Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-393

158 A nemzetgyűlés 3.93. ülése 1925. évi március hó Í8-án, szerdán. van ítélve! — Eckhardt Tibor: Majd felelek , én erre.) Én ugy látom és ugy érzem, hogy nines j is itt ok tulajdonképen arra, hogy e fölött a kérdés fölött ilyen hosszú vitát folytassunk. . Valamelyik képviselő ur itt közbeszólott és azt kérdezte, hogy mikor dobom én ki hivata­lukból ezeket a tisztviselőket? Bocsánatot ké­rek, nekem semmiféle jogom sincs arra, hogy tisztviselőket hivatalukból kidobjak. Én elren­delhetek tisztviselők ellen fegyelmi eljárást és ez a fegyelmi eljárás van hivatva dönteni afö­lött, hogy vájjon az a tisztviselő a maga he­lyén megfelel-e kötelességének, vagy nem. Olyan tisztviselőkkel szemben, akiket a fe­gyelmi eljárás igazolt, nekem kidobásra nincs jogom. Tisztelt képviselő ur, méltóztassék meg­engedni, hogy én egészen őszintén nyilatkoz­zam erről a nyírbátori kérdésről. Igaza van igenis a képviselő urnák abban, hogy Nyírbá­torban az állapotok valahogyan nincsenek rendben, állandó háborúság folyik; azt is tud­juk, hogy kik között: az összes tisztviselők, vagy legalább is a vezető tisztviselők és az Ébredő Magyarok Egyesületének ottani fiókja között. Tényleg ugy áll a dolog, hogy ott nyug­talanság van, az összes hatóságok szembenáll­nak az egyesület fiókjával. Ez ellen a fiók ellen azonban komoly panaszok is merültek fel már. Engedély nélküli népgyüléseket tartottak, a fiók vezetője, azt hiszem izgatás miatt is — nem tudom, hogy az eljárás mióta van folya­matban — gyanú alá került. (Eckhardt Tibor: Ki gyanúsította?) Az ottani fiók vezetője ellen hivatalos eljárás folyik, nem gyanusitásról van szó. Majd meg fog állapíttatni, hogy izga­tás forgott-e fenn vagy sem. Mindenesetre tény az, hogy ott egyes urak állandóan, ok és cél nélkül nyugtalanítják a közvéleményt és megnehezítik a hatóságok helyzetét. Én igazságosan Ítélek mindenkivel szem­ben. Erről a helyről kénytelen vagyok azon­ban elismerni azt, hogy amióta az igen t. kép­viselő ur áll az Ébredő Magyarok Egyesületé­nek élén, az egyesületben az állapotok általá­ban megváltoztak és az egyesület alapszabá­lyai keretén belül olyan működést fejt ki, amely legalább az én tudomásom szerint sem a törvénybe, sem a közerkölcsökbe nem ütkö­zik. Arra kérem az igen t. képviselő urat, hogy a maga rendcsináló becsületes akaratát érvé­nyesítse Nyirbátorbaii is és akkor azt hiszem, bogy ugy az Ébredő Magyarok Egyesülete ve­zetősége részéről, mint különben is ezek a pa­naszok el fognak hallgatni, mert azt az egyet garantálhatom, hogy Szabolcs vármegyében is, de a nyírbátori járásban is feltétlenül jó és tisz­tességes közigazgatás van'. Kérem a t. Nemzet­gyűlést méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti a szó. Eckhardt Tibor: T. Nemzetgyűlés! A bel­ügyrninister ur volt szives konkrét kifogá­saimra konkrét választ is adni. Én ennek a vá­lasznak tárgyi helyességét kénytelen vagyok kétségbe vonni, amennyiben: a belügyminister ur által előadottakkal szemben ellentétes ok­mányaim és adataim vannak. Mindenekelőtt, ami a Ceres részvénytársa­ság részére kiutalt helyiséget illeti, lehetséges, hogy a belügyminister; uraak ig'aza van, és hogy amikor az elsőfokú határozat a rokkant­nak kiutalta a lakást, akkor az iparengedély még tényleg nem 1 volt kiadható. Azonban a rokkant, már akkor és azért kapta meg ezt a lakást, mért