Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-395

194 A nemzetgyűlés 39a. ülése 1925. Budapesten, 1923. évi október hó 31-én a Royal-szálló egyik különtermében Veér Imre db*, és társai közvaesorát rendeztek, amelyen nevezett a köztársasági gondolat diadalára iirjtve poharát, azt fejtegette, hogv a világ republikánusainak fel kellene emelni szavukat a magyar köztársasági mozgalom érdekében. A vacsorán felszólaltak Nagy Vince, Farkas István, Nagy Ernő, Pikier Emil és Vanczák János nemzetgyűlési képviselők is. A vacsora felszólalói egyhangúlag megállapították azt, hogy a demokrácia eszméjének maradandó kútforrása az úgynevezett októberi forradalom, és ebben a mostani korszakban hiányzó demokráciáért ebbe a forradalmi időbe kell visszamenni. A lakoma résztvevői több ízben tüntetőleg éljenezték, felállássa] és tapssal ünnepelték az úgynevezett forradalomnak Magyarországról kiszökött szerepvivőit: Károlyi Mihály grófot, Lovászy Mártont, Hock Jánost, Jászi Oszkárt, stb. A budapesti kir. ügyészség a vacsora rendezői s illetve az azon felszólaltak ellen, igy az emiitett nemzetgyűlési képviselők ellen is a budapesti kir. büntetőtörvényszék előtt bűnvádi eljárást tett folyamatba, amelynek alapján a kir. törvényszék az eljárást meg is indította. A. mentelmi bizottság az ügyet tárgyalás alá véve, megállapította, hogy a nevezett képviselők ténykedése a büntetendő cselekmény tényálladékát kimeríteni látszik, hogy a megkeresés arra illetékes hatóságtól érkezett, hogy végül politikai zaklatás esete fenn nem forog, miért is javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Pikier Emil, Nagy Vince, Nagy Ernő, Farkas István és Vanczák János nemzetgyűlési képviselők mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni! (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A most tárgyalt ügyben a felsorolt képviselő urak mindegyikére nézve külön-külön fogom feltenni a kérdést. Kérdem, méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy a felsorolt képviselő urak mentelmi joga az előadott ügyből kifolyólag felfüggesztessék Pikier Emil képviselő úrra vonatkozóan elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, határozatként kimondom, hogy a nemzetgyűlés Pikier Emil képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggesztette. Kérdem', méltóztatik-e ugyanebben az ügyben a mentelmi bizottság javaslatát Nagy Vince képviselő ur mentelmi jogára vonatkozóan elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, határozatként kimondom, hogy a nemzetgyűlés ez ügyből kifolyólag Nagy Vince képviselő ur mentelmi jogát felfüggesztette. Kérdem, méltóztatik-e iigyanebben az ügyben a mentelmi bizottság javaslatát Nagy Ernő képviselő ur mentelmi jogára vonatkozóan elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, határozatként kimondom, hogy a nemzetgyűlés Nagy Ernő képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggesztette. Kérdem, méltóztatik-e ugyanebben az ügyben a mentelmi bizottság javaslatát Farkas István képviselő urnák mentelmi jogára vonatkozóan elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, határozatként kimondom, hogy a nemzetgyűlés Farkas István képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag félfüg-gesztette. Kérdem, méltóztatik-e ugyanebben az ügyben Vanczák János képviselő ur mentelmi jogára A^onatkozóan a mentelmi

1 bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy évi március hó 20~án, pénteken. nem? (Igen!) Ha igen, határozatként kimondom, hogy a nemzetgyűlés ez ügyből kifolyólag Vanczák János képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tiltott közlés vétsége miatt feljelentett Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A Népszava 1924. évi március hó 16. napján kiadott számában „Mit mond az emigránsok elleni vádirat?" felirat alatt cikk jelent meg, amely cikkben annak szerzője a budapesti kir. ügyészségnek a magyar állam és a magyar nemzet 'megbecsülése ellen elkövetett bűntett miatt gyanusitott Garami Ernő és társai ellen beadott vádiratát közölte le. r Az iratoknál elfekvő, a budapesti kir. törvényszék elnökének nyilatkozata szerint a vádirat tartalmának leközlésére engedély nem adatott. A cikk tartalma miatt a kir. ügyészség a budapesti kir. büntető törvényszék előtt az 1912 : LIV. te. 96. §-ának 2. pontjába ütköző tiltott közlés vétsége miatt a lap felelős szerkesztője, Vanczák János ellen büntető eljárást tett folyamatba, melynek során a kir. büntető törvényszék a budapesti kir. főügyészség utján a mentelmi jog felfüggesztését kéri. A mentelmi bizottság arra való tekintettel, hogy a közlemény tartalma a hivatkozott vétség tényálladékát kimeriteni látszik, hogy továbbá a megkeresés arra illetékes hatóságtól érkezett, politikai zaklatás esete fenn nem forog, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügvből kifolyólag függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdeni a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az imént tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát Vanczák János képviselő ur mentelmi jogára vonatkozóan elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, határozatként kimondom, hogy a nemzetgyűlés Vanczák János képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Vanczák János nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség 5954/1924. szám alatt a budapesti kir. törvényszék megkeresése alapján Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri a következő tényállás alapján. A Népszava 1923. évi március hó 11-én megjelent számában „János elég volt" cím alatt közlemény jelent meg, melynek tartalmát Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő magára nézve sértőknek találva, Vanczák János, mint a lap felelős szerkesztője ellen az 1914 : XLI. te. 1. f-ába ütköző és a 3. §. szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt bűnvádi feljelentést tett. A nyomozás során a cikk szerzőjét megállapítani nem sikerült, mert a Népszava szerkesztősége többszöri felhívás dacára a cikk szerzőjét megnevezni hajlandó nem volt, ily körülmények között az 1914 : XLI. te. 35. §-a alapján a felelősségre vonandó személy a hivatkozott lap felelős szerkesztője Vanczák János nemzetgyűlési képviselő. A mentelmi bizottság az ügyel tárgyalás alá véve megállapította, hogy a sérelmezett cikkben foglalt kitételek büntetendő cselekmény ismer-