Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-407
406 A nemzetgyűlés 407. ülése 1925. évi május hó 12-én, kedden. meggyőződésük megtagadására kényszerítsék, ott rabszolgaság van, annak is legalávalóbb formája az, mely a lelkeket veri bilincsbe. Vagy nincs ugy! .. (Szilágyi Lajos: Kár, hogy csak kilencen hallgatják!—Drozdy Győző: Elmondhatják a többieknek, akik nincsenek itt!) Még a felséges Úristen sem nyúl az ember akaratához; szabadnak teremtette s azt akarja, hogy szabad is maradjon. (Ugy van! balt elől.) Azt mondja: „Előtted a jó és rossz, az áldás és átok, az élet és halál. Válassz! A te dolgod hogyan választasz. De én nem kényszeritlek, nem nyúlok szabad akaratodhoz, mert ez szent!" És az ilyen modern rabszolgatartó annak a sanyarú exisztenciának és verejtékkel, könnyel áztatott kis darab kenyérnek fejében, melyet cselédjének nyújt, de amelyet ez becsületes munkával ugyancsak kiérdemel, durva és istentelen kézzel még a lelkiismeret szentélyébe is be mer nyúlni. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Ezért nem kell nekem a nyílt szavazás, százszor és ezerszer nem és mindhalálig nem, mindaddig, amig nyomorult, szegény, függő emberek lesznek, vagy amig cl nem következik a kölcsönös megértés és türelem eszményi korszaka, amelynek szelleme nemcsak megengedi, hanem megköveteli, hogy politikai állásfoglalásában, szavazatának érvényesitésében mindenki legszentebb meggyőződését kövesse. (Ugy van! a baloldalon.) De más ok miatt sem kell a nyilt szavazás. A szavazat érvényesítésének ez a módja ugyanis nemcsak a hivatalos nyomásnak és szociális megfélemlítésnek veszedelmes eszköze, hanem a legszemérmetlenebb vesztegetésnek és választási korrupciónak is forrása. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon. — Eőri-Szabó Dezső: Láttuk!) Olyan szomorú igazság ez, hogy a magyar választási küzdelmek terén tapasztalt politikusok előtt felesleges annak bővebb magyarázata, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) S olyan hatalmas perdöntő érv ez a titkos szavazás mellett, hogy mindenki elfogadja .kivéve a kormányon és hatalmon lévőket, kik — a római optima tesekhez hasonlóan — hatalmi eszközükhöz, a nyilt szavazáshoz görcsösen ragaszkodnak. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Hivatkozzam-e tekintélyekre? Idézhetem Bentham-nek szavait, idézhetem Szilágyinak szavait (Zaj a jobboldalon.); most csak Szilágyi Dezső szavait idézem. Ez a nagy^ államférfiú észrevette, hogy milyen összefüggés van a választójog kiterjesztése és a titkos szavazás között, amikor már 1885-ben megállapította e két kérdés kapcsolatát, amidőn azt mondotta (olvassa): „Minden államban az alkotmány demokratikus átalakulásával párhuzamosan a titkos szavazás intézménye is behozatott. Kizárható lesz-e nálunk, ha, mint hiszem, ideiglenes visszaesések dacára alkotmányunk átalakulása is ezen az utón fog haladni"?..." Téved a t. ministerelnök ur, amidőn azt hiszi, hogy a tapasztalásokból be nem volna bizonyítva az, hogy sern a vesztegetések ellen, sem a nyomás — akár szociális, akár hivatalos nyomás — ellen nem biztosíték a titkos szavazás. Ebben a tekintetben hivatkozom Angliára, Méltóztassanak figyelembe venni Anglia nagy bíráinak, főügvészeinek és bizottságainak reportjait, amelyekből nagy vonásokban az derül ki, hogy a titkos szavazás a nyomások ellenében igen hatályos biztosítéknak bizonyult és a korrupciót is csökkentette." (Ugy van! Ugy van! a baloldalon. — Rassay Károly: Csak ez bizonyult biztosítéknak és semmi más! — Szilágyi Lajos: A kormány szerint a