az illetékes hatóságnak tudomása yolt_ róla, hogy a Ceres részvénytársaság oda óhajt költözni, illetve ott akarja üzlethelyisé­gét és irodáját, megnyitni, tehát szükség volt elébevágni ennek a lehetőségnek és lehetőleg elejét venni a dolognak. Harmadfokon a nép­jóléti minister ur, mégis kiutalta a Ceres rész­vénytársaságnak a helyiséget. Erre a főszolga­bíró ur nem hajtotta végre a népjóléti minister ur rendeletét, mire az az általam akkor szemé­lyesen a népjóléti minister urnák előadott pa­naszra táviratilag utasította a főszolgabírót vagy az alispánt — nem tudom melyiket —, hogy tessék ezt a rendeletet már végrehajtani, vagyis csak a minister ismételt utasítására volt hajlandó a főszolgabíró ezt a rendeletet végrehajtani. Ami a rokkant lakás kérdését illeti, az il­lető rokkantnak volt egy másik lakása és üz­lethelyisége.^ Az a rokkant egy szabó volt, aki­nek lakása és üzlethelyisége is volt, és ez a he­lyiség neki azzal az indokolással utaltatott ki, hogy ez jobb helyen van, uccára vagy nem­tudom hova nyílik, tehát megfelelőbb a rok­kant céljainak, mint a régi helyiség. Nem nyo­morgó és lakásnélküli rokkant elhelyezéséről, hanem egy keresztény vállalatnak csirájában való elfojtásáról volt szó. Ezt próbálta Erdő­hegyi főszolgabíró ur annakidején ilyen mó­don keresztülvinni. A másik kérdés, amelyre konkréten felelt a ^ belügyminister ur, Kovács József esete. Kénytelen vagyok itt a tényállást ismét meg­állapítani. A Kovács Józsefnek a főszolgabiró ur eredetileg igenis adott erkölcsi bizonyít­ványt, nem tagadta meg, kiállította neki. Utóbb, mikor az illető Kovács József belépett az Éb­redő Magyarok Egyesületébe, megsemmisítette ezt az erkölcsi bizonyítványt és súlyosan diffa­rnáló dolgokat állított róla, így például azt, hogy Kovács József a forradalom előkészítésé­ben résztvett, a direktóriumnak tagja volt, a tanácsköztársaság alatt vezető szerepet ját­szott, kommunista volt, és államellenes cselek­ményeket követett el. Ezt állította róla_ á fő­szolgabiró azután, hogy belépett az Ébredő Magyarok Egyesületébe s azután, hogy előze­tesen adott erkölcsi bizonyítványt. (Kiss Meny­hért: Előbb kellett volna tudni.) Ez a Kovács Jó.zsef emiatt eljárást indíttatott, s mint is­métlem, a nyírbátori kir. járásbíróság B. 2874 szám alatt immár jogerős ítéletben mondotta ki, hogy főmagánvádló Kovács József a for­radalom előkészítésében részt nem vett, a di­rektóriumnak tagja nem volt, a tanácsköztár­saság alatt vezetőszerepet nem játszott, kom­munista nem volt és államellenes cselekedete­ket nem követett el. Ennek következtében a fő­szolgabíró hivatalos bizonyítványában foglalt tényállás jogerős birói ítélettel rágalomnak minősíttetett, tehát az igen t. belügyminister ur előtt fekvő jelentés valótlan, és aki a jelen­tést tette, tudatosan valótlant állított. Ezek konkrét tények, ezeket kétségbe vonni nem lehet. Miután a belügyminister ur teljes nyíltság­gal rámutatott arra, hogy felfogása szerint Nyírbátorban mi a hiba, a magam részéről én is kénytelen vagyok rámutatni erre. Magam is ugy tudom, hogy Nyírbátorban egy személyi konfliktus áll fenn a főszolgabiró és az Ébredő Magyarok Egyesületének ottani főtitkárja kö­zött. Az a Rákóczi Béla. egy menekült főgim­náziumi tanár (Zsirkay János: A legjobb tanár az országban, nem olyan, mint a maga főszol­gabirája, mert az hazudik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom