Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-404

À nemzetgyűlés 404. ülése 1925. évi május hó 6-án, szerdán. 343 Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólni. Bud János pénzügy minister: T. Nemzetgyűlés! A módositást elfogadóim. Elnök: A kérdést akként teszem fel, méltóztatnak-e elfogadni az 1. %-t eredeti szövegezésében', szemben azzal a szöveggel, amelyet Petrovácz Gyula képviselő ur terjesztett elő. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, a Petrovácz képviselő ur által javasolt szöveget fogom elfogadottnak kijelenteni. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslat 1. §-át eredeti szövegezésben elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Az 1. $ Petrovácz Gyula képviselő ur szövegezésében fogadtatott el. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat szíveskedjék a^ 2. §-t felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. §-át, amely észrevétel nélkül elfoa adtatik. Olvassa a S. §-t.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Nemzetgyűlés! Ennél a szakasznál a b) pontban az van, hogy az adókedvezmény akkor illeti meg az épületet, „ha az, átalakítás folytán uj lakás, üzlethelyiség vagy üzleti iroda keletkezett". Mély tisztelettel kérném, hogy ezt a kikötést törölni méltóztassék még pedig azért, mert ez a lakásra és a kereskedelmi üzletekre vonatkozik csupán és nem vonatkozik sem az ipari üzletekre, tehát műhelyekre és műhelyi irodákra, sem pl. a gazdasági épületekre. Szerény véleményem szerint pedig nem lehet csupán egy közgazdasági ágat kedvezményben részesiteni, más közgazdasági ágakat pedig nem. (Helyeslés.) Ennek következtében az ipar szempontjából nagyon fontosnak tartanám, ha a műhelyi építkezés is hasonló adókedvezményben részesülne, épugy mint az üzlethelyiség vagy üzleti iroda és azt szeretném, ha a gazdasági épitkezéseket is hasonló adókedvezményben lehetne részesiteni. Ezért mély tisztelettel indítványozom, hogy a 3. § b) pontjából töröltessék ez a rész: „Ha ezáltal uj lakás, üzlethelyiség vagy üzleti iroda keletkezett"; mert ha ezt kitöröljük, a szakaszban implicite benne van a többi gazdasági ágak építkezéseinek adókedvezménye is. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nemf) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan, szólni. Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Nem vagyok abbam a helyzetben, hogy elfogadjam ezt a módositást és pedig azzal az indokolással, hogy ami az ipari üzemeket illeti, azok tulaj donképen az üzlethelyiség fogalmában benne vannak, a gazdasági épületekre vonatkozólag pedig az adómentesség szempontjából külön törvény intézkedik. Kérem tehát a módosítás elvetését. Elnök: Következik a határozathozatal. A 3. § eredeti szövegével szemben Petrovácz Gyula képviselő ur módosító inditványt tett. TJgy fogóim feltenni a kérdést, hogy a két szöveget szembeállítom egymással. Kérdem, el méltóztatnak-e fogadni a törvényjavaslat 3. §-át eredeti szövegezésében, szemben Petrovácz Gyula képviselő ur indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A szakasz eredeti szövegében fogadtatott el. Következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat 4. $-át felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat 4. §-át). Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Igen t. Nemzetgyűlés! A 4. |-baa 15 évi adómentesség illeti meg a teljesen lebontott épület helyébe emelt épületnek azt a részét, amely a lebontott épület terjedelmének felei meg. Ezt a részt, „amely a lebontott épület terjedelmének felel meg", szeretném azzal a szóval kicserélni, hogy „olyan arányos részét". A helyzet ugyanis rendesen az, hogy a lebontás alá kerülő épületrész rendszerint az épületnek értéktelen és hasznavehetetlen része, az épületeknél pedig a földszinti rész az, amelyből a legértékesebb és leghasznosabb épületrészeket kapjuk. Ennek következtébe», ha fizikailag, vagy mondjuk, földrajzilag azt a részt kell adómentesnek tekintenünk, amely ugyanarra a helyre létesült, akkor előfordulhat az, hogy ahol most egy bódé volt, annak helyébe jön egy nagyforgalmi üzlethelyiség, minek következtében a háznak épen legértékesebb része lesz csak tizenöt évig adómentes, további értéktelenebb részei pedig 30 évi adómentességet kapnak. Ha pedig az arányt ugy méltóztatnék elfogadni, ahogy ón proponálom, hogy t. i. az épületnek köbméter szerinti arányos része legyen tizenöt évig adómentes, a többi része pedig 30 évig, akkor ez nem állana fenn, mert az egész épület összes hozamának egy olyan arányos része maradna adómentes, mint amekkora a régi épület volt. Én tehát, hogy ez a fizikailag és — hogy ugy mondjam — földrajzilag helyhezkötött adómentesség az egész épületre átvitessék, azt a módositást vagyok bátor proponálni, hogy a paragrafus közepén levő „azt a" szavak helyébe „olyan arányos" szavak tétessenek. Kérem módosításom elfogadását. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem,!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister kivan nyilatkozni. Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Ez a szakasz tulajdonképen teljesen megfelel a régi törvényeknek,, legfeljebb az időben van bizonyos eltérés és azt hiszem, ezen van a súlypont, Legnagyobb sajnálatomra nem tudom elfogadni ezt a módositást, mert hiszen az rendkívül nehézkes eljárásra és félreértésekre vezetne és nem tartanám célszerűnek, hogy ilyesmikkel komplikáljuk a kérdést. Kérem tehát az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A bizottság által javasolt 4. §-szal szemben Petrovácz Gyula képviselő ur ellentétes inditványt terjesztett be. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy a két javaslatot szembe fogom egymással állitani. Kérdem tehát, el méltóztatik-e fogadni a 4. §-t a bizottság szövegezésében, szemben Petrovácz Gyula képviselő ur indítványával, igen vagy nem? (I.qen!) A nemzetgyűlés a törvényiavaslat 4. Í-át a bizottság által javasolt szövegben fogadta el. Következik az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa az 5. és 6. #-£, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 7. §-t). Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Nemzetgyűlés! Ebben a szakaszban két olyan lényeges hibát találok, amelyek szakszempontból nem állhatják; meg a helyüket és nem maradhatnak meg a törvényjavaslatban. Azt mondja ennek a szakasznak 3. bekezdése, hogy az átalakítás csak akkor maradhat adómentes, ha legkésőbb 1925. évi december 31-éig megkezdetett, és az épület vagy