Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-395
204 A nemzet(j*yiiMss3$&- •ülése 1925. kast, nein akarnak megtűrni a gyárban. (Nagy j János (egri)* ---Ez igy van! Akik szabadságit kiabálnak, azok mindig terrorral dolgoznak!) A jegyzőkönyvek légióját olvashatnám fel : arra nézve, mint iparkodnak a különböző viláey i nézetet valló és a különböző szakegyesületekben levő munkások egymást munkájuk szabad érvényestié sebenakadályozni. Ez azonban ánynyira Köztudomású — a napilapok majdnem mindennap hozíiak fel- ilyen esetekét—, hegy feleslegesnek tartom itt "a részletes ismertetést. | Csak utalok árrá, - hog/iy bizonyos szákegyesü- > letbelf - mtuikásóKnák ez a iérrorísztikus fel1 epése és a munkaszabadságtrak ex az arcul- ;.{ csapása óriási hátránnyal :van elsősorban az I egyénre, másodsorban pedig az állania is. Az egyénre azért, 'mért á-legelemibb szabadság- • .jogában sértik meg- ezáltal, már pedig ä XX. ; században nem lehet, tűrni: aztï hogy à törvény koriátai között "valaki •munkáját szabadon né ;i érvényésithessé. (Ufw van! jobb felől.) De nagy í kára yari! ebből azállamnak is. Tudjuk ázt, hogy a termelés nagy bénulást szenved azáltal, i ha a munkások komoly munka helyett folytonosan egymással veszekednek, folytonosan egymással, a szakszervezeti hovatartozandóságot firtatják és egymást még tettleg is inzultálják csak azért, mert nem egy szakszervezethez tartoznak a gyárban dolgozó összes munkások.. A termelés tehát óriási kárt szenved, következőleg ebből az államnak is nagy: kára A'an. Elsőran gu érdeke tehát a kormányzatnak nemcsak a termelés szempontjából, hanem a modern, haladottabb felfogás szempontjából is, hogy etekintetben bizonyos törvényes rendelkezéseket kreáljon. Eddig törvényben nem szabályozták ezt a. kérdést, legalább is kat'exoehén nem szabályozták. Ennek okát nem abban a körülményben! látóra, minthogy ha a mindenkori kormányzat kétségbe merte volna vonni a munka szabadságának jogosultságát, hanem abban, hogy ez annyira nyilvánvaló tény volt, hogy soha senkinek eszébe nem jutott ezt kétségbe vonni.(Ugy van! • jobb felől.) Másrészt pedig, talán nem is volt erre alkalom, mert a munkásság körében a szakszervezeti hovatartozandóság nem nyilvánult meg olyan mértékben, mint most, amikor általában azt mondhatjuk, hogy a munkássá^ zöme két szakszervezethez tartozik, nevezetesen a szociáldemokrata szakszervezethez és a keresztényszocialista szakszervezethez. Némileg ugyan áz állami törvényhozás is iporkodott ezt a gondolatot érvényre juttatni, hasonlóképen a többi európai államokhoz é; az; 1884 : XVH. tc„ az ügynevezett ipartörvény 88; §-ában törvényesítette azt a jogelvet, amely szeëîait a: .munkaadó és a munkás közötti viszony szabad egyezkedés tárgya; az, 1893 : XXVII. te/ pedig az úgynevezett iparfelügyelői intézményt: honosította meg. amely, intézménynek : célja lett volna ezeknek az atrocitásoknak az elkerülése; " Ez az. ; iparfelügyelői 1 intézmény ; azonban semmi különösebb hatással nem tu- \ dotl lenni a kérdés megoldására, egyrészt iparunk fejlettlensége, másrészt pedig az intéz- ; menynek nem egészen helyes, alapra fektetésé, • vagy legalább is nem ennek a kérdésnek megfelelő viszonyókhoz való alkalmazása folytán. Ezért» ismétlem, szükségessé válik, hogy a kormányzat iörvényhozásilag intézkedjék arra i nézve, hogy éssekhèk a .kulturállamban egyrészt ! meg nem engedhető, másrészt pedig a terme- ; lés fokozását bénite • .cselekedeteknek egy- l szersmindenkorra eleje vétessék. Way vanl : jobb felöl). A kormány gondelt