Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-407
A nemzetgyűlés 407. ülése 1925. évi május hó 12-én, kedden, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Az indítvány- és interpellációs-könyvek felolvasása. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Bud János, Rakovszku Iván, Pesthy Pál. (Ai ülés kezdődik délelőtt 10 óra 45 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héii Ima-e jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Láng János jegyző ur. Bemutatom a ministerelnök ur átiratait, amelyekben értesít, hogy a középiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről, a tanítók, óvók és a nem állami tanárok ellátásának rendezéséről; gróf Apponyi Sándor magyar könyvtáráról; egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről; a testnevelésről szóló 1921: LIII. te. kiegészítéséről és végül a Pestvármegyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat vízmüveinek kiépitéséről szóló 1922: XXV. te. módosítása tárgyában alkotott s a nemzetgyűlés által elfogadott törvényjavaslatok mint az 1924. évi XXVII. és XXVIII., továbbá mint az 1925. évi I— IV. tcikkek az Országos Törvénytárban kihirdettettek. A házszabályok 197. §-ának hatodik bekezdése értelmében jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a ministerelnök ur legközelebbi ülésünkön írásbeli választ fog adni Láng János képviselő urnák folyó évi március hó 10-én az összkormányhoz a nemzet erkölcsi süllyedését különösen a háborús évektől kezdve elősegítő okoknak lehető megszüntetése tárgyában előterjesztett interpellációjára. Tudomásul vétetik. Bemutatom a Magyarhoni Földtani Társulat meghívóját, amelyben a nemzetgyűlés tagjait a folyó évi május hó 14-én tartandó ünnepségére meghívja. Tudomásul vétetik. Bemutatom az Országos Szinészegyesületnek Pékár Gyula képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a békeszerződések revíziója, tárgyában. A kérvény a házszabályok 246. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik az országgyüNÀPLÔ XXXI. lési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Griger Miklós képviselő ur, aki beszédének elhalasztására legutóbbi ülésünkön engedélyt kapott. Griger Miklós képviselő urat illeti a szó. Griger Miklós: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! — Eőri-Szabó Dezső: Hol vannak a minister urak? A belügyminister ur már nem képviseli a javaslatot? — Meskó Zoltán: Paszszivitásban van! — Kiss Menyhért: Még a legfontosabb törvényjavaslat tárgyalásánál sincsenek jelen! — Hegymegi-Kiss Pál: Ez már nem, parlamentarizmus! Eőri-Szabó Dezső: A belügyminister ur negligálja a parlamentet! Griger Miklós beszéde is megérdemelné, hogy a minister ur meghallgassa!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Griger Miklós: T. Nemzetgyűlés! Tudom, hogy az összes törvények között egynek sincs akkora jelentősége, mint a, választójogi törvénynek. (Ugy van! bal felől.) Ez sarkalatos alapja a képviseleti kormányrendszernek, gyupontja, szive a nép alkotmányos életének, a törvények forrása, a törvények törvénye, a legfontosabb törvény az ország jelenének és jövőjének szempontjából. (Ugy van! Ugy van! half elől. — Huszár Károly: Már itt van a minister ur! — Zaj half elől.) S mivel ezt tudom, azzal a komolysággal, becsületességgel és felelősségérzettel kívánok, a választójog kérdésében állást foglalni, amelyet minden hazafinak tanúsítania kell, valahányszor a nemzet életbevágó kérdéseiben dönt. Lelkiismeretes állásfoglalás még sokkal egyszerűbb kérdésekben sem képzelhető el azoknak alapos tanulmányozása nélkül, s azért, nehogy jelszavakból és apriorisztikus elvi álláspontból kiindulva érveljek s érvényesítsem szavazatomat, a választójog kérdését komoly tanulmány tárgyává tettem, forgatva nemcsak a francia forradalom történetét tárgyaló műveket és Rousseau Contrat Social-ját, hanem a legnevesebb konzervatív, sőt reakciós politikai irók idevonatkozó műveit is s természetesen gondos mérlegelés tárgyává téve azokat a felszólalásokat, amelyekben a kormány feje. a t. ministerielnök ur, valamint a t. belügyminister ur nézeteiket, elveiket és aggodalmaikat kifejteni szívesek voltak. Mindezen tanulmányaim és meggondolásom eredménye pedig az, hogy rendületlenül 64