korrupciót leplezi a titkosság. — Zaj.) Mivel a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ugy a szociális és hivatalos nyomás valamint a vesztegetés és korrupció el'en, ha nem is kizárólagos, de mindenesetre nélkülözhetetlen biztositék a titkos szavazás, feltétlenül ragaszkodom hozzá (Élénk helyeslés a baloldalon), s bár hive vagyok a választójog általánosságának és egyenlőségének is, e téren, ha minden kötél szakad, mégis hajlandó volnék akár messzemenő kompromisszumra is, mondjuk: a választói korhatár felemelésére, az idősebbeknek, tapasztaltabbaknak és tanultabbaknak való kedvezésre. A titkosságból azonban nem engedek. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) — Szilágyi Laios: Ez a parlamenti béke útja! — Rakovszky István: Kell is ezeknek bóko! _~ Zaj.— Halljuk! Halljuk), mert a legáltalánosabb és legegyenlőbb választójog is nyilt szav^zás melleH héí mag nélkül, üres tok tartalom nélkül, kardhüvely kard nélkül, sőt annál is rosszabb: politikai fegyver, melvet a szociális és gazdasági függésben levő osztályok markába nom azért nyomnak, hogy önvédelmükre, hanem — főleg a kötelező nyílt szavazás mellett — öngyilkosságokra használlak. (Uoy van! Ugy van! a baloldalon.) S ha önök, t. kormánv és t. túloldal, azz^l érvelnek a titkos szavazás ellen, hogy a nyílt szavazás mindenképen fé^fiawnhb a titkosnál (Derültség a baloldalon.) és méltóbb a magyar ember nyilt jelleméhez... í1l? a«sav Ká_rolv! Ezen csak nevetni lehet! — Dé"*»«« Ts+ván: Miért nem val a «z+-î"k a főrendeket is nyíltan. — Zaj half elől.) Elnök fc.ftnnaet): Csendet kérek. n r Vnr Mi^ós: .. .lrérdem: kételkednek-e a p^naválasz+ó biboraokok férfiasságában, s a vámosi Dublikumtól. amelyet titkosan szavaztatnak le. m r p-ta padiak a magyar jp]lem és néplélek kiváló sajátosságait, az egvenes. bátor szókimondás*? Vagv amikor a falusi nép a törvén vhntósági, községi és egyházi választásoknál titkosan szavaz, leveti nvilt. nemes, bíiczk'" karakterét és orvul szavaz? "fis végül, «mikor önök kormányzót, elnököt, jegyzőt s bí^-'-^ági tap-ot választanak titkos szavazással, akkor önök a mafvar nén törvénvhfw."i, honatyák, mind bősök és hazafiak — bujkálnak meggyőződésükkel? T. túloldal, ma, amidőn a titkos szavazás meghódította már ee-ész Európát, amikor a választójop- a ma^ar határon kiv"] mindenütt titkos, amikor külföldi ember számára teb*esséo-gel érthetetlen az, hogy még min^g van a világnak egy olyan zu ira, ahol az állam polgárainak nyil + an kell vallomást tenniök a mellett, hogy kire adják szavazatukat: ne hivatkozzanak arra, hoey a titkos szavazás ell^nk°z,ik a ma°-yar néo természetével, mert ha 50—60 esztendős tapasztalat azt bizonyitm, hoo-y a titkos szavazás nincs ellenté+bon egyetlenee-y európai nénnpk és nemz r tn p k természetével sem. s önök mégis ragaszkodnak állításukhoz — kiközösítik a ma "var nemzetet az európai népek nagv családfából. íS^ágyi Lajos: Ez nemzetgyalázás! Bűncselekmény a mag-var nemzet ">ó hírneve és hitele ellen' — Dénes: István: Ezek után joggal mondha+i á k, boev Ázsiába való nemzet vagyunk! — Kiss Menyhért: Már azok is lefőztek bennünket! — Zaj a baloldalán.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Grriger Miklós: Hogy a titkos szavazást is ki lehet játszani? Igaz, de az is kétségtelen, hogy a választási visszaéléseknek legnagyobb részét a nyilt szavazás idézi elő, s hogy ezek ellen a visszaélések ellen — amint említeni bátor voltam — nélkülözhetetlen eszköz a titkos sza^"—ís. Egyebekben, ha a kormány őszintén és becsületesen kívánja a választások tisztása-
