Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-393

134 A nemzetgyűlés 393. ülése 1925 rendeletének kiadására közvetlen okot az a szomorú robbanás adott, amely itt Budapesten, a Fecske uccában. egy celluloidárugyárban kö­vetkezett be. E robbanás késztette a hatósá­gokat arra, hogy az 1884 : XVII. tcikk 25. §-ában felsorolt ipartelepek jegyzékét meg­felelően kiegészítsék, és ezzel kapcsolatosan az ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni vé­delméről és az iparfelügyelőkről szóló 1923. évi XXVIII. te. 17. §-a értelmében az iparfel­ügyelői ellenőrzést olyan iparvállalatokra is terjesszék ki, amelyekre eddig az iparfelügyelői ellenőrzés nem terjedt ki. A kereskedelemügyi ministernek ezirányu rendelete nagyobb részben olyan iparvállala­tokat sorol fel, amelyek az 1884 : XVII. tcikk 25. §-a értelmében amugyis telepengedélyezési eljárás alá tartoztak, azonban gyűjtőnévvel a vegyészeti gyár fogalma alá estek. Szükséges­nek mutatkozott tehát részletezni e gyárakat és azonkívül kiterjeszteni a telepengedélye­zési eljárást még néhány olyan gyárra nézve is, amelyekre nézve az 1884 : XVII. tcikk azt nem rendelte el. Kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék a kereskedelemügyi minister urnák e tárgyban kiadott rendeletét tudomásul venni. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem)! Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem, méltóz­tatik-e a kereskedelemügyi minister ur jelen­tését az iparhatósáai telepengedély alapján létesítendő ipartelepek jegyzékének kiegészí­tése és az i par felügyelői ellenőrzés kiterjesz­tése tárgyában 79.884/1923. sz. alatt kiadott ren­deletéről a közgazdasági és munkásügyi bi­zottság együttes jelentése alapján tudomásul venni, igen vagy nem! (Igen!) A nemzet­gyűlés a jelentést tudomásul veszi. Következik a kereskedelemügyi minister ur jelentésének tárgyalása az iparhatósági te­lepengedély alapján létesíthető ipartelepek jegyzékének kiegészítéséről és az iparfelügyelői ellenőrzés kiterjesztéséről szóló 79.884/1923. KM. sz. rendelet magyarázata és kiegészítése tár­gyában 93.673/1923. KM. sz. alatt kiadott ren­deletről. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Nemzetgyűlés! A kereskedelemügyi minister urnák ez a rende­lete az előbb ismertetett rendelet kiegészítését képezi, amennyiben az előző rendeletben a te­lepengedélyezési eljárás hatálya alá besoroz­tattak az összes gyapjú-, kender-, pamut- és jutafeldolgozó gyárak. Az eljáró hatóságok e rendelkezés alapján minden olyan ipar válla­latot, amely e textilanyagokkal dolgozik, telep­engedélyezési eljárás alá vontak. (Helyeslés a jobboldalon.) Tekintettel azonban arra, hogy a kereskedelemügyi minisíeri rendeletnek ez tu­lajdonkénen nem volt célja, hanem csakis a nyers textilanyagokat feldolgozó gyárak telep- \ engedélyezés alá vonását tartotta szükséges- \ nek a munkások egészségére való tekintettel, ! viszont az úgynevezett textilutóipari telepek- j nek, mint a szövő-, csipkeverő-, gombkötő-, sző- j nyegcsomózó- és szőnyegszövő- stb. telepek te- j lepengedélyezés alá vonását a kereskedelem- > ügyi minister ur nem tartotta szükségesnek, e ] célból adatott ki az iparfelügyelők és az eljáró ] hatóságok részére ez a módosító rendelet. Ké- ! rem az erre vonatkozó jelentés tudomásulvé- ! telét. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) \ Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom évi március hó 18-án, szerdán. és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a nemzetgyűlést, méltóztatik-e a kereskedelem­ügji minister urnák most tárgyalt jelentését a közgazdasági és munkásügyi bizottság együttes jelentése alapján tudomásul venni, igen vagy nemi (Igen!) A jelentést a nemzet­gyűlés tudomásul veszi. Következik a kereskedelemügyi minister tir jelentésének tárgyalása az 1893. évi XXVIII. tcikkben előirt ipar fel ügyeletnek a vegytisztitó telepekre való kiterjesztéséről. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Nemzetgyűlés! Az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset el­leni védelméről és az iparfelügyelőkről szóló 1923 : XXVITI. tcikk 15. §-a értelmében csakis azok a vegytisztitó telepek tartoztak az ipar­felügyelői ellenőrzés alá, amelyek vagy erő­gépeket alkalmaztak, vagy legalább 20 alkal­mazottat foglalkoztattak! telepükön. Tekintet­tel arra, hogy azóta szerzett tapasztalatok alapján szükségesnek mutatkozott az ipar­felügyelői ellenőrzést olyan vegytisztitó tele­pekre is kiterjeszteni, amelyek ezeknek az elő­feltételeknek nem felelnek meg, a kereskede­lemügyi minister ur rendeletet adott ki, amelynek értelmében az iparfelügyelői ellen­őrzést kiterjeszti azokra a vegytisztitó tele­pekre is, amelyek tíz kilogramnál nagyobb benzinmennyiséggel dolgoznak, vagy amelyek­ben a használt benzint uj használat céljából lepárolás utján tisztítják. Kérem, méltóztassék a kereskedelemügyi minister urtiak ezt a je­lentését tudomásul venni. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sein kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem, méltóz­tatik-e a közgazdasági és munkás ügyi bizott­ság együttes jelentése alapján a kereskede­lemügyi minister ur jelentését az 1893. évi XXVIII. tcikkben előirt iparfelügyeletnek a vegytisztitó telepekre való kiterjesztéséről tu­domásul venni, igen vagy nemi (Igen!) A nemzetgyűlés a jelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a honvédség igazságügyi szervezetének módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Karafláth Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A honvédség igazságügyi szervezetének módo­sításáról szóló törvényjavaslat előadója várat­lanul megbetegedvén, régi parlamenti szokás­nak megfelelően engem, mint az együttes bi­zottság elnökét illet meg az a feladat, hogy ass előttünk fekvő törvényjavaslatot röviden ismertessem. A katonai büntető perrendtartásról szóló 3912: XXXII. és XXXIII. tcikkeket, amelyek közvetlenül a világháború kitörése előtt, 1914 július elsején léptek hatályba, tudvalevően a nagy világégés és Trianon teljesen elsöpörte, úgyhogy ma feltétlenül uj katonai büntető­törvénykönyvre van szükségünk. Addig Vs azonban, amig ebből az uj katonai büntetőtör­vénykönyvből élő valóság lesz, szükségesnek mutatkozott legalább átmenetileg; szabályozni a mai megváltozott viszonyokat, és ugyancsak szükséges egyszerűsítenünk a katonai bírósági szervezetet. Ez annyival inkább szükséges, mert a gyakorlatban ma ugy sem érvényesül­het a; két elsőfokú bíróság, nevezetesen a dan­dár- és a hadosztálybiróság, amelyeket ez a tör­vényjavaslat első, illetőleg második szakaszá­ban eltöröl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom