Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-393

138 A nemzetgyűlés 393. ülése 1925, gát a kérdéses ügyben annak mai állása szerint ne függessze fel. Elnök: A vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom.-Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy az előadott ügyből kifolyólag Szakács An dor képviselő nr mentelmi joga ne függesz. tessék el, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, s igy ebből az ügyből kifolyólag Szakács képviselő ur mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése izgatás bűntette miatt feljelentett Reisinger Ferenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadót T. Nemzetgyűlés! A debreceni kir. főügyészség kérte Reisinger Ferenc képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését egy Miskolcon megtartott beszéde miatt. A bizottság a megkereséshez csatolt iratokat átvizsgálta és meghallgatta Reisinger Ferenc nemzetgyűlési képviselőt, aki kijelentette, hogy a beszédet megtartotta, de izgatni nem akart és nem is izgatott. A bizottság az anyag átvizsgálása után megállapította, hogy a panaszolt bűncselekmény tényálladékai fenn nem forognak; a nevezett képviselővel szemben zaklatást lát fenforogni, miért is javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Reisinger Ferenc képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag ne függessze fel. Elnök: A vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy Reisinger képviselő urnák mentelmi joga az előadott ügyből kifolyólag ne függesztessék fel, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság jelentését elfogadja és igy Reisinger képviselő ur mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt feljelentett Görgey István nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A debreceni kir. főügyészség megkeresése alapján tárgyalta a mentelmi bizottság ezt az ügyet, mely szerint Kutkafalvy Miklós, mint f őmagánvádló egy röpirat miatt tett feljelentést rágalmazás vétsége címén Görgey Miklós nemzetgyűlési képviselő ellen. Miután az^ iratoknál elfekvő tanúvallomásokból t nem állapitható meg az, hogy a bűncselekmény tárgyát képező röpirat ki által Íratott és terjesztetett; mivel semmi bizonyíték arra nézve nincs, hogy erről dr. Görgey István nemzetgyűlési képviselőnek tudomása lett volna; a bizottság megállapította azt, hogy a mentelmi jog felfüggesztésének egyik lényeges kelléke, a

( cselekmény és a megnevezett nemzetgyűlési képviselő személye közötti összefüggés nem forog fenn, s miután a megnevezett nemzetgyűlési képviselőre vonatkozólag a nyomozás során semmi olyan adat nem merült fel, amely vele szemben akár a tettlegesség, akár a részesség szempontjából alapos gyanút kelthetne, azért a bizottság dr. Görgey István nemzetgyűlési képviselővel szemben tett feljelentést zaklatásnak minősiti és ennek alapján javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy dr. Görgey István képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag ne függessze fel. Elnök: A vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határoévi március lió 18-án, szerdán. zathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy Görgey István képviselő ur mentelmi joga ebben az ügyben ne függesztessék fel, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Görgey István képviselő ur mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése Friedrich István és Reischl Richard nemzetgyűlési képviselők mentelmi bejelentése tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! Friedrich István nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés 1924. évi november 21-én tartott ülésében a nemzetgyűlés mentelmi jogának megsértését jelentette be. Ugyanezen az ülésen Reischl Richard nemzetgyűlési képviselő ugyanezen ügyből kifolyólag bejelentette saját mentelmi jogának megsértését. A bejelentések szerint Reischl Richard nemzetgyűlési képviselő jelzett napon a nemzetgyűlés épületében lévő buffet-ben tartózkodott több képviselőtársával együtt. Beszélgetés közben szóba került Hetényi Imre főkapitány-helyettes személye is, és ennek működése felett a jelenlevő képviselők kritikát gyakoroltak. Ekkor az egyik jelenlevő képviselő észrevette, hogy a telefonfülkében három idegen egyén tartózkodik és állítólag kihallgatja a beszélgetést. Reischl Richard nemzetgyűlési képviselő odamenve az illető idegen egyénekhez, felszólította őket, hogy igazolják magukat, mire az illetők egyike saját bemutatkozása után igazolásra szólította fel Reischl Richard nemzetgyűlési képviselőt. Az illető egyénekről, akiket Reischl Richard nemzetgyűlési képviselő a háznagyi irodába kisért be, megállapítást nyert, hogy detektívek. A bejelentés alapján a mentelmi bizottság tárgyalás alá vette az^ ügyeket és mindkét mentelmi jogi bejelentést együttes tárgyaláson intézte el. A bizottság meghallgatta Karafiáth Jenő nemzetgyűlési képviselőt, a képviselőház háznagyát, Reischl Richard nemzetgyűlési képviselőt, Stodolni János detektivfelügyelőt és Kovács Dezső detektívet és meghallgatásuk után meghozta határozatát. A megállapítás alapján a detektívek arra, hogy a nemzetgyűlés épületében képviselőket megfigyeljenek, utasitást egyáltalában nem kaptak, de nem is kaphattak. A buffet helyiségében, illetőleg az ott elrekesztve levő telefonfülkében való tartózkodás a detektívek előadása szerint abból a célból történt, hogy a detektivfelügyelő közvetlen felettesének hivatalos jelentést adjon le, mely hivatalos jelentéseket a detektívek előadása szerint nevezettek évek hosszú során át a jelzett helyen levő telefonfülkéből szoktak leadni. A. detektívek a bizottság megállapítása szerint a nemzetgyűlés folyosóin és karzatain felsőbb utasításra foglaltak helyet, ugyancsak évtizedes gyakorlat alapján. Vallomásukban kijelentették, hogy a velük szemben emelt vád csak tévedésen alapulhat, mert szándékukban a képviselők megfigyelése egyáltalában nem állott és a beszélgetések kihallgatásának még látszata sem volt meg. A mentelmi bizottság ezen tényállás alapján, annak megállapítása mellett, hogy a nemzetgyűlés tagjait a mentelmi jog a nemzetgyűlés folyosóin < is megilleti és védi, ugy határozott, hogy a jelen esetben sem Reischl Richard nemzetgyűlési képviselő, sem a nemzetgyűlés mentelmi jogának megsértését fenforogni nem látja s kéri a nemzetgyűlést, hogy a bejelentések felett térjen napirendre. Elnök: A vitát és a tanácskozást befeje-