Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-393

142 À nemzetgyűlés 393. ütése 192.i Győző nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga ne függesztessék fel, igen vagy nemi (Igen!) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát az imént előadott ügyben elfogadja és Drozdy Győző képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése Propper Sándor nemzetgyűlési képviselő kihágási ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti m. kir. államrendőrség mellett működő ügyészi megbízott Propper Sándor nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri azon a címen, hogy ellene a budapesti m. kir. államrendőrség csepeli kapitányságánál az 1914 : XIV. te. 29. §-ába ütköző kihágás címén eljárás tétetett folyamatba. A mentelmi bizottság az ügyet vizsgálat alá véve, megállapította, hogy ez ügyben büntetendő cselekmény ismérvei fenn nem forog- ! nak, miért is javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, j hogy Propper Sándor képviselő mentelmi jo- j gát ez ügyből kifolyólag' ne függessze fel. Elnök: A vitát bezárom; a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatához hozzájárulni, amelynél fogva az előadott ügyben Propper Sándor nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését nem javasolja, igen vagy nem! (Igen!) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát az imént előadott ügyben elfogadja és a mentelmi jogot nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése Szijj Bálint képviselő kihágási ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! Komárom vármegye tiszti főügyésze Szijj Bálint nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri azon az alapon, hogy nevezett ellen a gesztesi járás főszolgabirája az 1888 : VII. te. 68. §-ába ütköző kihágás címén eljárást tett folyamatba. A mentelmi bizottság az ügyet tárgyalás alá vette s megállapította, hogy ez ügyben büntetendő cselekmény ismérvei fenn nem forognak, miért is javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Szijj Bálint nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel. Elnök: A vitát bezárom; a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon határozatához hozzájárulni, amelynél fogva az előadott ügyben Szijj Bálint nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését nem javasolja, igen vagy nemi (Igen!) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja. Következik a mentelmi bizottság Delentese választójogi kihágással vádolt Esztergályos János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! Komárom törvényhatósági joggal felruházott szab. kir. város tiszti főügyésze Esztergályos János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri a következő tényállás alapján*. 1922. évi június hó 10-éről 11-ére virradó éjjel a komárom-ujvárosi államrendőrség uccai őrszeme tetten érte Házi László fütőmunkást, amint az uccáu hatósági engedély nélkül a évi március hó 18-án, szerdán. járó-kelők között röpiratokat osztogatott. A meginditott vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a választási röpiratokat Esztergályos János nemzetgyűlési képviselő készíttette és ő adott egyúttal utasítást arra is, hogy azok engedély nélkül a városban szétosztassanak. A tényállás alapján a komárom-ujvárosi államrendőrség kapitánya nevezett képviseld ellen kihágási eljárást indított az 1914 : XIV. teikk 11. %~a,

r alapján, egyúttal az eljárás lefolytathatása céljából az illetékes tiszti főügyész utján a mentelmi jog felfüggesztését kérte. r A mentelmi bizottság az ügyet tárgyalás alá véve, megállapitotta, hogy magában véve az a körülmény, hogy valaki választás időtartama alatt röpcédulákat osztogat, amelyek tartalma egyébként büntetendő _ cselekmény ismérveit magában nem foglalja, büntetendő cselekményt nem képez, ez ügyben politikai zaklatás esetét látván fenforogni, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Esztergályos János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel. Elnök: A vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatához hozzájárulni, amelynél fogva az előadott ügyben Esztergályos János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését' nem javasolja, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát az imént előadott ügyben elfogadja és Esztergályos János képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése kihágással vádolt Hebelt Ede nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! Sopron szabad királyi város tiszti főügyésze 223/1923. számú megkeresésében Hebelt Ede nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte a következő tényállás alapján: Hebelt Ede nemzetgyűlési képviselő 1923. évi január hó 4-ikén a Bécsből érkező gyorsvonatról leszállva, a vámvizsgálat alkalmával bőröndjéből egy csomó újságot és három darab könyvet vett ki és kabátjában helyezte el. A vámhivatali kirendeltség felszólította a nyomtatványok kiadására, de Hebelt Ede nemzetgyűlési képviselő azt, immunitására hivatkozva, megtagadta. A kirendeltség erőszakot nem alkalmazott, megállapitotta azonban, hogy körülbelül 8—10 „Bécsi Újság" és ehhez , hasonló lapok és kei könyv, köztük Garami Ernő „Forrongó Magyarország" című munkája volt az elrakott nyomtatványokban. A m. kir. fővámigazgatóság utasítására a soproni kir. fővámhivatal feljelentést tett a királyi ügyészségnél, amely a 4680/1919. M. E. számú rendelet 1. §-a szerint minősülő s ugyanezen rendelet 4. §-a szerint büntetendő kihágás elbírálása végett az ügyet a m. kir. államrendőrség soproni kapitányságához tette át. mely az illetékes tiszti főügyész utján a hivatkozott tényállás alapján, az eljárás lefolytathatása végett, a mentelmi jog felfüggesztését kérte. A mentelmi bizottság a hivatkozott tényállás alapján megállapitotta. hogy ebben az esetben büntetendő cselekmény tényálladéka fenn nem forog, mert magában véve ama körülmény, hogy nevezett nemzetgyűlési képviselő nem terjesztés, de megismerés céljából kitiltott sajtótermékeket hoz be, büntetendő cselekményt nem képez, miért is azzal a javaslattal járul a t. Nemzetgyűlés elé. hogy Hebelt