Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-408
A nemzetgyűlés 408. ülése 1925. évi május hó 13-án, szerdán. 439 -Urnák arról, hogy a békéssámsoni földmiyeseket azzal riasztották el attól, hogy a névjegyzékbe felvétessék magukat és ezért további jogorvoslattal éljenek, mivel a kiküldött választmány elnöke kijelentette, miszerint hiába fellebbeznek, úgyis a főszolgabíró ur fogja elbírálni a fellebbezésüket, márpedig ő is ki fogja hagyni őket a névjegyzékből 1 ! 6. Hajlandó-e a berügyminister ur sürgős vizsgálatot elren^ delni ebben az ügyben és hajlandó-e utasítani a Békéssámson község névjegyzékét összeállitó bizottságot, illetve a kiküldött választmányt, s végül főszolg-abiróját, hogy a törvénynek megfelelően mindazokat vegyék fel a községi képviselőválasztók névjegyzékébe, akik ha nincsenek is az állami adófőkönyvbe bevezetve, de egyéb adólajstromból és más adatokból megállapithatólag adót fizettek az előző két esztendőben V Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Csik József képviselő ur előzőleg közbeszólás formájában kifogást tett az ellen, hogy interpellációja felolvastatott és hogy ő a felolvasást követőleg szólásra felhiva nem lett. Megállapitom. hogy házszabálysértés nem történt, mert a képviselő ur sajátkezű bejegyzése szerint interpellációját Írásbelinek kívánta tekintetni. Következik Dénes István képviselő urnák a ministereliiök úrhoz intézett Írásbeli interpellációja. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa): „1. Van-e tudomása a ministerelnök urnák arról, hogy Karcagon a földreform ma, 1925 májusában is. 80% -ban megoldatlani? 2. Vaü-e tudomása a ministerelnök urnák arról, hogy Karcag többezer földigénylő.iéből és házhelyigénylőjéből alig kaptak még csak százan: házhelyet isi (Csontos Imre: Nem igaz! Én jobban tudom!) 3. Van-e tudomása a ministerelnök urnák arról, hogy azok is, akik házhelyeket kaptak, olyan helyen kaptak, amely terület 2—3 méteres gödrökből áll és amely terület igy a házhelyépités céljaira alkalmatlan? 4. Van-e tudomása a ministerelnök urnák arról, hogy évek óta a hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és hadiárváknak százai hiába kérvényeznek házhelyet és földet 1 ? 1. Hajlandó-e a ministerelnök ur intézkedni, hogy a karcagi összes házhelyigénylők végrevalahára házhelyhez juthassanak 1 ? 2. Hajlandó-e a ministerelnök ur intézkedni, hogy a karcagi földet igénylők földhöz juthassanak? 3. Hajlandó-e a ministerelnök ur intézkedni és gondoskodni arról, hogy ha ímár Karcag határában nem juthatnak földhöz, ugy a karcagi földigénylők a Karcaghoz közel eső nagyváradi püspökség nagy birtokából telepités utján juthassanak földhöz 1 ?" Elnök: Az interpelláció kiadatik a ministerelnök urnák. Következnek a szóbeli interpellációk. Az első interpelláló Láng János képviselő ur. Kérem a jegyző urat, hogy Láng János képviselő urnák a kereskedelemügyi minister úrhoz intézett interpellációjának szövegét felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa): „Mit szándékozik tenni a kormány a Kassa-Oderbergi menekült vasúti alkalmazottak jogviszonyának rendezése és ebből folyólag illetményeik folyósítása tekintetében, tekintettel az ily irányban hozott kettő királyi kúriai itéletekref ' Elnök: Láng János képviselő urat illeti a szó. Láng János: T. Nemzetgyűlés! A