is már áxa*a, hogy törévi--.március- hó 20-án, pénteket!. vény keretében szabályozza : ezt a .kórdóst é"s 1923. április 10-én be is nyújtott egy törvény javaslatot -a.nemzetgyűlés elé „az ipari munka szabadságáról, a békéltetésről, a döntő bírósági eljárásról és a gazdasági szakegyesületekrőT'. Ennek n- törvényjavaslatnak egyik hibája azonban az, hogy nem általáamsságban akarja megoldani ezt a problémát, hanem ésak '&% ipari munkásokra terjeszkedik ki, pedig ezt a kérdést, a munka szabadságának megvédését minden szellemi és: fizikai munkásra ki kell terjeszteni. (UQV van! jobb félőt) Másik nagy hibája pedig ennek a törvényjavaslatnak az,. ; hogy nem egészen hozzátartozó kérdésekkel és javaslatokkal kapesolta^ëssze/ nevezetesem a békéltető bizottsággal és: a döntő bírósági eljárással. A legtöbb államban ez külön törvényjavaslat anyaga és azt hiszem sokkal célszerűbb is, ha ezéketj a kérdés eket külön tör vé ny ben ko difikálja a kormányzat és a iienizetgyülés^ mintha ilyen- nem egészeil szerveseit öBsze'függő kérdésekkel kapcsolja össze'. ^Legiíngyobb Mbája pedig ennék a törvényjavaslatnak: az. hogy még mindmáig is csak törvényjavaslat maradt és nem kodifikálták, nem emelték törvényerőre. Az ülésszak végeztével és az uj ülésszak megkezdésével az illetékes minister ur ezt a törvényjavaslatot is visszavonta, úgyhogy ma már az a helyzet, hogy törvényjavaslat nincs is a nemzetgyűlés szine előtt, amely ezt a kérdést rendezné. (Nagy János teari): üjra be van terjesztve!). - " Épen ezektől a szempontoktól vezéreltetve voltam bátor a keresztényszocialista, szakszervezetek ' második országos kongresszusán egy törvényjavaslattervezetet elfogadtatni a kon gresszussal, amely tervezetet inditvány, illetőleg törvényjavaslat formájában a nemzetgyűlés elé i!s beterjesztettem. Az ón törvény.javaslattervezetem tekintettel van ugy a munkásra, mint a munkaadóra és azt a felfogást juttatja érvényre, hogy munkaerejét a törvény korlátai között mindenki szabadon érvényesítheti és a törvényes feltételek mellett mindenki szabadon vállalkozhat bármilyen munka teljesítésére és üzemét szabadon, a megállapított munkafeltételek mellett folytathatja. AM ez ellen vét, vagyis aki 1 mást munkájának szabad megválasztásában, munkájának folytatásaiban, vagy abbanhagyásában bármily módon akadályozza, kivéve természetesen, ha ezt törvényen, vagy szerződésen alapuló jogánál fogva teszi, vagy aki mással szemben olyan célból, hogy őt a munka szabadságában akadályozza, olya)! magatartást tanúsít, amely adott viszonyok között, annak szabad elhatározását jogellenesen befolyásolja, vagy végül, aki másnak clhátárojogellenesen befolyást gyakorol avégből, hogy milyen munkásokat alkalmazzon vagy bocsásson el, az a munka szabadságának védelméről szóló törvény ellen vét. Ami a büntetést illeti, az természetesen bizonyos változásnak eshetik alá, és azt hiszem, hogy a bizottságban e tekintetben még módosl tusokat is fognak ajánlani, a magam részéről egy hónaptól egy évig terjedhető foirházzal. 4000 aranykoronáig terjedhető > pénzbüntetéssel és a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztésével sújtanám azt, aki: a cselekményt . aljas indokból követte el. vagy pedig azért, mert a munkás valamely szervezethez, vagy politikai párthoz tartozik. -.."•'< -. . ...' : "'| Szükségesnek tartottam felvenni ebbe: a javaslatba a kártérítés gondolatát is, vagyis, ha a munkaszabadság megsértéséből valakinek vagyonára, vagy keresetére kár származott, kártérítéshez vau joga, amit a polgári bíróság
