Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-409

4 A nemzetgyűlés 409. ülése 1925, évi május hó 14-én, csütörtökön. zetközi politikában várható jobb belátás bekövetkezésével ezek az állapotok enyhülni fognak. De ütem szabad elfeledkezni arról sem. hogy ezek az egyetemek egyszersmind az elszakított területek ifjúságának kiképzésére is szolgálnak. Igaz, hogy nagy nehézségek mellett tudnak ezek az ifjak átjönni, de azért csak átjönnek, mert az ottani hatóságok mindent elkövetnek, hogy ott egyetemre ne járhassanak. Ép ma egyik újságban azt olvastam, hogy Hóor dr. megvádolja a pécsi egyetemet azzal, hogy kihagyta a diplomájából az „Erzsébet" címet és a „száműzött egyetem" címet. Az egyetem ezt csak azért teszi, hogy azok a feliratok az ifjak diplomájába me kerüljenek bele és ne okozzanak nekik nehézséget; de semmiesetre sem hazafiatlaiiságból teszi. Végül figyelemmel kell lenni arra is — bár az ifjúságot erre animálni, biztatni nem akarom —. hogy a megszerzett diplomákkal, különösen az orvosi és mérnöki oklevéllel igen sokan ideiglenesen külföldön i's elhelyezést találhatnak. Az egyetemek azonban nemcsak a tanulókért, hanem a tanári kar kiképzéséért is vannak. A tanárok a nemzeti művelődés hivatott tényezői, a tudományos mozgalmak hivatott vezérei, ők vannak arra hivatva, hogy a magyar tudományos műveltséget továbbfejlesszék, folyton ujabb nemzedéket, utódokat neveljenek a magyar kultúra művelésére. De bármelyik vidéki egyetemnek beszüntetése ismét csak a vidéknek lekicsinylése, mellőzése volna, Budapest, a főváros javára. Ennek az állapotnak már egyszer meg kell szűnnie. Évtizedeken át a fővárost dédelgették a vi'dék rovására. (Ugy van! balfelöl.) És „mit eredményezne ez? kinek volna az egyetemeknél ebből haszna? A fővárosnak nem volna belőle haszna, a nevelésnek és az oktatásnak pedig határozottan kárára volna ez. Nagyon jól tudjuk, hogy azokon a mammuth-egyetemeken, amelyeken az ifjúság, a hallgatóság a tantermekbe be sem fér. intenzív oktatás nem fejlődhetik ki. Intenzív oktatás csak ott fejlődhetik, ahol a tanár a tanítványait ismeri, ahol a tanár tanítványait demonstrative tudja foglalkoztatni az egyes tárgyakkal, ez pedig csak a vidéki egyetemeken érhető el. A német egyetemek megadják erre a példát, hogy csak vidéki egyetemeken ismerheti fel a tanár az igazi tehetséget és csak a vidéki egyetemeken fejlődhetnek ki az igazi tehetségek. Felteszem azonban, hogy ezek a gondolatok mindenkinek a lelkében megvannak. Felteszem, hogy közöttünk, magyarok között egy sincs, aki az egyetemek beszüntetését kivánná. Megnyugtatásomra szolgál különösen az, hogy a kultuszministeri székben egy olyan kiváló férfit van szerencsénk tisztelni. (Derültség balfelol.), aki

