Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-398

238 Â nem zeig t/ülés 398. ülése 192;>. évi npr'ü'is hó 1-én, szerdán. nyomás a beérkezett adatok szerint a mostani u. n. vajdaságban, vagyis Dél-Magyarországon, továbbá Macedóniában történtek és azok az adatok, amelyeket bátor leszek ismertetni, főleg erre a két országrészre vonatkoznak. A választási praktika, amely Jugoszláviában ez alkalommal követtetett, főleg kétirányú volt. Volt egy hivatalos terror és volt egy nemhivatalos, de megtűrt terror és ennek a kétféle terrornak technikáját szándékozom röviden ismertetni. Az adatok, amelyeket bátor vagyok felolvasni, nem a propagandából merittettek, hanem bizonyos hivatalos megállapitásokból állanak s «azoknak lényege a következő. Ttt fekszik előttem mindenekelőtt a belgrádi „Politika" című napilapnak február 14-iki számában megjelent kommünikéje, amelyet az összes ellenzéki szerb pártok adtak ki. Ennek a kommünikének bevezetése összefoglalja a már eddig elkövetett visszaéléseket és bátor vagyok ezt szószerint felolvasni (olvassa): ..Azok a hirek, amelyek az egész országban befutnak az ellenzéki blokk vezetőségéhez, mulatják, hogy a február 8-iki választásokat mindenütt előzetesen elkészített terv szerint hajtotta végre a Pasics—Pribicsevics-kormány, amely tervük odairányult, hogy a kormány mindenáron, tekintet nélkül a törvényes rendelkezésekre és a nép szabad akaratán nyugvó megnyilatkozásra, győzelemhez vezessen. A választókerületek elnökeit Horvátországban a választások nillanatában felcserélték a kormány egyenes utasitására. vagy a kormány hatóságainak utasításaira, bár a választási jogról szóló törvény rendelkezése értelmében csak az erre rendelt államtanács (Drzsavni Odbor) illetékes arra, hogy ilyen határozatot hozzon; mert az elcsapottak ez esetben birák. Az elcsapottak helyébe a kormány a maga embereit ültette be, és ahová senkit nem küldtek ki, ezt a feladatot a kormány komiszárj ai végezték, a községekben olyan emberek legtöbbnyire, akiknek hiányzott a törvényben előirt és erkölcsi kvalifikációja, közöttük pandúrok és szolgák is voltak. Az ellenzéki listák bizalmiférfiait fenyegetésekkel és erőszakkal akadályozták meg abban, hoary a választások napján az ellenzéki blokk urnáit őrizzék: nem engedték őket be a választási helyiségbe, avagy onnan őket a választás ideje alatt kidobták és kényszeritették, hogy részt ne vegyenek a golyók megszámlálásánál. Azokat, akik az erőszaknak nem engedtek, egyszerűen megverték. vagy agyon is verték. A választókat tömegesen nem engedték leszavazni, sokakat elkergettek a választási helyiségből, különösen az odarendelt felfegyverzett csetnicik által, akiket maga a kormány szerveztetett bérencei által. Ezek lövöldözéssel kergették haza a választókat a zsandárok támogatása mellett. Az ország déli kerületeiben a választókat arra kényszeritették, hogy nyíltan szavazzanak a kormány jelöltjeire, vagy pedig megparancsolták nekik, hogy miután a radikális urnából kihúzták a kezüket — a radikális urna első volt sorrendben —. mutassák mes; tenyerüket, hogy az tényleg üres-e." „De még az ilyen erőszak, amilyet eddig a parlamentáris história nem ismer, nem hozta volna meg a kormánynak a kívánt eredményeket, ha a választási bizottságok legnagyobb részben magukra maradva, az ellenzéki urnák őrzői nélkül nem lopták volna el a golyókat idegen urnákból és hogy ha nem hamisították