Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-408

440 A nemzetgyűlés 408, ülése 192, rósághoz forduljanak. Leszögezem azt a tényt, hogy a magyar biróság igen helyes jogi álláspontra helyezkedett akkor, amikor ezt a jogviszonyt egy birói Ítélettel fixirozta és kimondotta, hogy a Kassa-Oderbergi vasút alkalmazottainak helyzete jogviszony szempontjából az 1914 : XVII. te szerint birálandó el, amely törvénycikk az államvasutakra nézve ma is,fennáll. A meghozott és a jogviszonyt is fixirozó birói Ítélet alapján a Kassa-Oderbergi menekült vasutasok most már a törvényszékhez fordultak illetményeik rendezése céljából. Ugy a törvényszék, mint a legfelsőbb bíróság, a királyi Curia igazat adott kérelmüknek és utasította a Kassa-Oderbergi vasút igazgatóságát, hogy az illetményeket olyan arányban, amilyen arányban a szolgálatban lévőknek és a nyugdíjasoknak folyósítja, a menekült alkalmazottak részére is folyósítsa. Tette ezt a bíróság a Kassa-Oderbergi vasút jogtanácsosának nyilatkozata alapján is, aki azt mondotta, hogy ne cseh koronában állapittassók meg a menekült alkalmazottak igénye, hanem magyar koronában. A biróság megállapította, elfogadta az érvelést és kötelezte a Ksod-ot, hogy magyar koronában tartozik a Kassa-Oderbergi a menekült alkalmazottak illetményeit fizetni. Kimondotta még azt is, hogy az illetményeket csak valorizálatlanul köteles fizetni, úgyhogy egy ellenőrre esett volna 3 és fél évre 800.000 K, amely összeget azonban még mai napig, 3 és félév után sem kapták meg. Úgyhogy ez az összeg ma körülbelül csak egyhavi nyugdíjnak felel meg. Minthogy a Kassa-Oderbergi vasul igazgatósága a birói, az illetményt szabályozó birói ítélet dacára még mai napig sem folyósította ezeket az illetményeket', kénytelenek voltak a menekült alkalmazottak biztosítási végrehajtást vezetni a vasút Budapesten található ingóságára és ingatlanaira. Ugyanakkor, amikor a biztosítási végrehajtást kérték foganatosítani a menekült alkalmazottak, a kereskedelemügyi minister ur — akinek távollétét annál is inkább sajnálom, mert szerettem volna tőle végleges választ hallani é kérdésre vonatkozólag — egy telefonüzenettel megnyugtatta az alkalmazottakat és kérte őket arra, hogy a biztositási végrehajtástól álljanak el, mert kormányközi tárgyalások folynak az ügyről és így úgyis szőnyegen van ez a kérdés, amellyel kapcsolatban ez az ügy végleg tisztázódni fog. A Curiának az illetményekre nézve másodízben hozott ítélete után bizonyos egyezkedési kísérlet történt a cseh államvasutak részéről. Ez az egyezkedés csak részben sikerült; az egyességbe igen sokan nem mentek bele részint azért, mert alig egynegyedét kapták volna az illetményeiknek, illetőleg annak az összegnek, melyet a hasonló sorsban és rangban levő Máv alkalmazottak kaptak, részint pedig azért, mert okultak azon szomorú helyzeten, amelybe azok a Kassa-Oderbergi alkalmazottak kerültek, akik egyszer már bele mentek az egyességbe. Nem lévén más hátra, a Kassa-OderbeTfn vasút menekült alkalmazottai most már csődöt kértek a kassa-oderbergi ellen, ejzt azonban eg'y ministerelnöki rendelettel megint lehetetlenné tették. Sajnálom, hogy a ministerelnök ur nincs jelen, neki bizonyára, tudomása van erről a rendeletről. Nem tudom, hogy ez a rendelet íigTelemmel volt-e a kettős curiai Ítéletre, de a rendelet kimondotta, hogy a Kassa-Oderbergi vasút ellen, annak ingóságaira és ingatlanaira sem zárlatot alkalmazni, sem biztositási végrehajtást vezetni, sem csődöt kérni nem lehet. Természetes, hogy