Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-404
A nemzetgyűlés 404. ülése 1925. évi május hó 6-án, szerdán. 337 épület, amely eddig- lakás céljaira nem szolgált, lakás céljaira alakittatik át, vagy pedig ha a már teljesen használhatatlan állapotban 1 lévő épületet lebontat a háztulajdonos és helyére nj épületet emel. Ha pedig valamely, még használható állapotban volt, de lebontott épület helyébe nj épület emeltetik, akkor méltányos, hogy az adókedvezményt a háztulajdonos csak arra az épületrészre kapja meg, amely a lebontott épület terjedelmét meghaladja. Ha a háztulajdonos a lebontott épület helyébe olyan épületet emel, amelynek terjedelme a lebontott épület terjedelmét négyszeresen meghaladja, abban az esetben az egész épületre kiterjed a 30 évi adómentesség. A pénzügyi bizottság az eredeti javaslattól eltérően, amely csak 20 évi adómentességet tervezett, 30 évi adómentességet javasol arra az esetre is, amikor a meglévő épületre emelet épül, valamint lia az eddig lakás céljaira nem szolgált épület lakás, üzleti helyiség, az üzleti iroda céljaira építtetik át. Az eredetileg tervezett 10 év helyett 15 évi adómexitességet javasol a pénzügyi bizottság, ha a lebontott épület helyén uj épület épül, amely a régivel azonos terjedelmű. A bizottság tehát itt is 5 évvel hosszabb időre javasolja a t. Nemzetgyűlésnek az adókedvezmény megadását az eredeti javaslattal szemben. Bizonyos esetekben rövidebb ideig tartó adókedvezményt kivan biztosítani a törvényjavaslat azokra az átalakításokra, amelyek révén Uj lakások, üzlethelyiségek, vagy üzleti irodák keletkeznek. Ezzel szemben azonban épen a lakásínségre, való tekintettel nem biztosítja ezt a kedvezményt akkor, amikor eclclig lakás céljaira szolgáló épület alakittatik át ugy, hogy az többé már lakás céljaira nem használható. Ez a kedvezmény a beruházási költséghez igazodva hosszabb vagy rövidebb" ideig: tartó. A pénzügyi bizottság az eredeti javaslattól eltérően 4 év helyett 6 évig tartó adómentességet kíván biztosítani akkor:, ha az átalakítási költség köbméterenként az öt aranykoronát eléri. Megjegyezni kívánom, hogy azoknál az átalakításoknál, amelyeknél az a köbméterenkénti átalakítás költsége az öt aranykoronát nem éri el, adókedvezményt nem biztosit a törvényjavaslat, nehogy olyan lakásokat alakítsanak^ át a háztulajdonosok» amelyeknek átalakítására nem is lett volna szükség és csak azért akarják átalakítani, hogy kijátszva a lakásrendeletet, felmondhassák a lakást azoknak, akik most az illető lakásban laknak. Ezért kívánja meg a törvényjavaslat, hogy az átalakítási költség köbméterenként legalább 5 aranykoronát elérjen és arra az esetre, ha ezt a minimális összeget nem éri el, nem ! adja meg az adókedvezményt. Az eredetileg javasolt 5 év helyett 7 évi adómentességet kivan megadni a pénzügyi bizottság arra az esetre, ha a köbméterenkénti átalakítási költség a, 7 aranykoronát eléri. Az eredetileg tervezett 6 év helyett 8 évi adómentességet javasol a bizottság, ha a köbméterenkénti átalakitási költség a 9 aranykoronát eléri és az eredetileg 7 év helyett 10 évi adómentességet, ha a köbméterenkénti átalakitási költség a 11 aranykoronát is eléri. Végül az eredetileg javasolt 8 év helyett 12 évi adómentességet javasol a pénzügyi bizottság- abban az esetben, ha a köbméterenkénti átalakitási költség 13 aranykoronát, vagy ennél nagyobb összeget tenne ki. Ezek mellett a