Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-408
438 A nemzetgyűlés 408. ülése 1925. évi május hő 13-án, szerdán. Az igen tisztelt képviselő ur elismerve a kormánynak a gazdasági téren kifejtett erőfeszitéseit és ezek eddigi sikerét, azt kifogásolja, hogy a közerkölcsiség és az ezzel szorosan összefüggő szociális nyugalom számos kívánnivalót hagy maga után. Az erkölcsök megromlásának okait az erkölcstelen színdarabok, a csábító mozidarabok, az alkoholizmus, a -fényűzés, a rossz lakásviszori3 r ok stb. ismeretes körülményekben látja. Az orvoslást a képviselő ur abban keresi, hogy az állam és az egyház egymás közötti kölcsönös támogatásával a polgárságot az erkölcsi téren is önfegyelmezésre és áldozatkészségre szorítsuk. Ezekután azt kérdezte az interpelláló képviselő ur, hogy hajlandó-e a kormány a nemzetet érintő súlyos erkölcsi és szociális kérdések előzetes megtárgyalására bizottságot felállítani, mely a nemzetgyűlés kiküldött tagjaiból, a különböző egyházak erre. felkért kitűnőségeiből, valamint az erkölcsi és szociális kérdésekkel szívesen foglalkozó világiakból, és végül az egyes ministeriumok kiküldötteiből állana. Tisztelt Nemzetgyűlés! Nem akarok itt hoszszasabban kitérni azoknak az erkölcsi bajoknak a bírálatára, amelyek mint minden korban és minden társadalomban, ugy nálunk is különösen a vesztett háború, a forradalmak és a megromlott gazdasági helyzet folytán, kétségtelenül észlelhetők. Bár meggyőződésem, hogy a mai európai viszonyok között az erkölcsi viszonyok megromlása nem szorítkozik egy meghatározott szűkebb területre, vagy államra, hanem általános jelenség és igy orvoslása is csak a társadalmi organizmust egészében jótékonyan befolyásolható körülményektől, mint a kultúra emelkedése, a gazdasági viszonyok javulása és az erkölcsi eszméknek ezekkel kapcsolatos térhóditásától várható. — mégis kötelességemnek tartom, hogy minden kínálkozó alkalmat megragadjak, mely az erkölcsi viszonyok megjavítására bármily csekély mértékben is felhasználhatónak látszik. Épen azért azt válaszolom az interpelláló képviselő urnák, hogy a magáin részéről kész vagyok egy ilyen szociál-ethikai bizottság felállításához hozzájárulni és annak a jog és törvényesség határain belül tett javaslataival a kormány és a törvényhozás illetékes szerveit foglalkoztatni. Még csak azt jegyzem meg, hogy a kormány a maga részéről eddig is mindent megtett, amit a nemzet erkölcsi színvonalának emelése érdekében kulturális, gazdasági, társadalmi, jogi és szellemi vonatkozású intézkedésekkel megtehetett. E tekintetben csak igen röviden utalok az Országos Mozgókép vizsgáló Bizottság működésére, mely a- filmügyek terén az öt év előtti állapotokhoz képest igen 1 dicséretre méltó erkölcsi fejlődést eredményezett. Az illetékes hatóságok előtt a vármegyék egyértelmű állásfoglalása alapján tárgyalás alatt áll a kocsmák vasárnapi zárvatartásának és a vasárnapi munkaszünet hatályosabbá tételének a kérdése; emellett minden erejével azou van a kormány, hogy a lakásviszonyokat megjavítsa és a gazdasági helyzetet általában elviselhetővé és kedvezőbbé tegye a nagy tömegek számára. Az erkölcsök javulása, terén ilyen és hasonló intézkedésektől várható leginkább eredmény. Az interpelláló képviselő urnák azt a nézetét, hogy imperative jogi eszközökkel a polgárságot önfegyelmezésre és áldozatkészségre kényszerithetnők az erkölcsi téren is, részemről nem tudom osztani, mert az erkölcsi kérdések le^többnyire az egyének lelki világában gyökereznek és az itt végbemenő elváltozásokról, mint méltóztatik tudni „non judicat praetor". Kényszereszközöktől ezen a tér eh nagyon kevés, sőt majdnem semmi eredményt nem várhatunk. Annál inkább azonban a kulturális és felvilágosító oktató munkától, mely tekintetben a kormány nem mulasztja és a jövőben sem fogja elmulasztani, hogy a társadalomnak és az egyháznak a legmesszebbmenő módon segítségére legyen. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni sziveskedjék." Elnök: Kérdem Láng János képviselő urat, kiván-e a viszonválasz jogával élni? (Láng János; Nem!) Láng János képviselő ur nem kivan a viszon válasz jogával élni. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a ministerelnök ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem! (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom, ki a határozatot. A ministerelnök ur kivan szólani. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém a t. Háznak bemutatni az 1914—15. évi zárszámadásokat és az ezekre vonatkozó legfőbb állami számvevőszéki jelentést. Kérem, méltóztassék ezeket tárgyalás végett kiadni a zárszámadást vizsgáló bizottságnak. Elnök: A ministerelnök ur által bemutatott zárszámadások és az azokra vonatkozó jelentés előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a zárszámadást vizsgáló bizottságnak.** A házszabályok értelmében következnek az Írásbeli interpellációk. Kérem 1 a jegyző urat, hogy Csik József képviselő urnák a földmivelésügyi minister úrhoz intézett írásbeli interpellációját felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa): „Interpelláció a m. kir. földmivelésügyi minister úrhoz. — Minthogy Fertőszentmiklós nagyközség földreformügye az illetékes tényezők ígérgetése dacára minden különösebb ok nélkül már több mint bárom éve húzódik, hajlandó-e a minister, ur odahatni, hogy az illető községben a földreform haladéktalanul végrehajtassák ?" Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák! Következik Dénes István képviselő urnák a belügyminister úrhoz intézett írásbeli interpellációja. Kérem a jegyző urat, hogv az interpelláció szövegét felolvasni sziveskedjék. (Csik József szólásra jelentkezik. — Zaj.) Kérem, én már elrendeltem a következő interpelláció felolvasását. Forgács Miklós jegyző: (olvassa): „Interpelláció a m. kir. belügyminister úrhoz. — 1. Van-e tudomása a belügyminister^urnák arról, hogy Békéssámson községben a választók névjegyzékét az 1886: XXXII. te. 39. §-ára hivatkozva ugy állították össze, hogy csak azokat vették fel a névjegyzékbe, akik az állami adófőkönyvben mint adófizetők szerepelnek! 2. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy Békéssámsoiihaiii a községi képviselőválasztók névjegyzékéből ezen a címen 1 több mint 350 magyar földmives állampolgárt hagytak kü 3. Van-e tudomása a belügyminister: urnák arról, hogy az 1886 : XXXII. te. 39. §-a határozottan és világosan azt írja, elő, hogy a választók névjegyzékét a legközelebb lefolyt két évi adólajstromból és más adatokból kell összeállitani és nemcsak az állami adófőkönyv szerepel alapul? 4. Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy e több Ctnint 350 békéssámsoni földmivesember fizet különféle címeken adót és igy a községi képviselőválasztók névjegyzékéből törvénytelenül hagyták ki nevezetteket? 5, Van-e tudoïnasa a belügyminister
