Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-394

A nemzetgyűlés 394. ülése 1925. évi márciu-s hó 19-én, csütörtökön, Scitovszky Béla és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A tejtermékeknek állami ellenőrzőjeggyel való ellátásáról szóló * törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A métermérték ügyében kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A honvédség igazságügyi szervezetének módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Az 1922/23. költségvetési óv első hat hónapjában viselendő közterhekről ós fedezendő állami kiadásokról szóló 1922 : XVII. te. 6. §-ának részleges módosítása és ezzel kapcsolatos katonai igazságszolgáltatási rendelkezésekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A mentelmi bizottság jelentése Eupert Rezső mentelmi ügyében. — A mentelmi bizottság jelentéseinek tárgyalása Drozdy Győző ós Vanczák János mentelmi ügyében. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapitása. — Âz ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Mayer János, Pesthy Pál. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 55 perekor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Bodó János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Petrovits György jegyző ur. Bemutatom a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége kiskunfélegyházai és kecskeméti szervezetének Endre Zsigmond, illetőleg Zsitvay Tibor képviselő urak által benyújtott ós ellenjegyzett kérvényét a numerus clausus fentartása érdekében. A kérvény a házszabályok 226. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvény! bizottságnak. Az igazságügyminister ur kivan szólani. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A nemzetgyűlés a büntető novellának bizottsági tárgyalására március hó 20-ik napját tűzte ki záros határidőül. Tekintettel arra, hogy egyrészt a Ház elfoglaltsága, másrészt pedig- a ministeriumok elfoglaltsága miatt ezt a határidőt betartani képesek nem vagyunk, tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt a záros határidőt június hó végéig meghosszabbítani. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy a büntető novelláról szóló bizottsági jelentésnek a Ház elé való terjesztési határideje március hó 20-ika helyett június hó végében állapíttassák meg, igen vagy nem? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Pintér László képviselő ur napirend előtti felszólalásra kért és kapott tőlem engedélyt a tisztviselői előlegek ügyében. A képviselő urat illeti ja szó! Pintér László: T. Nemzetgyűlés! A tisztviselői kérdés sxilyos és még mindig meg nem NAPLÓ XXXI. oldott problémája az országnak. Csodálatos az a hősiesség, amellyel ez a magyar középosztály a háború és a háború utáni forradalmak folytán reánkszakadt keresztnek súlyát hordozza. A kormány, elismerem, teljes tudatában van a magyar középosztály nehéz helyzetének, segiteni is iparkodik rajta, és törekszik arra, hogy a problémát megoldja. Nem megoldás, hanem a nehézségeken való pillanatnyi átsegítés gondolata birta a kormányt arra az elhatározásra, hogy megadja a tisztviselői karnak az úgynevezett genfi segélyt, illetőleg a 15%-os fizetési előleget, amelyet a napokban folyósított és kiosztott. T. Nemzetgyűlés! Ezzel kapcsolatban kívánok egy-két kérdést idehozni a nemzetgyűlés elé és' kérem a pénzügyminister urat, méltóztatnék az érdekeltek megnyugtatására efelől nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) A rendelet a felekezeti tanítókra egészen más skálát állapit meg, mint az állami tanítókra. Elismerem, hogy az államsegély miatt ott a skálának másnak kell lennie, mint az állami tanítóknál. A rendelet azonban nem azt mondja, hogy az államsegélynek 15%-át adja fizetési előlegül, hanem megállapít egy skálát tekintettel arra, hogy mennyi fizetéskiegészitési államsegélyt kap az illető tanító. így előállott az a helyzet, hogy az a tanító, akinek nagyobb a fizetése a fentartótól és kevesebb az államsegélye, ugyanannyit kap, mint tanító, akinek kisebb a fizetése a fentartótól és sokkal nagyobb az államsegélye. Ennek az a folyománya, hogy a tanítók jelentékeny százaléka a 15%-os előlegnek sokkal kevesebb hányadát kapja, mint az ugyanazon fizetési osztályba besorozott állami kollégája. T. Nemzetgyűlés! A jegyzőkkel, a városi és a fővárosi tisztviselőkkel még mostohábban bánik el a rendelet. T. i. a rendelet utolsó szakasza azt mondja, hogy ez a rendelet azonban nem vonatkozik a községi jegyzőkre, községi tisztviselőkre, városi és fővárosi alkalmazottakra, lelkészekre és segédlelkészekre. Elismerem, hogy az állam nem vállalhat magára minden terhet, hiszen az állam áten24