KassaOderbergi menekült vasúti alkalmazottak érdekében, de a Kassa-Oderbergi vasúti igazgatóság érdekében is szólalok fel. Tisztázni akarom azt a jogviszonyt, amely a Kassa-Oderbergi yasut és a menekült vasutasok között fennáll, és azokat az illetményeket, amelyek ebből a jogviszonyból kifolyólag nézetem szerint a Kassa-Oderbergi vasút menekült alkalmazottait megilletik. Megkönnyíteni kívánom a kormány helyzetét azzal, hogy most nyilatkozzék, még pedig olyan nyilatkozatot tegyen, amely a vasúti alkalmazottakra csak kedvező lehet. A Kassa-Oderbergi vasúti alkalmazottak nagy része akkor, amikor a cseh megszállás megtörtént, részben azért, mert a megszálló cseh csapatokkal és hivatalos körökkel szemben ellenállást tanusitottak magyar érzelmükből és hazafias érzelmeikből kifolyólag, részben pedig azért, mert a cseh impérium őket nem tűrte, helyükről kiűzte, kizavarta, kénytelen volt menekülni. Ezeknek jórésze, körülbelül 250—300 Kassa-Oderbergi menekült vasutas a KassaOderbergi vasút budapesti vezérigazgatóságánál jelentkezett. Menekülésüket, illetve kényszerű eltávozásukat, a vasutigazgatóság tudomásul vette és illetményeiket is folyósította mindaddig, amig a cseh vasúti ministerium nem értesítette a Kassa-Oderbergi vasutat arról, hogy a menekültek illetményeit beszünteti, azt a jogviszonyt, amelyben ők a Kassa-Oderbergi vasúttal, illetőleg; most már a cseh államvasutakkal vannak, el nem ismeri és eddig szerzett igényeit kielégíteni nem hajlandó. Ez 1921 augusztusában történt, amikor értesítették a menekülteket egyúttal arról is, hogy a cseh államvasutak státusából törlik őket. A Kassa-Oderbergi vasutasok részben Pulszky Garibaldihoz, a Kassa-Oderbergi vasút vezérigazgatójához, részben pedig az egyik cseh ministeri tanácsoshoz,Csermákhoz fordultak jogorvoslatért, azonban többszöri sürgetésükre és többször beadott kérvényeikre és memorandumaikra még csak választ sem kaptak. 1921 szeptemberében ugyan módjában lett volna a Kassa-Oderbergi vasutigazgatóságnak a jogviszonyt és a helyzetet valamiképen tisztázni a cseh államvasutakkal, akkor, amikor 1921 szeptemberében üzemi szerződést kötött a Kassa-Oderbergi vasút a cseh államvasutakkal, ezt a KassaOderbergi vasút igazgatósága azonban elmulasztotta fixirozni. Maguk a részvényesek természetesen ^ ezt a kérdést, nevezetesen a személyi kérdést az üzemi szerződés megállapításánál egyáltalában fel nem vetették, mert kevésbé érezték magukat inferiórisabb helyzetben, sőt talán kedvezőbb helyzetben érezték magukat azáltal, hogy — ámbár a Ksod. mint magánvasut a cseh állam részéről nem lett volna elkobozható —, mondom, mégis kellemesebb helyzetben érezték magukat, annyival is inkább, mert a részvények értéke 1:1 arányban állapíttatott meg, azaz 1 magyar korona az 1 cseh koronához. Az üzem átvétele után a cseh államvasutak még egy átiratot intéztek a Kassa-Oderbergi vasút igazgatóságához, amelyben megkérték a fenyegető veszély láttára, amely a nem tisztázott személyi ügyekből esetleg felszínre vetődhetik, hogy minden olyan peres ügyben, amely személyi ügyekre vonatkozik, amelyet biróság előtt fognak tárgyalni, a képviseletet a cseh államvasutaknak engedjék át, amit a KassaOderbergi vasút igazgatósága bűnös módon meg is tett. A Kassa-Oderbergi vasút menekült alkalmazottainak nem volt más hátra, minthogy bi69*
