Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-393

130 Á nemzetgyűlés 393. ülése 1925. évi március hó 18-án, szerdán. súlyosabb osztályrészt az ő hitvesi lelkének juttatva: a mártír-halálnál gyötrelmesebb mártír-életet. Szivében a szemei előtt lefolyt borzalmas tragédia emlékével úgyszólván bujdokolva kellett a drága hamvakat nyugvóhelyükre kisérnie, hogy azután feldúlt hazájának és otthonának romjai közt járja egy mást követő ujabb csapásokkal tetézett gyászának és szenvedéseinek hetedfél éves Golgotáját. A kivételes n<ői lélek heroizmusával viselte a rámért súlyos keresztet, egyedül abból a megdicsőülésből merítve erőt a felemelkedésre, mely a neki oly drága élet emlékét egyre ragyogóbb fénnyel sugározta körül s a geszti' sírboltot a nemzeti kegyelet búcsújáró helyévé avatta. Ebben a megdicsőülésben is immár együtt tündököl mindkettőjük emléke s e közös emlék előtt való hódolatunk ebben a teremben, mely őket mindig együtt látta, Magyarország egyik legnagyobb államférfia életének és mártiriumának hűséges osztályosáról való kegyeletes megemlékezésünkkel pótolja azt a koszorút is, mellyel a nemzet képviselete sötét emlékű körülmények kényszere alatt annakidején adósa maradt gróf Tisza István emlékének. E kegyeletes kötelesség átérzésével kérem a t. Nemzetgyűlés hozzájárulását ahhoz, hogy gr. Tisza Istvánné elhunyta felett érzett részvétünket jegyzőkönyvünkben örökitsük meg, ravatalára koszorút helyeztessünk és a gyászoló családhoz részvétiratot intézzünk. (Általános helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igent) Ilyen; értelemben mondom ki a határozatot, A házszabályok 153. §-a értelmében bemutatom az összeiérhetlenségi állandó bizottság elnökének átiratát, Eckhardt Tibor képviselő urnák Peyer Károly és társai ellen tett ösezeférhetlenségi bejelentése tárgyában. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az átiratot felolvasni! Perlaki György jegyző (olvassa): „Méltóságos Elnjök Ur! Az összeiérhetlenségi állandó bizottság folyó évi február hó 26-ikán tartott ülésében tárgyalás alá vévén Eckhardt Tibor képviselőnek Peyer Károly képviselő és társai ellen, a nemzetgyűlésnek múlt hó 8-ikán tartott ülésében tett összeférhetlenségi bejelentését, azt a határozatot hozta, hogy a bejelentést sem a házszabályok 140. §-ábans körülirt bíráskodásra, sem a 154. § szerint Ítélethozatalra való előkészítésre alkalmasnak nem találta, mert a bejelentés tény álladéka az összeférhetlenségről szóló 1901. évi XXIV. tcikk egyik szakaszának tényálladékát sem meríti ki. De egyben a bizottság sajnálattal állapi'tja meg, hogy amennyiben a bejelentésben foglalt tények a t valóságnak megfelelnek, az összeférhetlensógi törvénynek nagy hiánya az, hogy nem rendelkezik a nemzet gyűlési képviselők működésének erkölcsi összeierhetîensége esetére!. \Am ügyben, keletkezett, iratokat azzal van szerencsém felterjeszteni. hogy azokat irattárba tétetni méltóztassék. Egyben értesítem Méltóságodat, hogy az ügygyei kapcsolatban semmiféle költség nem merült fel. — Fogadja Móltóságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. — Budapest, 1925. évï már cius hó 17-ikén. Széchenyi Viktor s. k. Elnök: Tudomásul vétetik. A házszabályok 148. §-a alapján jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az összeiérhetlenségi állandó bizottság Pakots József képviselő urnák Haller István képviselő ur ellen tett öszszeférhetlenség'i bejelentése ügyében az első érdemleges tárgyalást f. évi április hó 16-ikára tűzte ki. Tudomásul vétetik. Mikovinyi Jenő képviselő ur mint a meutelmi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Bemutatom tisztelettel a Nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentéseit rágalmazás vétsége miatt feljelentett Szabó József, sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt feljelentett Vanczák János, sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségével terhelt dr. Zsilinszky Endre, sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt feljelentett Peyer Károly, becsületsértés vétsége miatt feljelentett dr. Krakker Kálmán és ugyanezen vétség miatt feljelentett Várnai Dániel, hatóság előtti' rágalmazás vétsége miatt feljelentett dr. Hegedűs György, rágalmazás vétségével terhelt Szabó József és végül párviadal vétsége miatt feljelentett dr. Kassay Károly és Benárd Ágoston képviselők mentelmi ügyeit azzal a tiszteletteljes kéréssel, méltóztassék ezeket a jelentéseket kinyomatni, szétosztatni ós annakidején napirendre tűzetni. Elnök: A mentelmi bizottság jelentései ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni

1 s napirendre tűzésük iránt annakidején javaslatot fogok tenni. Napirend szerint következik az 1924/25. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző arat. szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) A Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadja, s az kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik a tejtermékeknek állami ellenőrző jeggyel való ellátásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. T. Nemzetgyűlés! Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat 4. §-a ötödik sorának magyar és, angol szövegébe ellentmondás csúszott be, így a házszabályok 221. §-a értelmében intézkednem kellett az ellenmondás kiküszöbölése végett a közgazdasági és földmivelésügyi bizottság összehívása iránt. Addig, amig a bizottság javaslatát meg nem teszi, e törvényjavaslat harmadszori olvasását kénytelenek vagyunk elhalasztani, ennélfogva javaslom, méltóztassanak az előbb emiitett törvényjavaslatot a _ napirendről levenni. Méltóztatnak ehhez a javaslatomhoz hozzájárulnia (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a kézi zálogköicsönügyletről szóló 1881 : XIV. tcikk némely rendelkezésének kiegészítéséről szóló törvényjavaslat harmad szőri olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvény* javaslatot). Einök: Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadja, s az kihirdetés végett elő fog terjesztetni. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólani'. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém egy törvényjavaslatot benyújtani a nemzetközi kereskedelmi statisztika^ létesítése tárgyában 1913 december hó 31-ikén Bruxellesben kötött egyezmény becikkelyezéséről. Kérem a javaslatnak a közgazdasági bizottsághoz való utalását.