Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-400
290 . A nemzetgyűlés 400..ülése 19 amelynek elsősorban köszönhető, hogy Magyarország ezen első tarifális yáíasaerződése létrejöhetett A ministeriumok gyors munkája tette lehetővé, hogy ez oly gyorsan juthatott a megvalósulás stádiumába, s ezért őket a legmelegebb köszönet illeti meg. (Éljenzés a jobboldalon.) Azt hiszem, mindannyiunk kívánságát fejezem ki, amikor arra kérem kormányunkat, hasson oda, hogy êzen első kereskedelmi szerződés után minél gyorsabb egymásutánban köttessenek más és más kereskedelmi szerződések, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) mert minden egyes kereskedelmi szerződés a magyar konszolidációnak egy ujabb pillére. (Élénk helyeslés, éljenzés és tans a jobboldalon). Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: Móser Ernő! Moser Ernő: T. Nemzetgyűlés! Különös örömömre szolgál, hogy az önálló magyar független királyság által megkötött első kereskedelmi szerződéshez hozzászólhatok, de még inkább örülök annak, hogy ezt*az első szerződést Lengyelországgal, azzal a nemzettel kötötte meg a kormány, amelyhez a történelmi múlt sok, szép és dicsőséges emlékszála füz. Az előadó ur abszolút szakszerű beszéde után és tekintettel arra, hogy az idő is. rövid, nem fogok kitérni azokra a detarlokra, amelyekre ki óhajtottam térni, és nem fogom 1 ismertetni ezek után a szerződést, annak hasznát, és különösen azt. hogy, e szerződésből kifolyólag mit várhat a magyar közgazdaság, a magyar kereskedelem. Ki kell azonban jelentenem. hogy a magam részéről a lehető legjobbat várom a jövőben azon összeköttetésből kifolyólag, amely ennek a szerződésnek alapján a szerződést kötő két nemzet között ki fog fejlődni. Ha az ember az utóbbi évek napisajtóját figyelemmel kiséri, sajnosán állaprtja meg, hogy itt is és odaát a Kárpátokon túl is a sajtó egy része legalább időközönként igyekszik megbontani azt a rokonszenvet, amely a két nép között évszázadokon át kifejlődött és amely a két nemzet között ezidőszerint is megvan. Tény és való, hogy Lengyelország politikailag ezi'dőszerint talán nem állhat és nem haladhat azon az utón, amelyet mi kivánunk és remélünk, különösen 1 , ha visszatekintünk a történelmi összeköttetéseinkre, s arra a rokonszenvre, amely a két nemzetnek Úgyszólván minden egyes tagja között megvan. (Igaz! Ugy van!) De nem szabad elfelejteni azt, hogy Lengyelország — mondhatnám sajnos —, tulajdónképen azoknak a szerződéseknek köszönheti nemzeti újjáébredését, nemzeti függetlenségét, amely szerződések közül egyik-másik az osztrák-magyar monarchiát feldarabolta, s ezzel Szent István koronájának birodalmát is széttépte. Sajnos, ezek a szerződések Lengyelországot is odaállították a győző hatalmakhoz, mert hiszen ezek ébresztették fel tényleg e nemzetnek rég elvesztett önállóságát, és függetlenságét, másrészt azonban ugyanezek a szerződések távol itattak el minket azoktól a hatalmaktói, amelyek megcsonkították nemzeti létünket és területünket. Már azért is örülnünk kell tehát ennek a szerződésnek, amely az ujbolr közeledés lehetőségének útjait nyitotta meg a két nemzet között, hogy, ha már politikailag nem is haladhat egymással karöltve a két nemzet, ügy, akogy azt a nemzeti érzés szeretné, legalább gazdaságilag meleg összeköttetést teremtsen egymással. (Élénk helyeslés). Meg vagyok győződve, hogy ez a szerződés csak a kezdő állomása a további kedvező fejleményeknek, hogy, amennyiben a lengyel par} 25. évi április hó 3-án, pénteken. lament ratifikálni fogja a Franciaországgal legutóbb kötött és a legtöbb kedvezmény alapján álló tarifális szerződést, akkor a magyar iparinak, a magyar közgazdaságnak, magyar földmivelésnek ujabb tág tere fog nyilni, export tekintetében és ha figyelembe vesszük, hogy elkövetkezik az idő, amikoí* északon és a Lengyelországtól keletre fekvő orosz- szovjetországban is a gazdasági viszonyok rendeződni fognak, és Lengyelország bizonyos tekintetbén a magyar áruknak, a magyar exportnak tranzité állomása lesz észak - és Oroszország felé, és Varsó lesz a Moszkva és Magyarország között' a kereskedelemnek azon állomása, amelyet ezidőszerint még Bécs képvisel, akkor éreznünk kell ezen szerződés fontosságát. Minden reményünk és okunk meg lehet tehát arra vonatkozólag, hogy az előttünk fekvő szerződést a legnagyobb örömmel fogadjuk és megszavazzuk ugy, amint előttünk fekszik és igyekezzünk odahatni, hogy az egész magyar társadalom felfogja: mit jelent a magyar államnak ez az első kereskedelmi szerződése, és . különösen mit jelent az, hogy ezt a szerződést a lengyel nemzettel kötöttük meg, avval a nemzettel, amelyet tőlünk ugyan ezidőszerint egy idegen test választ még el, és amely nemzettel számos közös érdekünk van. ellenérdekünk pedig nincs. (Ugy van!) Fogjunk kezet a lengyel nemzettel ezen idegen testen keresztül, igyekezzünk kimélyíteni azon kötelékeket és érdekeket, amelyek minket összekötnek és igyekezzünk a két nemzet közötti jóviszonyt megtartani és megerősíteni. A szerződés-javaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon). Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: Görgey István! Görgey István: T. Nemzetgyűlés, elállók a szólás jogától. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, kiván-e valaki szólani; (Nem!) Ha senkisem kivan szólani, a vitát bezárom. Ha a minister ur seni kivan szólani s az előadó ur nem kivan a zárszó jogával élni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben nïondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, 1. 2. §-át, az ebben foglalt kereskedelmi egyezményt s 3. §-át, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori "olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. Ezzel a mai napirend tárgysorozata kimerülvén, napirendi javaslatot kívánok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szombaton, április hó 4-én. délelőtt 10 órakor tartsuk, s annak napirendjére tűzessék ki a mai napon letárgyalt két törvényjavaslat harmadszori olvasása. Méltóztatnak e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A házszabályok 196. Va értelmében hozott határozat alapján fel fog olvastatni az indit-
