Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-393
À nemzetgyűlés 393. ülése 1.025. Elnök: A képviselő urai rendreutasítom. (Zsirkay János: A bíróság' állapította meg!) Zsirkay képviselő urat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni. Eckhardt Tibor: Hogy kicsoda ez a Rákóczi Béla, akivel szemben annyi kifogása van a főszolgabíró urnák és a hatóságoknak, arra nézve bátor vagyok rámutatni, hogy annakidején a főszolgabírót például azzal vádolta meg, hogy forradalmár és kommunista. 1920 végén vagy 1921-ben jött egyáltalában Erdélyből, miután nyolc hónapig oláh fogságban ült, részint Brassóban, részint Marosvásárhelyt. Ez Gyulafehérváron a katholikus egyház főgondnoka volt, Mayláth püspöknek egyik legbensőbb és legbizalmasabb embere; a román megszállás idején kifogástalanul viselkedett, amiért nyolc hónapig fogságban ült és kiutasításban volt része. Ez az ember azóta is törhetetlen magyarsággal iparkodik Szabolcsban a keresztény és nacionalista irányzatot fentartani. Háromszor helyezték át, mindannyiszor sikerült az áthelyezést hatálytalanítani, utolsó áthelyezése alkalmával azonban B-listára tették. És most ugyanez az ember, aki a kálváriáknak egész sorozatát végigjárta, kenyér és állás nélkül él Nyírbátorban, de ott él és ott maradt, mert azt a pozíciót, amelyet egy féktelenül exponált szabadkőműves-zsidó vezetés alatt álló zsidó fészekben elfoglalt, nem hajlandó feladni. Arra kérem a belügyminister urat, informá Itassa magát olyan emberekkel, akik nincsenek ebben a dologban elfogulva és nem hajlandók becsületes embereket méltatlanul meghurcolni, informáltassa magát ennek tanári működése pedagógiai eredményei és egyénisége felől, méltóztassék akár a főigazgatót, vagy bárkit, aki ismeri, megkérdezni. Én magam vettem magamnak fáradságot, háromszor jártam ott a helyszínén, láttam, tanulmányoztam, hogy mi a helyzet és merem állítani, hogy Rákóczi Bélánál különb és jobb magyar alig van ebben az országban és ha minden magyar olyan volna, nem volnánk ebben a szerencsétlen helyzetben, mint amilyenben ez az ország most sínylődik. (Zsirkay János: Neki kellene belli gyministernek lennie, akkor nem volnának, ilyen állapotok az országban, akkor Görgey az ő háta mögött nevetne. -- Derültség.) T. Nemzetgyűlés! Elismerem, hogy a belli gymini&ter ur ezúttal legalább iparkodott választ adni, miután azonban a válaszában foglalt tényállás nyilvánvalóan, az előttem fekvő jelentések alapján, nem fedi a valódi tényállást, nem vagyok abban a nemzetben, hogy válaszát tudomásul vegyem. Elnök: A belügyminister ur kíván szólni. Hitelesítették: Nánássy Andor s. k. naplóbiráló-t évi március hó 18-án, szerdán. Î5Ô Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés! Csak egy mellékkórdésre szeretnék mé^ nyilatkozni 1 , t. i. ennek a bizonyos erkölcsi bizonyítványnak kérdésében. Most, hogy a képviselő ur a részletekre is kitért, eszembe jut. hogy.tényleg van egy bírósági ítélet. Ez azonban nem a főszolgabírót bélyegzi meg, hanem azt a bizonyos egyént, aki a főszolgabírónak az információkat adta az erkölcsi bizonyítvány kérdésében, a főszolgabíró jóhiszeműsége, tehát még kétségbe sincs vonva. (Zsirkay János: Kidobták a divánt!) Ami másodsorban azt illeti, hogy a nyíregyházi ellentétek egyik vagy másik fél hibájából következtek-e be, másrészt hogy vájjon azok a jelentések, amelyek alapján a magam válaszát itt a Házban megadtam, megfeleinek-e a valóságnak, arra csak egy rövitl szóval válaszolhatok: valaki akármilyen becsületes, jó magyar ember legyen, a törvényt és a hatóságok intézkedéseit be kell tartania (Ugy van! Ugy van!), és én minden hatósági jelentésnek minden szavát elhiszem addig, amíg ennek ellenkezője a megfelelő eljárás során be nem bizonyittatott. A képviselő urak nagyon szeretik különböző konkrét esetekben, amikor mi hivatalos adatokra hivatkozunk, ezeii / hivatalos adatok valódiságát kétségbevonni. Én a magyar tisztviselői kar — akár állami, akár vármegyei tisztviselőkről van szó — reputációja érdekében kénytelen vagyok kijelenteni, hogy igenis én ezeknek a hivatalos jelentéseknek hiszek (Helyeslés jobbfelöl.), mert nem tapasztaltam azt, hogy Magyarországon szokás volna hamis I jelentéseket beterjeszteni. (Ugy van! Ugy van! I jobbfelől). Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e [ a belügyminister urnák Eckhardt Tibor képj viselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa- a jegyzőkönyvet). Elnök: Van valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződili 2 óra 55 vérekor.) Szabó Zoltán s. k. ígi tagok
