Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-400

â§4 "À nemzetgyűlés 400. ülése 1925. évi április hó 3-án, pénteken. nak. Márpedig volt szerencsém hivatkozni arra, hogy megtörténhetik, hogy egy intézet, amely eddig záloglevelek kibocsátásával nem foglalkozott, abba a kellemes helyzetbe kerül, ha nem is a közeli, de a későbbi időben, hogy esetleg elégséges idegen tőke hozzájárulásával alaptőkéjét lényegesen felemelve, pénzkészle­teit felduzzasztva, a záloglevelek kibocsátására vonatkozólag a törvény által előirt súlyos fel­tételeknek eleget tud tenni. Vegyük csak pl, — ámbár nem or\an kivánatos, hogy az első időben éptn ez az intézet foglalkozzék zálogle­velek kibocsátásával — a kormánnyal az utóbbi időben ig-en közeli viszonyban lévő Nemzeti Hitelintézetet. Tegyük fel, hogy a kormány igen jelentékeny és elsőrendű alapjaival tudo­másunk szerint szoros mxuíban lévő Nemzeti Hitelintézet elhatározná mat át, hogy ezt az üzletkört felveszi üzletágai közé. Akkor ennek a törvénynek kizáró intézkedései folytán a kor­mánnyal szoros összeköttetésben lévő ez az in­tézet sem juthatna abba a helyzetbe, hogy zá­loglevelek kibocsátásával foglalkozzék, kivéve, ha erre a konkrét esetre vonatkozólag módo­sítja a törvényt a törvényhozás. Én nem készültem el arra, hogy ebben a pillanatban Írásbeli határozati javaslatot ter­jesszek be és igy a házszabályok értelmében konkrét formában nem adhatok be módosítást. Másrészt azonban nem kivánok magának az ügynek útjába akadályokat görditeni és ezért nem szavazhatom meg Pallavicini György őr­gróf igen t. képviselőtársam határozati javas­latát, amelynek elfogadása esetében az 1. § ki­hagyása teljesen felbontaná az egész törvény­alkotás struktúráját. Nem konkretizálom tehát indítványomat határozati javaslat formájá­ban, de nagyon kérem az utolsó pillanatban is, hogy méltóztassék a kormánynak még meg­gondolás tárgyává tenni az én kifogásaimat, aggályaimat és ha lehet, azokat honorálni. Elnök: Kivan még valaki szólni 1 ? Ha senki szólni nem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A pénzügyminister ur kíván szólni. Bud János pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés! Sajnálatomra nem vagyok abban a helyzetben, hogy Pallavicini György őrgróf igen t. képviselőtársam inditványát elfogad­jam. Abból az indokolásból, amelyre Beck La­jos t. képviselőtársam rámutatott, tényleg ki­tűnik, hogy az 1. § elhagyása megbontja az egész törvényjavaslat struktúráját. A magam részéről ismét csak azt hangsúlyozom, hogy o_z arra a célra készült, hogy a mezőgazdasági 1 hitel ügyének lebonyolítása lehetővé váljék. Nem látom, alaposnak Beck Lajos igen t. kép­viselőtársamnak azt az aggályát, hogy esetleg újonnan alakuló megfelelő pénzintézetek nem lesznek ebbe belekapcsolhatok. Ez a törvény­javaslat nem zárja ki ezt, mert hiszen ebben a tekintetben szabad keze lesz a kormánynak. Evvel akarom eloszlatni igen t. képviselőtár­sam aggályát. Még csak röviden arra akarok reflektálni, amit Pallavicini' őrgróf t. képviselőtársam Sir William Good — szerepére vonatkozólag mon­dott. Méltóztatnak tudni, hogy Sir William Good eddig is tényleg nagyon sok üdvös és hasznos szolgálatot tett az országnak. Nyilat­kozatát nem tudom beavatkozásnak tekinjeni, mert hiszen távol áll tőle a belügyeinkbe való beavatkozás, i'nkább a cél és az ügy érdekében nyilatkozott. Hiszen végeredményben minden­kinek módjában van, ha akárhol a világon valamilyen törvényjavaslatot tárgyalnak, arról yéjeménvt mondani. Én pl. nyilatkozhatom német törvényjavaslatokról, vagy francia tör­vényjavaslatokról, de természetesen nem hiva^ talos helyről, hanem mint privát ember, mert ezek közmegvitatás tárgyai, de ezt senki a vilá­gon beavatkozásnak nem tekinti. Ezekben a cikkekben sem találok semmiféle beavatkozást, csak egy jóakaró megnyilatkozást, mert ő e cikkekkel tulajdonképen az egész ügynek akart használni és ezért, azt hiszem, nem szemre­hányás illeti őt, hanem inkább köszönet. Ké­rem Pallavicini képviselő ur indítványának el­vetését. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Következik a határozathozatal. A törvényjavaslat 1. t-ához két indítvány érkezett be. Pallavicini György őrgróf képvi­selő ur az 1. § törlését kéri, Erődi-Harrach Tihamér előadó ur pedig az 1. § módosítását kivánja. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy az eredeti szöveggel szembe fogom állítani mindkét inditványt. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, az előadó ur módosítását fogom szembeállítani Pallavicini őrgróf képviselő ur, javaslatával. Felteszem tehát a kérdést: méltóztatnak-o elfogadni az eredeti szöveget, szemben Palla­vicini György őrgróf és Erődi-Harrach Tiha­mér képviselő urak indítványaival, igen vagy nemí (Nemi) A nemzetgyűlés az eredeti szöve­get nem fogadja el. Felteszem most a kérdést: méltóztatnak-e elfogadni az 1. %-i Erődi-Har­rach Tihamér előadó ur -módosított szövegezé­sében, szemben Pallavicini képviselő ur indít­ványával, igen vagy nem'? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a nemzetgyűlés az 1. §-í Erődi-Harrach Tihamér előadó ur szövegezésé­ben fogadta el. Pallavicini György őrgróf kép­viselő ur indítványát pedig elvetette. Következik a 2. §. Bodó János jegyző (olvassa a 2. §-t, arnehj észrevétel nélkül foaadtatik el. Olvassa a 3. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Nem­zetgyűlés !' Javaslom, hogy a 3. § egy toldással a következőképen módosittassék (olvassa): „A záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló oly kölcsönök tekintetében, melyek telekkönyvi bekebeleztetésénél feljegyeztetik, hogy zálog­levelek biztositékául szolgálnak, a kamatláb magasságát stb "; innen kezdve marad a régi szöveg. Ennek indokolásául kiemelem, hogy a szöveg világossága kivánja meg ezt a módositást, valamint azt is akarjuk, hogy a telekkönyvi hatóságok eljárásánál irányadó legyen ez a rendelkezés. Elnök: Kivan még valaki szólni! Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom, s a tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A törvényjavaslat 3. §-ával szemben az előadó ur módosító inditványt t tett, amelyet szembe fogok állitani az eredeti' szöveggel. Ha az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor az előadó ur szövegezését jelentem ki elfogadottnak, Felteszem tehát a kérdést: méltóztatnak-e elfogadni a 3. §-t eredeti szövegezésében, szem­ben Erődi-Harrach Tihamér előadó nr módo­sításával, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, akkor Erődi-Harrach Tihamér előadó Ur szöve­gezésében jelentem ki elfogadottnak a szakaszt. Következik a 4. $. Bodó János jegyző (olvassa a i. §-t, amely észrevétel nélkül foaadtatik el. Olvassa a& 5. §-t). — Lovász János!

Next

/
Oldalképek
Tartalom