Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-390
fî8 'A nemzetgyűlés 3,90. ütése 1925, évi március hó 12-én, cmWrttikSn* méltóztatnak látni, hogy nem kisebb ember, mint Széchenyi Viktor gróf beiratkozott a kisgazdapártba. (Kuna P. András: Ma is megteszi!) Nem vitatom. A Tomcsányiak, a Rubinekek és a többi intelligens emberek nem szégyenkeztek ezt megtenni, mert tudták, hogy akkor áll talpra az ország, és leereszkedtek a magyar néphez. De figyeljék meg azt is önök, hogy egy abszolút nyilt szavazás mellett ezek az igen t. urak olj^an szépen hátat forditottak és fordítanak a kisgazdáknak (Perlaki György: Dehogy!) és olyan szépen átmentek a középpártba. a régi munkapártba, mintha soin sem lettek volna a kisgazdák között! (Ellentmondások jobbfelöl.) Ez igazság, ezt nem lehet letagadni! (Kiss Menyhért: Címében él a párt!) Méltóztatnak tehát látni, hogy a titkos választójognak egy másik nagy eredménye és hatása az volt, hogy a magyar intelligencia, igen helyesen, leereszkedett a magyar néphez. igen t. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy a ministerelnök urnák három konkrét kifogásával foglalkozzam, amelyeket a falu titkossága énen emelt. Azt mondja a ministerelnök ur, hogy addig nem adhatja meg a magyar falunak a titkosságot, először: am 4 g a népoktatás reformját meg nem csinálja, másodszor: amis a földreformot meg nem csinálja és harmadszor: amig az adó reformját mes nem csinálja; ha ezt a három reformot megcsinálja, akkor esetleg lehet a titkosságról beszélni. Álljunk meg az első pontnál. A népoktatás reformjára ne hivatkozzék a ministerelnök ur. Miért? Azért, mert a javaslata szerint is csak azoknak akar választójogot adni, akik a férfiak közül a 24-ik évet betöltötték és a négy elemi osztály sikeres elvégzését igazolták, a nők közül pedig azoknak, akik a hat elemi osztály sikeres elvégzését igazolták. A minister elnök ur népiskolákra való hivatkozásának tehát csak az lehet a következménye, hogy még többen kerülnek be a választók közé, de a négy elemit elvégzetteken nem változtat. A ministerelnök urnák csak akkor lehetne a népoktatás refomjára hivatkozni, ha javaslatában azt mondaná, hogy: „minden 24 évet betöltött egyénnek megadom a választójogot" és nem teszi azt függővé a négy elemi elvégzésétől. Mihelyt azonban a négy elemi elvégzésétől függővé teszi, akkor már azok vannak olyan kulturált lények, hogy a ministerelnök szerint is szavazni tudjanak. A ministerelnök urnák a népoktatásra való hivatkozása tehát nem jelent egyebet, mint ha a holdfogyatkozásra hivatkozna. A ministerelnök másik tétele az, hogy akkor, amikor a földreform megtörténik, lehet hivatkozni a falu titkosságára. Ezt csak egy esetben mondhatná a ministerelnök ur, akkor, ha olyan földreformot akarna csinálni és végrehajtani, amely közmegnyugvást teremt. De önök a legjobban tudják a túlsó oldalon is — de innen az ellenzéki oldalról is minden komoly, mérsékelt képviselő kénytelen volt beismerni —, hogy ez a földreform, amelyet mai csinálnak, megnyugvást, közmegelégedést nem kelt. Ha tehát a ministerelnök ur a földre-; formra hivatkozik, mint jogcímre, akkor várhatunk Ítéletnapjáig, mert ennek a földreformnak állandó szociális hatásait ez a nemzet iiem fogja érezni. Méltóztatnak tudni nagyon jól, hogy milyen földreformot