Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-393

"A nemzetgyűlés 393. ülése 1925. LIV. te. 96. §-ába ütköző tilos közlés vétsége cí­mén és az 1919. évi november hó 13-án 5499/1919. M. E. számú rendelet 2. %-éba ütköző sajtór rendőri kihágás címén bűnvádi eljárást tett folyamatba. A mentelmi bizottság az ügyet tárgyalás alá véve, megállapította, hogy ez ügyben büntetendő cselekmény ismérvei nem forognak fenn, zaklatás esetét látván fen­forogni, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő men­telmi jogát ez ügyből kifolyólag ne füg­gessze fel. Elnök: Kérdem, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság ama javaslatát, hogy az imént tárgyalt mentelmi ügyből kifolyólag Ulain Ferenc képviselő mentelmi joga ne füg­gesztessék fel, igen vagy nem? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A nem­zetgyűlés Ulain Ferenc képviselő ur men­telmi jogát ez ügyből kifolyólag nem füg­geszti fel. Az ülést tíz percre felfüggesztem.' (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Követ­kezik a mentelmi bizottság jelentésének tár­gyalása a választói jog szabad gyakorlásának jogosulatlan befolyásolása által elkövetett vétség miatt bejelentett báró Mirbach Antal nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A pécsi királyi főügyészség kérte báró Mir­bach Antal nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ugyanis nevezett el­len dr. Prakatur Tamás feljelentést adott be a mohácsi kir. járásbírósághoz, melyben azt panaszolja, hogy 1922 május havában báró Mirbach Antal Cseledobokán programbeszédét tartott, mikor is azt ígérte a választóknak, hogyha ő rá szavaznak, megkapják a Mattya­sovszky-féle közlegelőt. Pirisa József duna­szekcsői lakosnak állítólag 30.000 koronát adott át azon célból, hogy érdekében szavazatokat gyűjtsön stb. A bizottság betekintette a meg­kereséshez csatolt iratokat, melyek között a feljelentésben megjelölt tanuk kihallgatási jegyzőkönyvei is foglaltatnak. Ezekből meg­állapította a bizottság, hogy a vád tárgyává tett cselekmények a tanuk vallomása által tá­mogatva egyáltalán nincsenek, az pedig, amit a tanuk bizonyitani látszanak, olyan tény, amely nem alkalmas a bűncselekmény tény­álladékának kimerítésére. Eszerint a bizott­ság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy báró Mirbach Antal mentelmi jogát ez ügyből ki­fcdyólag ne függessze fel. Elnök: A vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a hatá­rozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mél­tóztatik-e a mentelmi bizottság azon javasla­tát, mely szerint Mirbach képviselő ur men­telmi joga ne függesztessék fel, elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja s Mir­bach képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése szabadalombitorlás által elkövetett kihágás­sal gyanúsított Gschwindt Ernő nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Hosszú idővel ezelőtt megindult, egy 1919-ből származó feljelentés alapján folyamatba tett kihágási eljárásról van szó, melynek fo­lyamán a budapesti királyi főügyészség évi március hó 18-án, szerdán. 147 kérte a Gschwindt Ernő nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggeszté­sét. Ebben az ügyben nevezett képviselőn kivül még sokan vannak feljelentett egyé­nek, akikkel szemben a panaszos azt adja elő, hogy egy kazán tüzelő-berendezést, amelyre ő neki kizárólagos szabadalma van, önhatalmúlag szerkesztettek és használnak. A bizottság a megkereséshez csatolt büntető-ira­tokat átvizsgálta és megállapította, hogy a megnevezett nemzetgyűlési képviselő és több társa ellen a fenti panasz miatt ezelőtt hat esztendővel már egy büntető eljárás megin­dittatott és csak a mentelmi jog kérdésében hozandó határozat akadályozza az ügy befeje­zését. Ennek következtében, miután a panasz tárgyává tett kihágás tényálladékai fenforog­nak, a személyi és tárgyi összefüggés nem vi­tás, zaklatást pedig a bizottság nem lát fen­forogni, javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy Gschwindt képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: A vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a hatá­rozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mél­tóztatik-e a mentelmi bizottság azon ja_vasla­tát, hogy Gschwindt Ernő képviselő ur men­telmi joga az imént előadottak értelmében fel­fűggesztessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja s Gschwindt képviselő ur mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentett Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő men­telmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Dr. Schreiner Károly veszprémi ügyvéd tett feljelentést Rupert Rezső nemzetgyűlési kép­viselő ellen azon a címen, hogy Veszprémben 1923 február 6-án egy bírósági tárgyaláson azt a kifejezést használta reávonatkozólag: „Ha­zudik, szemtelen, Sehreiner Károlynak nem szokás elégtételt adni!" A győri királyi fő­ügyészség ez alapon kérte Rupert képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését. A bizott­? ság átvizsgálva a megkereséshez csatolt irato­kat, megállapította, hogy a panaszolt bűncse­lekmény alkalmas arra, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény ^ tényálladékát kimerítse. Mintán a személyi és kauzális nexus nem vi­tás, zaklatás esete pedig nem forog fenn a bi­zottság megállapítása szerint, azért javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Rupert Rezső kép­viselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: A vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a hatá­rozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mél­tóztatik-e a mentelmi bizottság azon javas­latát, hogy Rupert Rezső képviselő ur mentelmi joga ez ügyből kifolyólag felfüggesztessék, el­fogadni, igen vagy nem? (Igen.) A nemzet­gyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfo­gadja és Rupert képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt fel­jelentett K. Pethes László nemzetgyűlési kép­viselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Az iratokhoz csatolt feljelentés szerint K. Pethes László nemzetgyűlési képviselő 1922 jú­nius hatodikán Kisújszálláson azt a tényt ál­lította Borbás László főmagánvádlóró], hogy 22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom