Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-416

204 A nemzetgyűlés 416. ülése 1925. évi május hó 26-án, kedden. A nagybirtokok tulajdonosai, de talán inkább a nagybirtok-tulajdonosok megbízottai, mert ők maguk még arra is lusták voltak, hogy ilyen természetű munkára vállalkozzanak, tehát a nagybirtok-tulajdonosok megbízottai egyszerűen, mint a csordát, ugy kergették fel a választáshoz a kisemberek százait. Ez nem titok, ezt számtalanszor leszögezték nem szocialisták, hanem jó hazafiak jó magyar emberek. (Reisinger Ferenc : Az 1922-es választásoknál is igy csinálták !) A bankok a hitelek megvonásával korrigálták ki az emberek tömegeiből a választójog megnyilatkozásának formáját, a politikai meggyőződést. A szolgabiró közigazgatási hatalma olyan nagy, hogy ezzel a vidéken nyilt szavazás mellett az emberek egyszerűen nem mernek szembeszállani, ugy, hogy minden választás után megállapítást nyert, hogy a kormány mögött álló többségek nem az ország szavazó polgárai többségének a véleményét képviselik, hanem megvesztegetés, lélekvásárlás és terror utján jutottak mandátumaikhoz. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezt az állapotot fentartani lehet pillanatnyi pártérdek, de hogy állandóan ez ország hátrányát jelenti, hogy az országnak súlyos megkárosítása következik belőle, az az én szerény véleményem szerint egészen kétségtelen. De ha ezek a múltból nem volnának konkrét tények, akkor is elegendő a nyilt szavazástól való eltérésre az a lehetőség, hogy ezek bekövetkezhetnek. A választói jog nem jog, ha nem juthat szabadon és minden befolyástól mentesen kifejezésre ; igy megszűnik joggá lenni ; csak addig jog, ameddig befolyástól mentes. Ha olyan választójogot adnak, amelyet nem biztosítanak ugy, hogy azt egyúttal mindenki szabadon befolyásmentesen juttathassa kifejezésre, akkor ez nem jog, akkor ez sok esetben parancsra elkövetett tényleges hazugság. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalion.) Kell-e még felhozni, hogy Európában, Európán kivűli országokban is — ismétlem, Szovjetoroszország kivételével — mindenütt titkos a szavazás. (Propper Sándor : Még a zulukaffereknél is titkosan szavaznak !) Ez tehát azt jelenti, hogy a magyar fajon kivül nincs jellemes náció a világon? Mi vagyunk egyedül jellemesek és önérzetesek, akik csak nyilt szavazással tudunk megélni? De azt hiszem nem vitás, hogy a t. túloldal tagjai között nagy számmal vannak olyanok, akiket 1922-ben a választók a titkos szavazás törvénybe iktatásának programmjával választottak meg képviselőkké, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon). Ha a nyilt szavazás az a csodaszer, amely jellemessé, önérzetessé és bátorrá teszi az embert, akkor nem gondolják-e, hogy felmerül a kérdés : vájjon azok az urak, akik 1922-ben titkos szavazást Ígértek és ilyen Ígérettel kaptak mandátumot, akkor voltak-e jellemesek, bátrak, és önérzetesek, vagy ma, amikor megtagadják ezt az Ígéretüket, még pedig azért, mert itt szint kell vallaniok a kormány választójogi törvényjavaslatával szemben? Akkor voltak-e jellemesek vagy pedig ma jellemesek, mert mindkét esetben nem lehettek jellemesek, hiszen a titkos szavazás programmjával kaptak mandátumot és ma, három esztendő után, amikor Ígéretüket be kellene váltaniok, a nyilt szavazás mellett foglalnak állást. Ugyanezt a kérdést fel lehet vetni és önkéntelenül fel is vetődik a kérdés, Bethlen miniszterelnök úrral szemben is. Azt hallottuk itt, hogy 1919-ben tagja volt a Friedrich-kormánynak és akkor egyetértett az akkori választójogi rendelettel, amely az egész országban a titkos szavazást statuálta (Propper Sándor : Titkos miniszter volt !) mert fel kell tenni róla, hogy ha nem értett volna egyet, ha a nyilt