exzel nem csupán a ke- , reskedelmi kormány, hanem az egész kormány 3 ». évi május hó 13-án, szerdán. is óriási obligót vállalt. Nem tudom, hogy a kormány a kettős curiai ítélettel szemben biztosította-e valamiképen az alkalmazottakat arról, hogy valaha is hozzájutnak illetményeikhez, vagy pedig biztosította-e magát a cseh államvasutakkal széniben, hogy ezt az összeget valaha be tudja vasalni rajta. Száz módja van annak, hogy a Kassa-Oderbergi vasúti alkalmazottak illetményeit biztosítsa, és valamiképen érvényt tudjon szerezni a jogviszonynak s a curiai ítéletnek, nemcsak a jogviszony alapján és nemcsak a magyar biróság ítélete alapján, hanem a trianoni békeszerződés alapján is. Ugylátszik azonban, hogy a magyar királyi kormány a mjai napig elmulasztotta ezt tisztázni. Evvel a kérdéssel élesen kapcsolatban rá kell mutatnom arra is, hogy a Kassa-Oderbergi vasúti alkalmazottak nagy része, akik a megegyezésbe nem mentek bele, szemben azokkal, akik bele mentek, és részben nyugdijat is húznak, két izben fordult a kereskedelmi kormányhoz azzal, hogy a kormány biztosítsa részükre az utazási kedvezményt. Annak ellenére, hogy a nyugdijasok ezt megkapták a kormánytól, igaz ugyan, hogy kivételként, azok a tényleges alkalmazottak, akik a jogviszonyt nem szakították meg s akik önhibájukon kivül kerültek ebbe a helyzetbe, ezt a kedvezményt nem kapták meg. De rá kell mutatnom arra a játékra is, amelyet a Kassa-Oderbergi vasút ezekkel az alkalmazottaival szemben üz akkor, amikor most már a^ menekült alkalmazottak B-listára helyezését kéri a kormánytól. Óva intem

1 a kormányt, de különösen a kereskedelmi kormányt ettől az úttól. Szól ez a figyelmeztetés az összkormánynak is, amely most már kiadott rendeletével beleavatkozott és lehetetlenné tette a kettős curiai ítélet végrehajtását. Rá kell mutatnom arra, hogy a kormány ezzel óriási obligót vállal magára, mert ha ezeket az embereket B-listára helyezéssel inferiorisabb helyzetbe hozzák, ezt a kérdést egyedül a kormánynak kell tisztáznia és ezért a felelősséget vállalnia. Minthogy kettős birói ítélet mondja ki egyrészt azt, hogv az a jogviszony, melyet annakidején az alkalmazott és a munkaadó közös megegyezéssel létesítettek, a mai napig is fennáll, ez tehát birói Ítélettel szentesítve van. s minthogy énen ebből a jogviszonyból kifolyólag a Kassa-Oderbergi vasút menekült alkalmazottainak — itt leszögezem — az illetményükre és annak minden járulékára igényük van, azt az interpellációt terjesztem az összkormány, illetve a kereskedelemügyi minister ur elé, hogy mit szándékozik tenni a kormány a Kassa-Oderbergi vasút menekült alkalmazottai jogviszonyának rendezése és ebből kifolyólag illetményeinek folyósítása tekintetében, különös tekintettel arra, hogy egy kettős kúriai Ítélettel állunk szemben'? Elnök: Az interpelláció ki fog adatni a kereskedelemügyi minister ürnak. Következik Szilágyi Lajos képviselő urnák szóbeli interpellációj képviselő ur azonban a ma hozzám intézett levelében bejelentette, hogy interpellációját nem terjesztheti elő a mai napon, mert gyógykezelés miatt 11 hónap óta külföldön tartózkodó fia ma délben érkezik meg Budapestre. Interpellációja a ház-szabályok 197. §-ának 6. bekezdése értelmében töröltetnék, azonban indítványozom, hogy Szilágyi Lajos képviselő ur távolmaradása a felhozott indokra való tekintettel igazoltnak vétessék. Méltóztatik ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik Dénes István képviselő urnák a belügyminister urhqz intézett szóbeli inter-