztassék megnézni a 7. §-t, amely 8. pontjában azt mondja, hogy nem lehet választó, nem vehető fel a választók névjegyzékébe az, akit bűntett vagy szándékosan elkövetett vétség miatt szabadságvesztés büntetésre Ítéltek, az ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztés büntetés kiállásáig, tehát amig fogva van, kivéve, ha a büntetés végrehajtása feltételesen fel van függesztve, vagy kegyelem utján elengedtetett, vagy elévült. Ha tehát a meglevő példák szerint Márffy és társai holnap vagy holnapután kikerülnek a börtönből kegyelem utján, akkor e szakasz szerint tisztes polgárai lesznek a hazának és választójoguk lesz. (Propper Sándor : És képviselőtársa lesz Náríássynak 1) Ennek a szakasznak 9. pontja értelmében, ha valakit izgatás címén egy napi fogházra Ítélnek (Zaj a szélsőbaloldalon.) vagy ha az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény alapján az abban tucatszámra felsorolt deliktumok miatt néhány napi vagy heti fogházra Ítélnek ; ha valakit az államfő megsértése címén néhány napi fogházra Ítélnek, akkor ezek nem választók az esetben sem, ha kegyelmet kapnak, (Farkas István : ölni, gyilkolni szabad, csak politizálni nem szabad !) csak a büntetés kiállásától vagy elévülésétől számítva vétség esetében öt év alatt, bűntett esetében 10 év alatt. Elhiszem, hogy nincs okunk attól félni, hogy a felsorolt deliktumok miatt a mai magyar birói eljárás mellett ilyen egy-két napos büntetések érhetnek minket. Sokkal bőkezűbbek velünk szemben. (Propper Sándor : A Schadl—Töreky—

Degré triumvirátus !) De az igazságérzet —" tekintet nélkül a büntetés mérvére — kell, hogy fellázadjon az emberben, ha azt látja, hogy törvényben akarják lefektetni, hogy egy gyilkos, rabló^ ha büntetésének kitöltése napjától vagy ha kegyelmet kap, kiszabadulása napjától ismét tisztes, teljes jogú polgára az országnak, ellenben, ha valakit politikai vétség miatt Ítélnek el, az Ítélet kitöltése után 10, illetőleg 15 éven keresztül még nem élhet választójogával. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. — Farkas István : Ez a gyilkosok országa.) Mi következik abból, ha ilyeneket lehet törvényben kodifikálni? Az, hogy ebben az országban nem a tisztességes embereket védik, (Ugy van! a szélsőbalodalon.) ebben az országban nem a tisztességes emberek uralma van, hanem azok uralma, akiket ilyen különleges védelemben részesítenek. (Klárik Ferenc : Lehet a rablógjilkos nemzetgyűlési képviselő is ! — Propper Sándor : Nem szégyenlik magukat?) T. Nemzetgyűlés ! Ugyanez a tendencia nyilvánul meg a törvényjavaslat 10. §-ában, ahol már nem a szavazati jog gyakorlásáról van szó, hanem arról, hogy ki lehet képviselő, vagy aki képviselő lett, azt hogyan lehet mandátumától megfosztani. E tekintetben is az a helyzet, hog5^ a legőrjitőbb, legbőszitőbb ellentmondásokat akarják kodifikálni, tisztán azzal a célzattal, hogy a szociáldemokrata képviselők száját befogják. Egy pillanatig sem hiszem, hogy az volna a cél, hogybennünket ebből a házból kiűzzenek. (Propper Sándor : Részben az is !) Az a cél, hogy a szánkat befogják s hogy terrorizáljanak bennünket. Nos hát én kijelentem, hogy elűzni lehet innen minket, de a szánkat befogni nem lehet. (Igaz ! Ugy van ! Taps a szélsőbaloldalon.) Odáig nem lehet vinni bennünket, hogy a dolgozó tömegek érdekében el ne mondjuk véleményünket ; nem lehet elérni semmiféle terrorral, semmiféle birsággal, büntetésekkel, hogy feladjuk azt a célt, hogy ebből az országból olyan országot kiséreljünk vagy segítsünk teremteni, amelyben a nagy dolgozó tömegek érdeke nem Csáky-szalmája,hanem,amellyel törődnek, amelyet gondoznak, mert azoknak a nagy tömegeknek munkája az alapja az ország fennállásának. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ebből fakad minden élet, minden jólét, anélkül, t. uraim, elpusztulunk valamennyien, nemcsak azok a tömegek. (Ugy van! Ugy van 1 a szélsőbaloldalon. — Farkas István : Keserűen isszák meg ennek a levét !) Ha a kormányzósértés olyan súlyos deliktum, hogy tiz évtől tizenöt évig nem lehet választó, valamint húsz esztendeig nem lehet képviselő valaki, ha kormányzósértés címén elitélik, akkor meg kell néznem ( Rakovszky István : Az is kormányzósértés, ha valaki kormányzó helyett ladikost mond ! — Propper Sándor : így kell mondani : ladikos ! — Zaj.) azt az intenciót, amely a törvényalkotót itt vezeti és akkor azt látom, hogy itt is az úgynevezett tekintélytiszteletet akarják fokozni, azt akarják törvényben statuálni. De ha ebben az országban a tekintélytisztelet alacsony fokra sülyedt, akkor ne méltóztassanak ugy, mint sok egyéb szempontból azt gondolni, hogy ez önmagától lett valami . , . (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Peidl Gyula : . . . amikor ennek belső gazdasági vagy politikai okai lehetnek. Én azt olvastam valahol a lapokban, hogy az osztrák államfő, Haynisch ur, egy szociális intézménynek vagy múzeumnak megnyitására egy esernyővel a hóna alatt és titkárával jár el. De nem olvastam egyetlen esetet, amikor Ausztriában valakit perbefogtak volna az államfő megsértéséért. (Farkas István : Ott demokrácia van ! Ott van tekintélytisztelet ! — Peyer Károly : A kormányzó, ha elmegy a Nemzeti Casinó-ba, akkor 200 testőr kiséri !) Ismeretes, hogy Ferenc József 60 éves uralma alatt és az ez idő szerinti összes európai államfőket beleértve (Vanczák János : Kivéve az orosz cárt !), nem volt összesen annyi per felség-