Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-404
342 A nemzetgyűlés 404. ülése 1925, évi május hó 6-án, szerdán. a háztulajdonosoknak is érdekében áll, hogy ezt keresztülvigyék, de a kormány nagyon messzemenő gazdasági és szociális érdekeket is szolgál akkor, ha ezeket az áldozatokat meghozza; ezek ugyanis csak látszólagos áldozatok, mert a kormány más irányban meg fogja találni számitását. (Ugy van!) Petrovácz igen t. képviselőtársam méltóztatott szóvátenni, hogy ne álljunk meg itt, hanem továbbmenve e kérdésben, próbáljuk meg a hitel problémáját is megoldani. Teljesen igazat adok neki, de nem fogadom el azt az indokolását, amelyet felhozott, hogy t. i. ez biztosabb hitelforrást nyújt, mint a mezőgazdaság. Ne < differenciáljunk, mert én a mezőgazdaságot teljesen egyenértékű hitelforrásnak tartom, s ennek ellenkezőjét nemi szabad a köztudatba sem bevinni. (Élénk helyeslés.) Nincs nagyobb érdekünk, mint a mezőgazdasági hitel kérdésének megoldása. Ez fogja megadni tulajdonképen az ipar részére is a haladás és fejlődés lehetőségét. Egy szemrehányást is méltóztatott tenni, hogy t. i. ez az akció sikertelenséget mutat. Talán ma még nem vagyok abban a helyzetben, hogy végleges formában ismertessem a kérdést, de annyit mondhatok, hogy a jelzáloghitel kérdése napokon belül megoldást nyer; az első lépést meg fogjuk tenni a népszövetség hozzájárulásával a genfi határozat folytán, melyet a miliisterelnök ur már ismertetett. (Éljenzés és taps a, jobboldalon.) Sajnos azonban, tisztában kell lennünk azzal, hogy épen ezeknek a hitelkérdéseknek megoldása, amelyhez hozzákapcsolódik a jelzáloglevelek és köt vények problémája, nem megy oly könnyedén, és talán még eltelik egy bizonyos idő, inig a külföld részéről ilyen irányban erősebb megnyilatkozás fog történni. Én itt is ügyaniazt vallom, mint amit a földhitelnél, ahol határozottan és kifejezetten megmondottam, hogy mindenekelőtt a föld hitelképességét kell megmegteremtenünk, hogy végre hitelhez jusunk. ítt is határozottan állítom, hogy a házaknál is mindenekelőtt a hitelképességet kell megteremtenünk és teljes erővel azon kell lennünk, hogy mindazok a korlátozó intézkedések, amelyek ma még fennállanak és amelyek tulajdonképen csak csökevónyei és maradványai a háborús intézkedéseknek, megszűnjenek. Nem szabad pl. a házak hitelképességét olyan korlátozásokkal rontani, amelyek ma még fennállanak, bár elismerem azoknak mitit például a házbér havi részlefizetésének szociális jelentőségét. Azt hiszem, hogy amint a gazdasági élet megjavul, ezeket is ki lehet küszöbölni és ezzel fogjuk igazán; megerősiteni azokat az alapokat, amelyeken a házak hitelképességét meg lehet teremteni. Ha azután a hitelképesség megvan, meg fogjuk tudni szerezni annak részére a piacot is. Természetszerűleg —- hogy félreértés ne legyen' — magam is azt vallom, hogy itt nehéz kérdésről van szó, amelyet mindig össze kell egyeztetni a szociális szempontokkal is. Itt is ugyanazt az elvet vallom, amelyet más munkakörben vallottam, hogyha előmozdítjuk az uj házak építését és termelünk, sokkal jobban fogjuk szolgálni azokat az érdekeket, amelyek tulajdonképen egy helyes, józan és okos házbér kialakulására vezetnek. Ezek a szempontok vezettek engem akkor, amikor az átalakítások tekintetében ilyen messzemenő adókedvezményre határoztam el inagam, mert az a véleményem 1 , hogy a mai viszonyok között ez lesz a módja annak, hogy ezeknek a kedvezményeknek kihasználásával több lakás termeltessék abból a lakáslétszámból, amely ezidőszerint létezik. (Ugy van!) Ami az igen t. képviselőtársamnak azt a kijelentését illeti, hogy ő nincs megelégedve ezekkel az időbeli korlátozásokkal és hogy a törvényjavaslat nem biztosítja az elérni kívánt célt, e tekintetben az a válaszom, hogy én a törvényjavaslatot igazán a lehető legmeszszebbmenő módon letárgyaltam' az összes érdekeltségekkel és ameddig csak el lehetett menni, elmentem;' egy célt azonban nem szabad sohasem szem elől téveszteni: én a mai gazdasági helyzetben akarok eredményeket elérni, azt akarom, hogy ma nyújtsak ösztönzést a törvénnyel ennek az adókedvezménynek kihasználására és abban a percben, amikor ezeket a határidőket kitolnám, tulajdonképen a célt veszélyeztetném. Bizonyos kis engedményekre hajlandó vagyok, azonban elvileg ezt az álláspontomat nem adom fel. (Helyeslés.) Felmerült még egy lényegbeli kérdés — és ezt Eöry-Szabó igen t. képviselőtársam tette szóvá — a házhelyek kérdése. A magam részéről is azt vallom, hogy lehetetlenség az, hogy a kisemberek — akik tulajdonképen ma még továbbmenő. támogatást is kellene, hoa-y igényeljenek, és ez csak az ország rendkívüli nehéz pénzügyi és gazdasági helyzetéből kifolyólag nem válik lehetségessé — kevesebb adókedvezményt kapjanak, mint mások. Én ezt elj fogadom, s kérem, hogy a részleteknél méltóztassék erre nézve határozati javaslatot beadni. Ezen elvek szem előtt tartásával kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés és tans.) Elnök: Kivan az előadó ur szólni? (Temesváry Imre előadó: Nem!) Miután szólni senki nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek "nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e az építkezés előmozdítását célzó intézkedésekről szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgvalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa, o törvényjavaslat címét, mély észrevétel nélkül elfoaadtatik. Olvassa az i. §-t). Elnök: Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ezen szakasznál tisztelettel kérem, hogy a harmadik bekezdésnél e mondat töröltessék ,,ç törvéiy hatályba lépése után javítanak ki, feltéve, hogy a tulajdonost". Ez a mondat pleonazmus egyrészt azért, mert az utána következő negyedik sorban tökéletesen benne van — mert hiszen nem lehet a javítási költségek összegére való tekintettel adókedvezményben részesíteni valakit, ha nem felel meg ezen feltételnek —, másrészt azért, mert ellentétben áll a 8. §-szal, amely nem a törvényjavaslat hatályba lépte után való megkezdést, hanem egy más terminust ír elő. Szerintem tökéletesen azonos marad a törvényjavaslat szelleme is és kongruens lesz. a későbbi paragrafusokkal is, ha ez a mondat töröltetik a szakaszból. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!)