1 kultuszministersége alatt már eddig is a törvények egész sorozatát alkotta meg é? különösen középiskolai törvényével alkotott korszakos törvényt, ő az egyetemek igaz barátja, és remélem!, hogy ezt a kérdést kedvezően megoldja. Midőn mégis megnyugtatást kérek arra nézve, hogy az egyetemek tekintetében történik-e leépítés, egyben megnyugtatást kérek atekintetben is, ami engem legjobban érdekel, hogy a pécsi egyetem keretébe tartozó jogi fakultás beszüntetése szintén tervbe van-e véve. Köztudomású tény, hogy a pécsi egyetem a Dunántúlnak, hazánk egy nagy részének, kultúra tekintetében pedig a legmagasabb fokon álló területének egyetlen egyeteme, tehát egyetlen jogi fakultása. Ezzel szemben a Duna balpartján hat jogi' fakultás van, közöttük kettő protestáns. Miért épen a pécsi egyetem jogi fakultásának megszűntetéséről van szó? Megtakarítás indokul nem szolgálhat, mert az összes személyi kiadások 76.844 koronát tesznek ki, a dologi kiadások pedig 5000 aranykoronát. De a dologi kiadások is megtérülnek az államra eső tandijakból, a személyi kiadások pedig a nyugdíjazások esetén alig csökkennének és teljesen improduktiv kiadásokká válnának. Emellett figyelembe kell venni azt, hogy a pécsi jogliceum 1792 óta áll fenn s a Szepessy püspök által szervezett jogliceum 1835-ben törvénybe is iktattatott. Pécsnek tehát másfél százados jogi fakultása van. A jogliceumi alapok az alapító rendelkezése szerint egyenesen jogi oktatásra fordítandók. A pécsi

1 püspök gróf Zichy Gyula, aki minden szép és nemes dologért lelkesedik, az alapok épületeit, templomot, gazdag könyvtárat ideiglenesen bocsátotta az állam rendelkezésére addig, mig az egyetem Pécsett létével annak önálló működése fölöslegessé válik. Természetes dolog, hogy amint a jogi fakultást^ beszüntetik, a püspök rendelkezési joga ismét feléled, és ezeket az épületeket visszakövetelheti az államtól. Ebben az esetben tehát az ezekben az épületekben elhelyezett fakultásokat máshova kellene elhelyezni, ami ismét uj kiadás volna, tehát nemícsak költségmegtakarítás nem volna, hanem határozottan emelkednének a költségek. De ha költségmegtakarítás nem mutatkozik, akkor talán az egyetem tanári kara nem felel meg azoknak az általános egyetemi feladatoknak, amelyek rá várntak? Mi tulaj donképen minden egyebek mellett ma a jogi kar feladata? A jogi kar feladata az, hogy öntudatossá tegye a tömegekben azt a gondolatot, hogy a jogszabályok nem a szabadság korlátozása, hanem az egyenlőség biztositéka. A pécsi egyetem tanári kara etekintetben is megfelelj feladatainak, mert egy tudományos szövetséget alaki'tott s ennek keretébe» közvetlenül a tömegekhez fordul, az ő megtisztult fogalmait közvetlenül közli a tömegekkel. A jogi kar ebben az egyetemi tudományos szövetségben külön osztályt állított fel, ezeket az eszméket irta zászlajára és ezekkel járja be a vidéket. Az olyan tanári kar, amely ilyen hivatást tölt be, amely hivatásának ilyen magaslatán áll, méltán megérdemli nemcsak a város és a Dunántúl, hanem az állam támogatását is. De etikai indokok egyenesen kizárják, hogy ezt a fakultást megszüntessék. A pécsi püspök a jogliceumi alapok egy részét bocsátotta rendelkezésre és ezzel egyidejűleg megszüntette a pécsi katholikus jogakadémiát. Amennyiben tehát ezt a fakultást megszüntetnék, akkor egy katholikus jogi fakultással volna kevesebb, ez pedig visszaélés a pécsi püspök jóhiszeműségével, ez a püspöki kar és az egész katholikus közvélemény legerősebb felzúdulását vonná maga után, ez merénylet volna a magyar katholicizmus ellen. De ha nem szól e mellett takarékossági érv, ha az egyetem tanári kara feladatának azon a magaslatán áll, amelyen állania kell, s ha etikai szempontok is egyszer és mindenkorra tiltják ezt, akkor legfeljebb csak a túltermelés indoka állhat fenn. Eendesen az szokott indokul szolgálni e tekintetben, hogy a magasabb jogi pályákon az állások száma kisebbedett. De épen azért, mert ez állások száma kisebbedett, arra kell törekedni, hogy legalább az a kevés ember, aki jogi pályára megy, alaposan legyen kiképezve, ' ezt pedig