csináltak és méltóztatnak tudni azt is — amire később részletesebben rátérek —, hogy a kormány ezt a földreformot a hosszúlejáratú hitel által is készül koporsóba tenni és leszögezni. (Zaj és ellentmondások jobb felől. — Periakt György: Hogy lehet ilyet mondani?) Majd rátérek és bebizonyítom. (Kiss Menyhért: Porhintés történik, nem földadás!) T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, hogy abban valamennyien egyetértenek tehát, hogy a titkosságot a földreform' végrehajtásától függővé tenni szintén lehetetlen. (Ellentmondások jobbfelől.) Azt mondja a ministerelnök ur, hogy esetleg meg fogja adni a titkosságot a falu népének akkor, ha az adórendszert megcsinálja. Ezt igazán nem tudom megérteni, hiszen négy esztendő óta a ministerelnök ur folyton reformálja adórendszerünket, négy esztendő óta egyebet sem csinálnak, mint folyton bejelentik a nemzetgyűlésnek és a magyar nemzetnek, hogy most pedig ezt az adót reformáljuk meg. Kállay Tibor akkori pénzügyminister ur felállott és bejelentette, hogy a kormány által tervezett adóreformokat befejezi. Kérdem tehát, a ministerelnök ur nem tudja, hogy be vannak fejezve azok az adóreformok, amelyeket a pénzügyminister ur már bejelentett? Én nem értem ezt a logikát. (Felkiáltások jobbfelei : Mi sem m önét!) Vagy talán az igen t. pénzügyminister ur olyan adóreformokra gondol még, hogy talán a forgalmi adót fogja felemelni, vagy talán ujabb kincstári haszonrészesedéseket fog felfedezni, amelyek kiveszik a szegény ember szájából a falatot, és amelyek megadóztatnak a pelenkától kezdve egészen a koporsószögig mindent ebben az országban? Talán ilyen adóreformokra g'ondol még a ministerelnök ur, amelyektől függ*ővé akarja tenni a falvak titkosságáti Bocsánatot kérek, én azt hiszem, hogy az adóreformokból, amelyeket a ministerelnök ur kormánya, csinált, épen elege van a nemzetnek és nem kivan ujabbakat. (Kiss Menyhért: A levegőadó még hátra van! — Kuna P. András: 1918-ban elvették a szabad levegőt is — Zaj.) T. képviselőtársam én nem akarok önnel polémiába bocsátkozni 1918-at illetően, nekem nem gyenge pontom 1918. Azonban t. képviselő ur, ajánlom önnek, lapozza át az 1918 novemberének történetét. (Zaj. — Kuna P. András: Nem arról szóltam, hogyan viselkedett! Általánosságban mondtam!) Elnök: Csendet kérek, Kuna képviselő^ ur! Dénes István: Én sem magamról beszélik! Csak azt akarom mondani, hogy a kisgazdapárt hálás lehet 1918-nak. (Kuna P. András: Dehogy! Azért, mert olyan sok kisgazdát felakasztottak?) 1919-ben akasztottak. 1918ban maguk a kisgazdák és a kisgazdapárt ismerte be, nagyatádi Szabó István minister úrral az élén, hogy az 1918-iki forradalom vagy összeomlás tette naggyá a kisgazdapártot Magyarországon. (Ellentmondások a jobboldalon.— Zaj. — Kuna P. András: Megtörtént volna az forradalom nélkül is! — Halász Móric: Még kisül, hogy a kisgazdák csinálták a forradalmat!) Elnök (csenget): Kérem a t, képviselő urakat minden oldalon, méltóztassanak csendben maradni. Dénes István: T. túloldal, én ellensége vagyok a forradalomnak, ellene vagyok minden forradalmi megmozdulásnak, azonban meg kell hogy mondjam azt, hogy a magyar^ földreformot a magyar politikai közélet terére és a magyar parlament elé 1918-ban hozta a nemzeti tanács kibocsátott kiáltványa. (Gr. Szapáry
