Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-414

A nemzetgyűlés 414. ülése 1925. sal vannak a nemzetgyűlési képviselők magatartására és most, mikor jövök az esküvel, amely ezek ellen is véd, kifogásolja." Erre természetesen az a kijelentésünk, hogy a ministerelnök urat minden olyan működésében, amely puccsok megakadályozását célozza, teljes mértékben támogatjuk, ellenben azt hisszük, hogy ez az eskü sem a puccsokat nem fogja megakadályozni, sem a történteket nem fogja megtorolni. A titkos társaságok befolyására vonatkozólag pedig azon az elvi állásponton vagyok, hogyha a ministerelnök ur azt akarja, hogy itt olyan független férfiak foglaljanak helyet, akiknek akarata minden tekintetben szabad, akkor elsősorban azt kérném, hogy a ministerelnök ur adja vissza minden egységespárti képviselőnek azt a reverzálist, amelyet a választások idején egynémely képviselő uraktól becsületszavukra kiállítva követelt és amelynek lényeges tartalma az volt^ hogy Bethlen István ministerelnök urat és Nagyatádi Szabó Istvánt elhagyni nem fogják. A hadsereg is védekezik a titkos társaságok ellen. Minden katonatisztet, mielőtt kineveznének, az elé a helyzet elé állítanak, hogy kötelezvényt iratnak vele alá, amelyben az illető kijelenti, hogy jelenleg semmiféle titkos társasa ghoz nem tartozik, továbbá addig, amig a honvédség kötelékében ál], ilyenbe belépni nem fog. Ajánlom a t. ministereLiök urnák, állíttasson ki velünk, mindnyájunkkal ilyen kötelezvényt, hogy semmiféle titkos társaság kötelékébe nem tartozunk, sem addig, amig nemzetgyűlési képviselői megbizatásunk van, ilyenbe belépni nem fogunk. Ha ilyen kötelezvényről van szó, azt a legnagyobb készségj?el aláírom, ezt az esküt azonban, mint feleslegest, szükségtelent, gyanúsítást tartalmazót, megalázót természetesen el nem fogadhatjuk. A választójogi törvényjavaslatnak a házszabályokra vonatkozó részét illetőleg, álláspontunk közismert. Mi azokat a házszabályokat, amelyeket a mi távollétünkben, a mi fegyveres eltávolításunk után és a mentelmi bizottság túl szigorú és inpolitikus eljárása után hoztak, soha aeceptálni nem fogjuk. Mi nem keressük ezen házszabályok határozmányaival való összeütközéseket, viszont azonban abban a helyzetben vagyunk, hogy ezeket a házszabályokat nem ismerhetjük el. A ministerelnök ur a legutóbb kifogásolta nálam, hogy junktimot állítottam fel a választójog és a házszabályok között és ekkor azt mondotta: nem érti, hogyan került ez a két dolog junktimba. A véletlen folytán kezembe került a ministerelnök urnák a múlt év május havában, Hódmezővásárhelyen elmondott beszéde, amelyben a ministerelnök ur önmaga mondotta, hogy még egy kérdésről kivan szólni befejezésül, a házszabályrevizióról. A kormány a házszabályrevíziót a legszorgosabb kapcsolatba hozta a választójoggal, mint olyasvalamit, ami ellenszere az általános választójognak. (Felkiáltások a jobboldalon: Itt van a választójog!) Ha Önök előbb csinálták meg az ellenszert, akkor legalább utólag csinálják meg hozzá az általános választójogot, akkor azután nem lesz közöttünk ebben a tekintetben sem nézeteltérés. (Felkiáltások a jobb felől: Két óra!) Mi a nemzetgyűlés átalakítása s a kétkamarás országgyűlés létesitése ellen foglalunk állást. Mi azt mondjuk, hogyha a többség Ugy érzi. hogy feadatát befejezte, akkor oszlattassék fel ez a nemzetgyűlés (Élénk helyeslés balfelől) és írassanak ki az ui választások. Hogy az uj választások milyen törvény, vagy rendelet alapján menjenek végbe, az mireánk nézve — azt kell, hogy mondjam ilyen választójogi évi május hó 23-án, szombaton. 