szavazás jellemesei közé tartozott volna, levonta volna ennek a konzekvenciáit. De viszont, ha akkor egyetértett, hogyan lehets ges, hogy ma a nyilt szavazást akarja törvénybe iktatni? Tehát felmerül a kérdés, akkor volt-e bátor és jellemes vagv ma, mert mindkét esetben nem lehetett? T. Nemzetgyűlés ! A tiszta és brutális valóság az, aminek a ministerelnök ur valahol, azt hiszem a választójogi bizottságban, egy elszólásában kifejezést is adott : hogy a választójog kérdését hatalmi kérdésnek tekintik (Propper Sándor : Osztályharc felülről !), hatalmi kérdésnek abból a szempontból, hogy saját osztályuralmukat fentarthassák. De ha ezzel szemben azután azt akarják elhitetni a jóhiszemű polgársággal, hogy abból a szempontból hatalmi kérdés, hogy a polgári érdekeket, a polgári uralmat óvják és mentsék meg a szociáldemokrata szélsőséggel szemben, mert a titkos és általános szavazati jog törvénybeiktatása esetén a szociáldemokrácia jutna uralomra, akkor ez az érv hazug, valótlan, tudatosan valótlan, mert nagyon jól tudják, •— a bizonyítékok egész sorozata áll előttük, — hogy ez nem igaz, hogy az általános és titkos választójog nem jelent egyúttal szociáldemokrata többséget, szociáldemokrata uralmat és kormányzatot. Amerre néznek, Magyarország körül távolabb és közelebb, mindenütt hosszabb vagy rövidebb idő óta általános és titkos szavazás utján alkotják meg a törvényhozásokat, némely országban évtizedek óta. Némely országban az ipari munkásság sokkal hatalmasabb tényező, mint Magyarországon az ország csenevész ipara mellett, de azért még sehol sem akadt arra példa, hogy a szociáldemokraták többségre jutottak volna. Következésképen tehát hazugság és csak a gondolkozni nem szokott nyárspolgárok ijesztgetésére való a titkos szavazás ellen azzal érvelni, hogy Istenem, akkora szociáldemokraták következnek uralomra és a polgári érdek, a polgári berendezkedés egyszerre meg fog szűnni és lehetetlenné fog válni. Ez nem igaz ! Egy való azonban, egy az igazság : hogy a saját osztályuralmukat akarják továbbra is biztosítani a nyilt szavazás által ( Ugy van ! a szélsőbaloldalon.), amely esetben lehetetlenné válik, hogy a szavazók befolyásmentesen juttassák kifejezésre akaratukat. Én annak tudatában is, hogy az általános és titkos szavazati jog semmiképen sem jelent még szociáldemokrata többséget és szociáldemokrata kormányzatot, követelem az általános és titkos szavazati jogot abból az igazi okból kifolyólag, amelyet a túloldal, a nyilt szavazás hívei őrizkednek kimondani és nyiltan beismerni, amelyet azonban a bizottság indokolása elismer, abból az igazi okból, hogy az általános és titkos szavazati jog olyan tudatot ébreszt képviselőben és kormányzatban, amely őt bizonyos népiesebb irányú politika folytatására készteti, mert enélkül a dolgozó tömegek abban a helyzetben vannak, hogy szabadon elkergethetik az obyan kormányzatot, az olyan politikusokat, akik a választók tömegei többségének érdekei ellen csinálnak politikát. Ez az igazság. És mert egyrészt ez a tudat, másrészt pedig a hatalomhoz való ragaszkodás bőségesen ki van fejlődve az urakban, ez a biztositéka annak, hogy a titkos szavazás mellett olyan politika fog következni, amely a nép érdekeit is figyelembe veszi. Az idegenkedés attól, hogy a nép, a dolgozók érdekei a törvényhozás utján szükségszerűen, törvényszerűen kifejezésre jussanak, hogy a széles néprétegek érdekeit kelljen a törvényhozásnak szolgálnia : ez a tulaj donképeni oka annak hogy idegenkednek az általános titkos választójog törvénybeiktatásától. Az igaz, fel lehetne hozni : ha nem is voltak és nincsenek szociáldemokrata többségek, de szociáldemokrata kormányzatok, igenis, vannak és voltak. Egyik-másik országban olyan az alkotmányos