kedvezmények mellett azonban szükséges volt kimondani, hogy az. adómentesség az engedélyezett időn belül is csak addig marad érvényben a háztulajdonos számára, amíg az átalakított vagy újonnan épített lakás tényleg azt a célt szolgálja, amire az adókedvezmény megadatott. Szükségesnek tartotta a bizottság méltányosság szempontjából, hogy az emiitett átalakítások esetén az ideiglenes adómentesség kitérj esztessék a kincstári haszonrészesedésre és a községi pótadókra is. Ha pedig az átalakításra kerülő épület még^ néhány évig amúgy is adómentes volna, az átalakítás után nyújtott kedvezményes idő megbosszabbittatik annyi ideig, mintha az épület az átalakításkor vagy a tatarozás, idején lett volna adómentes. Erre a kiterjesztésre azért volt szükség, hogy ezáltal is minél jobban serkentessenek a háztulajdonosok az átalakításokra. A javaslat az adómentességét kiterjeszti a házadóra, a kincstári haszonrészesedésre, továbbá a községi pótadóra is. Ezek a mentességek azonban csak abban az esetben illetik meg a háztulajdonosokat, ha az uj építkezéseket 1927. évi december hó 31-ig befejezik, az átalakításokat vagy a tatarozásokat pedig 1925. évi december hó 31-ig megkezdik és 1927. évi december hó végéig befejezik. Szükséges volt ezt az időkorlátozást szintén kimondani épen azért, hogy ebben a nagy munkahiányban minél előbb induljanak meg legalább ezek az átalakitási vagy tatarözási munkálatok. A pénzügyi bizottság itt is az eredeti javaslattól eltérőleg hosszabb terminust állapított meg, amennyiben az eredeti javaslat provint az átalakítások 1925. évi nlius hó 31-ig lettek volna megkezdendok, miután azonban a bizottság belátta, hogy a törvény csak most emelkedik törvényerőre és igy a háztulajdonosok jóformán még a tervekkel sem tudnak július 31-ig elkészülni, azért méltányossági szempontból ezeket a határidőket 1925. évi december hó 31-ig méghosszabbitotta. A f törvényjavaslat bizonyos adómérséklésben részesiti azokat, akik az 1925. év folyamán saját költségükön tataroztatják épületeiket. Itt a pénzügyi bizottság az eredeti javaslattal szemben azt javasolja, hogy csak abban' az °setben ne legyen helye az adómérséklésnek, ha az 1925-ben teljesített tatarozások költsége az 1925. évre kivetett házadó alapjául szolgáló bérjövedelem 20 százalékát nem éri el. Az eredeti javaslatban az volt. hogy csak abban az esetben kaphatja meg a háztulajdonos a tatarozás alkalmával dókedvezményt, ha tatarözási költségei az 1925. évre kivetendő házadó alarnául szoléra ló házbérjövedelem 40 százalékát érik el. Miután azonban a bizottság ezt túlmagasnak tartotta és ezzel nem látta biztosítottnak azt, hogy a tatarozások nagy mértékben főárnak megindulni, azért ezt a százalékot leszállította 20 százalékra. Az érdekeltség ugyan 10 százalékot kért itt, a bizottság azonban ugy látta, hoevi ez a 10 százalék igen alacsony volna, isry tehát a középarányosban. 20 százalékban Állapodott meg. Az adómérséklés miértekét az eredeti javaslattal szemben a pénzügyi bizottság olyképen javasolja megállapítani, hogy az az adózóra nézve minél nagyobb kedvezményeket biztosítson. Ezért a kisebb mértékű tatarozásoknál a javaslatban tervezett egyharmadnyi adókedvezményt felényire emeli fel. S.ZÊIZ Sí kisebb tatarozásoknál ugy kontemplálja a mérséklést, hogyha a tatarözási munkálatok a házbérjövedelemnek csak 20 százalékát érik el. abban az esetben a befektetett tatarözási költség felét