143 törvényjavaslat láttára —, jóformán mindegy. Bármilyen módon lesz az a választás elrendelve, az eredményt mi már tudjuk. Az eredmény bennünket igazolni fog és az uralmon lévő pártokat meg fogja semmisiteni.(í7í/;í/ van! balfelől.) De mégis mi a választások kiírását a törvényerőre emelt Friedrich István-féle választójogi rendelet alapján kérjük (Ugy van! balfelől.), amennyiben azonban a többségnek közjogi skrupulusai volnának és erre nem volna hajlandó, még mindig inkább megelégszünk azzal, ha a Vázsonyi-féle 1918 : XVII. te. alapján választatnak, még mindig inkább beleegyezünk ebbe az önök szerint törvényes álláspontba, mint abba a választójogba, amelyet most akarnak s ilyen formában megalkotni. Elnök: A napirend tárgyalására szánt idő letelvén, kérnem kell a képviselő urat. szíveskedjék beszédét befejezni. Szilágyi Lajos: Mingyárt befejezem. Teljesen és határozottan állást foglalunk az ellen, hogy ennek a nemzetgyűlésnek mandátuma valamilyen formában akár nyíltan, akár burkoltan meghosszabbittassék. Szomorú tapasztalataink vannak ebben a tekintetben, éppen a háború alatt meghosszabbított mandátumok miatt, ellene vagyunk tehát minden ide vonatkozó szándéknak. A bizottsági jelentés szerint is egész sereg törvényhatóság felirata elintézést nyer ezzel a választójogi törvényjavaslattal. A törvényhatóságok állásfoglalását illetőleg röviden és egy mondatban azon az állásponton vagyunk, hogy a vármegyei és városi törvényhatóságok immár nincsenek hivatva arra, hogy az illető vármegyék, vagy városok közönségének akaratát tolmácsolják. (Ugy van! balfelől.) Törvényileg strikte véve ők ugyan szervei a vármegyék, vagy városok közönségének, de olyan régi időkből származnak, mandátumaik olyan régen lejártak, hogy immár nem lehetnek hü tolmáesolói azon törvényhatóság közönsége óhajainak. Inkább azt mondom: ha kormányon volnánk, nem is reflektálnánk ilyen idejétmúlt régi törvényhatósági bizottságok bizalomnyilvánitásaira. Mi ezeknek semmi értéket nem tulajdonítunk és végtelenül csodálkozunk azon, hogy a

; kormány ebben a tekintetben a törvéyhatóságokat még megszólaltattaAz általános politikai helyzetére természetszerűleg elsősorban az egységespártot hibáztatjuk (Mozgás jobb felől.), ellenben a választójog kérdésében az egvségespárton kivül a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt állásfoglalását tartjuk sokkal elhibázottabbnak. Az egységespárt ugyanis — mint látjuk — belső meggyőződésből van reakciós állásponton és képviseli ezt a retrográd irányú választójogi törvényjavaslatot, A Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt minden egyes felszólalója azonban ez ellen a javaslat ellen szólt, ők a demokrácia érdekében szólaltak fel, szavazataikkal azonban mégis az önök retrográd irányú javaslatait támogatják. (Ugy van! balfelől.) Ha tehát ebből a törvényjavaslatból ilyen formában törvény lesz, akkor a felelősséget, a bűnösséget nemcsak egyenlő mértékben kell viselnie a Keresztény Nemzeti Gazdasági Pártnak, hanem sokszorozottan nagyobb mértékben, mert ők meggyőződésük, politikai állásfoglalásuk ellenére állanak e mellé a törvényjavaslat mellé, amelyet mi olyan nagyon hibáztatunk. Elnök: Másodszor figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt s kérem, szíveskedjék beszédét befejezni, mert különben kénytelen leszek a 22*