Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-400

Á nemzetgyűlés 400. iïïêsé 1925. dok jutni. Ezzel kapcsolatban tervezek bizonyos fmancirozási műveleteket, amelyek azt hiszem bázist fognak adni ennek a kérdésnek megoldására. Ennek alapján kérem a határozati javaslat mellőzését. Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Neubauer Ferenc képviselő urnák az imént felolvasott 3. számú határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a határozati javaslatot elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot nem fogadta el. Következik a határozathozatal Csik József képviselő ur határozati javaslata felett. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a határozati javaslatot felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa ai határozati javaslatot). Elnök: A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Előbbeni felszólalásomban már erre a határozati javaslatra nézve is megadtam a választ, miért is kérem annak mellőzését. Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Csik József képviselő urnák az imént felolvasott határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a határozati javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés a határozati javaslatot elvetette. Következik Csizmadia András képviselő ur határozati javaslata. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Mint mondottam, teljesen indokoltnak találom azt az állásfoglalást, amelyet Csizmadia András t. képviselőtársam itt szóvá tett és amelynek értelmében indítványt is tett. Azonban a kamatkérdés rendezése olyan mélyenjáró kérdés, amelyet incidental!

ter eldönteni nem lehet, s nem volnék felelősségein tudatában abban a helyzetben sem, hogy ilyen javaslathoz vagy indítványhoz hozzájáruljak. Csak azt mondhatom, hogy komolyan foglalkozunk ezzel a kérdéssel s remélem, hogy julán rövid időn belül rendezni is fogjuk azt. Kérem a határozati javaslat mellőzését. Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Csizmadia András képviselő urnák az imént felolvasott határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kereng azokat a képviselő urakat, akik a határozati javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megiörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés a határozati javaslatot elveti. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, amely észrevétel nélkül elfoaadtatik. Olvassa a törvényjavaslat 1. §-át). Pallavicini György! Őrgr. Pallavieini György: T. Nemzetgyűlés! Bátor vagyok az 1. t-hoz egy módosítást benyújtani, amely ugy szól, hogy az 1. § töröltessék. Tegnapi beszédem tulaj donképeü csak az 1. %-ró\ szólt s az is rövid volt. Ma sem akarok sokat mondani, csak pár megjegyzést szeretnék még hozzáfűzni. A tegnapi napon megjelent ebben a kérdésevi április hó 3-án, péntekért. 283 ben több napilapban Sir William Gopd-tól egy újságcikk. Amikor egy előkelő idegen így bele szólt a mi belügyeinkbe, ezzel szemben a magyar kormány részéről ezidőszerint még nem történt meg a kellő nyilatkozat. Sir William Good véleményét adja egy, a törvényhozás előtt fekvő javaslatról. Bár senki sem foghatja reám azt, hogy talán angol érdekeket akarnék sérteni — mert hiszen nálamnál nagyobb tisztelője Angliának és az angoloknak nem hiszem, t hogy volna az országban, én jól ismerem őket és életem legszebb emléke odafüződik —, mégis beszélek erről a dologról, minthogy Sir William Good nem képviseli sem Angliát, sem az angol kormányt, ez esetben legfeljebb a magyar kormányt képviselte, de mindenesetre az az eljárása, hogy beleavatkozott egy, a magyar törvényhozás előtt álló kérdésbe, nem felelt meg a nemzetközi szokásoknak. Ezt a tényt konstatálni akartam. Sir William Good cikkéből egy másik tényt is akarok konstatálni s ez az, hogy ő maga bevallja, hogy ez a hitel, a hiteligényeknek ez a kielégítése legfeljebb az ősz folyamán fog megvalósulhatni. Ez még inkább alátámaszthatja mindazokat, amiket én tegnap elmondottam, mert sokaknak tudomásuk van arról, és tudomásom van közvetlenül magamnak is arról, hogy igenis Angliában már voltak olyan törekvések, amelyek tőkét akartak plaszirozni a magyar mezőgazdaság felvirágoztatására és megerősítésére. Ennek a törvényjavaslataik az 1. §-a tehát mindenesetre keresztezne minden más törekvést; ezért bátor vagyok az igen t. Nemzetgyűlésnek ajánlani, hogy módosításomat méltóztassék elfogadni. Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Erődi-Harraeh Tihamér előadó: T. Nemzetgyűlés! Javasolom, hogy az 1. § első bekezdése negyedik sorából az 1. §-ra való hivatkozás kihagyasssék. Ugyanis a 36. és a 37. §-ban van még további utalás, ez tehát fölöslegesnek mutatkozik és félreértésekre adhat .alkalmat. Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: Beck Lajos! Beck Lajos: T. Nemzetgyűlés! A tegnapi napon az általános vita folyamán elmondott beszédemben hivatkoztam arra, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat 1. §-ának szövege némi ellenmondásban van az ahhoz fűzött indokolással. Hivatkoztam ugyanis arra, hogy mig az 1. § azt mondja, hogy a kibocsátásra jogosított intézeteken felül az erre a célra alakítandó szövetkezet is abban a helyzetben lesz, hogy ilyen kibocsátásokkal foglalkozzék, addig az indokolás világosan és határozottan megmondja, hogy nem volna helyes, ha minden egyes intézet külön-külön igyekeznék saját kibocsátású papírjait a külföldi piacokon elhelyezni s ezért fogja azt csupán ez a létesítendő pénzügyi szindikátus megcsinálni. Én most nem csupán erre az elmondásra kívánok újból hivatkozni, hanem fel kívánom hívni az igen t. kormány figyelmét arra, hogy ezzel az intézkedéssel nem csupán azoknak az intézeteknek egy részét zárjuk ki a záloglevélkibocsátásból, amelynek esetleg forma szerint zálogievelek kibocsátására jogositva lennének a szindikátus utján, hanem határozottan és világosan kizárjuk a jövőben a törvény életbenmaradása idejére azokat az intézeteket is. amelyek esetleg később kérelmeznék azt, hogy ' záloglevelek kibocsátásával fpglalkozhassa-