Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-398

226 À nemzetgyűlés 398. ülése 1925. évi április hó 1-én, szerdán. súlyuknak meg aem felelő; módon fogja erőhöz juttatni azokat az elemeket, amelyeknek a törvényhatósági bizottságban való megjelenése ott a békés és egyetértő munkát fel fogja bontani. Előre megjósolom, hoőrv ez is be fog következni. Visszatérve magára a törvényjavaslatra, a javaslat általánosságban helyes ós azt el is fogadjuk, ellenben annak szövegezésében bizonyos precízebb megjelöléseket szeretnénk keresztülvinni. Ezeknek a precízebb megjelöléseknek egyike —- de ez talán magától értetődő — a kinevezés időtartamára vonatkozik. Nincs meghatározva ebben a törvényjavaslatban, egyáltalában nincs precízen körülirva. hogy ezeknek az államfő által kinevezendő egyéneknek kinevezése mennyi időre szól. Természetesnek és magától értetődőnek tartom, hogy az igy történt kinevezés csakugyan arra az időtartamra szólhat, ameddig tartott volna annak a tagnak mandátuma, amely tagnak jelölését az illető testületek elmulasztották eszközölni. (11 un van! TJay van! a jobboldalon. —• F. Szabó Géza előadó: Természetes!) Ezt természetesnek és magától értetődőnek tartom, de mégis szeretném, ha ez a javaslatban valamilyen formában kifejezést találna, nehogy ellenkező értelmű magyarázatnak hely adassék. _ A másik dolog az, hogy nincs megmondva a javaslatban az, hogy annak, akit a kormányzó ki óhajt nevezni, székesfővárosi aktiv és passziv választójogának kell lenni, már pedig* nem tudom helyesnek tartani azt, hogy általánosságban kimondassák, hogy bárkit ki lehet nevezni. El tudok képzelni szociáldemokrata belügyministert is, aki pl. a külföldi szökésből hazatért. Buchinger Manót akarja az államfővel székesfővárosi törvényhatósági bizottsági taggá kineveztetni, holott az illetőnek nincs Budapesten sem aktiv, sem passziv választójoga. Olyan módosítást szeretnék tehát proponálni — és fogok is proponálni —, hogy a szakaszban benne legyen az, hogy csak a Budapesten passziv választójoggal biró férfiak közül lehet kinevezni ilyen bizottsági lagokat. A harmadik hiány, r amelyet itt észlelek, az, hogy azt a kifejezést: „a közélet terén szerzeit érdemek" olyan általános fogalomnak kell tartanom, amely nem vonatkozhatik egy speciális törvényhatósági bizottságban való részvételnél megkívánt érdemekre. Szeretném, ha ugy, mint az eredeti törvényjavaslatban volt, a székesfővárosi közélet terén szerzett érdemek elismeréséül volnának ezek a bizottsági tagok kinevezne tők. Szeretném, ha ugy, mint az eredeti javaslatban, ez az álláspont itt^ is kifejezetten érvényesülne, mert el tudom képzelni ennek az ellenkezőjét is, azt, hogy valakit olyan közéleti érdemekért neveznek ki a székesfőváros törvényhatósági bizottság tagjává, amely érdemeket nem a székesfővárosi közélet terén szerzett. Kérem tehát — és erre vonatkozóan módosítást fogok beterjeszteni —, hogy ebbe a törvénybe is belefoglaltassék az, ami az eredeti törvényjavaslatban benn volt, hogy a kinevezés a székesfővárosi közélet terén szerzett érdemek alapján történhetik. Negyedik megjegyzésein az, hogv, bár ezt a kinevezést a belügy minister ur javaslatára az államfő fogja eszközölni, nincs a szakaszban egy szó sem arról, hogy a székesfőváros polgármesterének van-e ehhez köze, vagy nincs? A székesfőváros polgármesterét tartom olyan közjogi méltóságnak, hogy az ő testületéről határozó az ö minden meghallgatása nélkül, nem méltányos. Nagyon szeretném, hogy ha a szakasz átszövegeztetnék ugy, amint az eredeti törvényjavaslatnál is proponáltuk, hogy a belügyminister ezen előterjesztés előtt tartoznék a székesfőváros polgármesterét meghallgatni. Ennek következtében bátor vagyok a következő három módosítást indítványozni. Indítványozom elősző]-, hogy az 1. § kilencedik sorában a „tagjait" és az „a" szavak közé iktattassék be: „Budapesten passziv választójoggal biró". Indítványozom másodszor, hogy az 1. § kilencedik sorába az „a" és a „közélet" szavak közé sznrassék be: „székesfővárosi" és indítványozom harmadszor, hogy az 1. § tizenegyedik sorába a „közül" és „a" szavak közé iktattassék be: „a székesfőváros polgármesterének meghallgatásával". Ennek a paragrafusnak a szövege igy a következőkép módosíttatnék: „Ha a felsorolt testületek valamelyike a részére biztosított jelölés jogával egyáltalában nem, vagy nem a megkívánt számban él, a törvényhatósági bizottság illető tagjait a Budapesten passziv választójoggal biró és a székesfővárosi közélet terén kiváló érdemeket szerzett egyének közül a székesfőváros polgármesterének meghallgatásával, a belügyminister előterjesztésére az államfő nevezi ki". Igy a paragrafus precízebb, világosabb. Nagyon kérem a belügyminister urat, méltóztassék ezen módosításaimat elfogadni. Elnök: A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügy mini ster: T. Nem zetgyülés! Mindenekelőtt megjegyzést kívánok tenni Petrováez Gyula igen t. képviselőtársamnak arra a kérdésére, hogy, ha a kinevezés jelölés nélkül történik, az mennyi időre szól. Nézetem szerint e körül nem foroghat fenn kétség, mert hiszen a törvényjavaslat az 1924 : XXVI. te. 13. §-ában körülirt jelölésről beszél, a törvény 13. §-a pedig határozottan megmondja, hogy a kinevezés három évre szól. Itt tehát a törvény kiegészítésére nincs szükség. Ami most a képviselő ur hároin határozati javaslatát illeti, abban a helyzetben vagyok, hogy közülök kettőt elfogadhatok, az utolsót azonban nincs módomban elfogadni. Az első határozati javaslat azt kívánja, hogy kinevezhető csak olyan egyén legyen, aki a székesfővárosban aktív és passziv választójoggal bír. Ez a kikötés teljesen logikus. nincs kifogásom ellene, s a magam részéről is elfogadom a benyújtott határozati javaslatot. (Helyeslés.) Hasonlóképen logikus és az autonóm élet következményeiből folyik az igen t. képviselő ur által javasolt az a módosítás, hogy a kinevezés alkalmával nem általában közéleti érdemek, hanem a székesfőváros közélete terén szerzett érdemek jöjjenek számba, hisz a kinevezés a székesfőváros életében leendő részvétel céljára történik. Egész logikus tehát, hogy az annak alapjául szolgáló érdemek a székesfővárosi közélet terén mutattassanak ki. (Helyeslés.) Ami végül a harmadik határozati javaslatot illeti, azt azért nem fogadhatom el, mert itt államfői kinevezésről van szó és szokatlan dolog, hogy államfői kinevezés esetén külön kikössük azt, hogy ki legyen az előterjesztések alkalmával meghallgatandó. Egészen természetes — hiszen a közélet rendje is ezt hozza magával —, hogy ilyen esetekben az autonómia képviselőit, a polgármestert, a főpolgármestert, továbbá a kormánybiztost, aki a kormányhatalmat az illető autonómiában képviseli, szintén meghallgassuk, aminthogy