volna meg a választási jegyzőkönyveket is. Ez mind a kormány rendelkezésére történt" „Ezenkívül a választások előtt közegei allai a kormány főleg a parasztválasztók ezreit fogdostatta össze, sok képviselőjelöltet börtönbe záratott, szisztematikusan megakadályozta a népgyüliseket és konferenciákat, még privát házakban és lakásokban is s azokat a bérenc zsandár-brutalizmus által széjjelkergette. A választások napján magát a hadsereget is belevonszolta a hajszába, amely maga is hozzá nem illő olyan feladatokat kapott, hogy maga is, ámbár neki minden politikán kivül kellene állania, segítse a kormányt, hogy minden áron többséghez jusson." f Az egyesült jugoszláviai ellenzék proklamációja mondja ezeket az adatokat, amelyeknek valódiságát nincs okom kétségbevonni. Hogy ezek az adatok mennyire a téiry ékben gyökereznek, erre vonatkozólag bátor leszek felolvasni Zsiv. A. Jovanovics kiskőszegi kerületi főszolgabírónak egy rendeletét, amelyet február 21-én ugyancsak a jugoszláv ellenzék nyilvánosságra hozott s amely rendelkezést az illető főszolgabíró kerületének összes jegyzőihez intézett, és szól a következőképen (olvassa): „Jegyző Ur! 1925 január ... -én — nincs kitöltve a dátum — jóváhagyatott a demokrata- és a sokác-bunyeváe pártnak (blokás), illetve Novákovics Isza zombori bankdirektornak nénsryülése." „Jelen sorokban Ön hivatalos megírását kapja annak, hogy mint a nacionális blokk tagja, miként viselkedjék, és ezért felszőlitom Önt, hogy lehetőség szerint békés módon, máskülönben oly módon is, ahogy a nacionális blokk érdekében való. mindent megtegyen, ami szükséges, hogy ez a népgyűlés minél kevesebb látogatottságú legyen. Azután a leggondosabb figyelemmel kell kisérnie azoknak a személyeknek a munkáját és forgolódását, akik a fentnevezett népgyűlésen résztvesznek, valamint azokat a személyeket is, akik passzivok és mindent, ami történik, amit megfigyel ezeknek a személyeknek részéről, valamint mindent, amit ezek beszélnek, vagy hogy hogyan agitálnak. azt Ön azonnal kötelességszerüleg a megtörténés pillanatában, tehát amint meghallja és amint meglátja, irásbelileg kurir által címemre személyesen megküldi (ha nem vagyok itt, átadni Dáics urnák, az én tisztviselőmnek)." „Az esetben, ha valami a nacionális blokk kárára történik, azt Önnek a felelőtlen elemek segítségével minden eszközzel meg kell akadályoznia, újra lehetőség- szerint békés eszközökkel, azaz, hogy az ellenség ne kapjon ezáltal anyagot, hogy a kormányt a saító által, vagy más módon megtámadhassa." „Hozzáteszem, hogy ha arról hallok, hogy a jegyző nem járt el a fenti módon, vagy hogy nekem hamis adatokat és jelentést küldött be. vagy pedig nem időben, azt a jegyzőt a nacionális blokk ellenségének fogom tekinteni, ós mint ilyen, magának tulajdonítsa azokat a következményeket, amelyek mind reá fognak háramlani." „Hogy a nacionális blokk munkásságának iránya, megállapítható legyen, felszólítom Önt, hogy a lehető leggyorsabban és a leghűségesebben nyújtsa hozzánk az összes pártok (száinszerint nyolc lista) prognózisát. A pártról való helyzetjelentésnél első helyre kerül az a körülmény, hogy minden párt milyen módon agitál, azután a polgárság lelkesedése ezzel az agitációval szemben, azután a polgárok véleménye és állásfoglalása az egyes pártokkal szemben, azután a polgárok kívánságai és mí volna az, ami őket arra hangolná és arra indítaná, hogy