Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-395

190 A nemzetgyűlés 395. ülése 1925. naszoit cikk fenti kitételei a bűncselekmény tényálladékát kimerítik, az összefüggés a képviselő és a bűncselekmény között megvan, zaklatást a bizottság fenforogni nem lát, miért is javasolja a t, nemzetgyűlésnek, hogy Héjj Imre nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben függessze fel. Elnök: A vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem

1 a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság ama javaslatát, hogy ez ügyből kifolyólag Héjj Imre képviselő ur mentelmi jogát függeszsze fel a nemzetgyűlés, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha iger,, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlési A budapesti-kir. főügyészség Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. törvényszék megkeresése szerint a „Magyar Ugar" című politikai hetilap 1924. évi július hó 30. napján megjelent számában „A földigénylők uzsorása" cini alatt közzétett cikk tartalma Hőhn Béla lenti körjegyző sérelmére elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit tünteti fel. A lefolytatott nyomozás adatai szerint a vonatkozó hírlapi közleményt Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő irta és tette közzé, tehát a sajtójogi felelősség őt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a vonatkozó cikk bűncselekmény tényálladékát kimeríti, az összefüggés a bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem _ kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, tehát javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi joga ez ügyből kifolyólag felfüggesztéssék, igen vagy nem? (Igen!) Ha .igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. \ Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás, becsületsértés és hitelrontás vétsége miatt feljelentett Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő men- telmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. törvényszék megkeresése szerint „A Nép" című időszaki lap 1924. évi február hó 19-én megjelent számában „A szombathelyi panama országos kérdés lett' cím alatt közzétett közlemény tartalma miatt Lingauer Albin és társai feljelentést tettek és a budapesti kir. törvényszék vizsgáló birája a vizsgálatot ez ügyben elrendelte, A budapesti államrendőrség' megállapítása szerint a cikk szerzője Zsirkay János nemgyűlési képviselő. A bizottság megállapította, évi március hó 20-án, pénteken. hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a vonatkozó cikk a bűncselekmény tényálladékait kimeríteni látszik, az összefüggés a bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, tehát javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben függessze fel. Elnök: Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben felfüggesztessék, elfogadni, igen vagy nem! (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik a mentelmi bizottság

1 jelentése a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétséggel gyanúsított Vanezák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség a magyar állani és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétséggel gyanúsított Vanezák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. törvényszék megkeresése szerint a Népszava politikai napilap 1924 február 5-én megjelent számában „Kegyes püspök városából" cím alatt, továbbá ugyanezen időszaki lap 1924 február 14-én megjelent számában „Ha a véres kárpit fellebben" cím alatt meg-jelent közlemények miatt a budapesti kir. ügyészség nevezett lap ellen eljárást tett folyamatba. A kétrendbeli cikk szerzőjét Vanezák János nemzetgyűlési képviselő, felelős szerkesztő, felhívás dacára sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség őt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a vonatkozó cikkek tartalma a, bűncselekmény tényálladékát kimeríti, az összefüggés a bűncselekmény és a nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás fenn nem forog, tehát javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanezák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben függessze fel. Elnök: Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy Vanezák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben függessze fel a nemzetgyűlés, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen érteleniben mondom ki a határozatot. Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Vanezák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség saitó utján elkövetett, felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége miatt feljelentett Vanezák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. törvényszék megkeresése szerint a Népszava című politikai napilap 1924 december 2-án megjelent számában „Ki mondott igazat, ki hamisat?" fel-