Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-407

A nemzetgyűlés 407. ülése 1925. évi május hó 12-én, kedden, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tár­gyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Az indítvány- és interpellációs-könyvek felolvasása. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Bud János, Rakovszku Iván, Pesthy Pál. (Ai ülés kezdődik délelőtt 10 óra 45 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héii Ima-e jegyző ur, a javaslatok ellen felszó­lalókat jegyzi Láng János jegyző ur. Bemutatom a ministerelnök ur átiratait, amelyekben értesít, hogy a középiskolai taná­rok képzéséről és képesítéséről, a tanítók, óvók és a nem állami tanárok ellátásának rendezéséről; gróf Apponyi Sándor magyar könyvtáráról; egyes külállamokkal való ke­reskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről; a testnevelésről szóló 1921: LIII. te. kiegészítéséről és végül a Pestvármegyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat víz­müveinek kiépitéséről szóló 1922: XXV. te. módosítása tárgyában alkotott s a nemzetgyűlés által elfogadott törvényjavaslatok mint az 1924. évi XXVII. és XXVIII., továbbá mint az 1925. évi I— IV. tcikkek az Országos Törvény­tárban kihirdettettek. A házszabályok 197. §-ának hatodik bekez­dése értelmében jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a ministerelnök ur legközelebbi ülésün­kön írásbeli választ fog adni Láng János kép­viselő urnák folyó évi március hó 10-én az összkormányhoz a nemzet erkölcsi süllyedését különösen a háborús évektől kezdve elősegítő okoknak lehető megszüntetése tárgyában elő­terjesztett interpellációjára. Tudomásul vétetik. Bemutatom a Magyarhoni Földtani Társu­lat meghívóját, amelyben a nemzetgyűlés tag­jait a folyó évi május hó 14-én tartandó ünnep­ségére meghívja. Tudomásul vétetik. Bemutatom az Országos Szinészegyesület­nek Pékár Gyula képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a békeszerződések revíziója, tárgyában. A kérvény a házszabályok 246. §-a értelmé­ben előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik az országgyü­NÀPLÔ XXXI. lési képviselők választásáról szóló törvényja­vaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Griger Miklós képvi­selő ur, aki beszédének elhalasztására legutóbbi ülésünkön engedélyt kapott. Griger Miklós képviselő urat illeti a szó. Griger Miklós: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! — Eőri-Szabó Dezső: Hol vannak a minister urak? A belügyminister ur már nem képviseli a javaslatot? — Meskó Zoltán: Pasz­szivitásban van! — Kiss Menyhért: Még a legfontosabb törvényjavaslat tárgyalásánál sincsenek jelen! — Hegymegi-Kiss Pál: Ez már nem, parlamentarizmus! Eőri-Szabó Dezső: A belügyminister ur negligálja a parlamentet! Griger Miklós beszéde is megérdemelné, hogy a minister ur meghallgassa!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Griger Miklós: T. Nemzetgyűlés! Tudom, hogy az összes törvények között egynek sincs akkora jelentősége, mint a, választójogi tör­vénynek. (Ugy van! bal felől.) Ez sarkalatos alapja a képviseleti kormányrendszernek, gyu­pontja, szive a nép alkotmányos életének, a törvények forrása, a törvények törvénye, a legfontosabb törvény az ország jelenének és jövőjének szempontjából. (Ugy van! Ugy van! half elől. — Huszár Károly: Már itt van a mi­nister ur! — Zaj half elől.) S mivel ezt tudom, azzal a komolysággal, becsületességgel és felelősségérzettel kívánok, a választójog kérdésében állást foglalni, amelyet minden hazafinak tanúsítania kell, valahány­szor a nemzet életbevágó kérdéseiben dönt. Lelkiismeretes állásfoglalás még sokkal egyszerűbb kérdésekben sem képzelhető el azoknak alapos tanulmányozása nélkül, s azért, nehogy jelszavakból és apriorisztikus elvi ál­láspontból kiindulva érveljek s érvényesítsem szavazatomat, a választójog kérdését komoly tanulmány tárgyává tettem, forgatva nemcsak a francia forradalom történetét tárgyaló mű­veket és Rousseau Contrat Social-ját, hanem a legnevesebb konzervatív, sőt reakciós poli­tikai irók idevonatkozó műveit is s természe­tesen gondos mérlegelés tárgyává téve azokat a felszólalásokat, amelyekben a kormány feje. a t. ministerielnök ur, valamint a t. belügy­minister ur nézeteiket, elveiket és aggodalmai­kat kifejteni szívesek voltak. Mindezen tanulmányaim és meggondolá­som eredménye pedig az, hogy rendületlenül 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom