Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-393

À nemzetgyűlés 393. ütése 1925. Van szerencsém továbbá egy törvényjavaslatot benyújtani a Déldunavidéki Helyi Érdekű Vasutak Magyarország területén maradt vonalának üzemben tartására 'alakult Baja-GaraOrszághatárszéli Helyi Érdekű Vasút Rész vérnytársaságról. Kérem a javaslatnak a közlekedésügyi és a pénzügyi bizottságokhoz való utalását. Elnök: A törvényjavaslatok ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az első a közgazdasági bizottsághoz, a második pedig a közlekedésügyi és a pénzügyi bizottságokhoz fog áttétetni. Következik a védjegyek oltalmáról rendelkező dijmegállapító szabályzat módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat harmadszori' olvasása. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni! Perlaki íGyörary jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadja, s az kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik a métermérték ügyében 1921. évi október hó^ 6-ikán Sèvresben kötött nemzetközi pótegyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tár gyalása. Petrovácz Gyula képviselő urat illeti a szó. aki beszédének elhalasztására a Nemzetgyűlés múlt ülésén kapott engedélyt. Petrovácz Gyula: Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! Az idén 50 esztendeje annak, hogy az első nemzetközi métermérték-egyezményt megkötöttük 1875 május 20-ikán. ötven év óta tehát Magyarországon a kötelező méteregység a méter és ez! a mi számrendszerünkkel, a tízes számrendszerrel való egyheforrottsága révén megkönnyíti a számítást a gazdasági életben, ötven esztendő alatt azonban nem voltunk képesek ennek a rendszernek minden vonalon való következetes keresztülvitelére. A méterrendszer ugyan kiküszöbölte a nálunk azelőtt szokásban volt bécsi ölet, amelynek kiküszöbölésével egyben a hat lábra, illetve 12 hüvelykre való osztódása folytán végtelenül nehézkes számítási rendszer is megszűnt. További vonatkozásaiban a köbdeciméter, minit az űrmérték egysége, a liter fogadtatott el. amely által kiküszöbölték mindazokat az ürmértékegységeket. amelyek régebben megvoltak, egyrészt az akót, a pintet és az iccét, másrészt a mérőt, a vékát és az ehhez hasonló mértékegységeket. Mindezek ellenére még ma is vannak helyek és berendezések, amelyeknél ezek a mértékek még mindig érvényre jutnak bizonyos tekintetben. A köbdeciméter vizsúlyának siilyegységül krlogram néven való elfogadása és^ ennek a tízes számrendszerben felfelé és lefelé való fejlesztése létesítette nálunk ugyancsak a tízes számrendszerrel való rendkívül egyszerű számítást a súlymértékeknél és ezáltal kiküszöböltettek a régi súlymértékegységek, amelyek mázsában, latokban és fontokban fejeztettek ki és amelyeknek a tizesszámrendszerrel való ellentétes volta sok visszásságra adott okot. De még ma is vannak helyek, ahol ezek a mértékegységek még mindig számbajöhetnek és még m hídig* használtatnak. r A következő fejlődési fok a C. G. S. = centiméteí*—

gram—seeundum-rendszernek a tudo

;mányos világba való bevezetése volt, ami által végtelen egyszerűség jutott érvényre a tudományos fizikai mértékegységek kezelése tekinévi március hó 18-án, szerdán. Î31 I telében. A jelenlegi egyezmény pedig 7, §-ában ! kiterjeszti ezt az elektromos mértékegységekre is, amikor kimondja, hogy az elektromos egységek meghatározására végzett mérések egyeztetési munkái befejeztettek, és az általános értekezlet e tárgyban egyhangúlag határozott. , Ezzel tehát a mértékegységnek az elektromos ; egységekre yaló kiterjesztése is perfektuálj tátott. S Egyébként, amiért én ehhez az egyezmény• hez felszólalok, az, hogy rá szeretnék mutatni j néhány olyan elmaradottságunkra, amely az J ötven esztendei kötelező méterhasználat után i már anakronizmus jellegével bir. Előbb egy | tudományos jellegű, majd egy gyakorlati jellegű kérdésre mutatok rá. Tudományos jellegű elmaradottságnak tekinthető az, hogy a szögmérésnél, illetve a szögmértani számoknál a mértékegység- még mindig a fok, a perc és a másodperc. Ez a számítás, amely a negyedkört 90 fokra osztja, s a fokot 60 percre, a percet ismét 60 másodpercre, végtelen nehézséget | okoz, mert ez a számítás nem illik bele a tizes számrendszer alapján való^ számolásba. A franciák a negyedkört már régen 100 részre osztják és a tízes számrendszerben fejlesztik ki felfelé és lefelé a továbbosztást, ugy hogy a francia műszerrel való szögmérés végtelen egyszerűséget jelent. Ha én kellemetlen emlékeket akarok a t. Nemzetgyűlés tagjaiban ébreszteni, csak azokra a nehézségekre hivatkozom, amelyeket r a középiskolai tanulmányaink alatt a szögmértannái a szögfüggvények, főképen pedig ezek logaritmusának kikeresése okozott azon rendszer folytán, amely a fok ilyen felosztásából ered. Ha ezzel szemben rámutatok arra a rendszerre, amely a tizes számrendszer; alapján áll és amely a szögmértani számoknál végtelen egyszerűséget jelent, be kell látnunk, hogy ezen a téren is a haladás terére kell lépnünk. A legközelebbi lépésnek a eentdecimális fokrendszernek Magyarországba való behozatalának kellene lenni. De, hogy a kötelező métermérték használatánál a gyakorlati életben való elmaradottságunkra mutassak rá, méltóztassék elgondolni, hogy ma is vannak kereskedelmi ágak, ahol annak ellenére, hogy a métermérték-egységet már ötven esztendeje elfogadtuk, még ma is ölekben, lábakban és hüvelykekben számítanak. Elsősorban a fakereskedelemre mutatok rá, ugy az építőiparra, mint a tüzifakereskede! lemre, ahol az öllel való visszaélésekre tág tér nyílik. Még mindig nem hajlandó a tűzifakereskedelem rátérni a méterrendszerre, bár] erre kötelezi a törvény és kötelező rendelkezéseink vannak, ük tudják, hogy miért nem térnek rá. Azért nem térnek rá, mert az öllel való manipuláció rájuk nézve határozottan üzleti haszinot jelent. Az építőiparnál használt faméreteknél kivétel nélkül coliokban, hüvelykekben, lábakban és ölekben beszélnek, és nagyon kevés az a tiszteletreméltó kivétel, amely a méterrendszerre tért át és ebben a mértékegységben számit. A visszás helyzetnek az a hátránya, hogy a számlázás kivétel nélkül, vagy legtöbbször köbméterben történik, a méretek viszont coliokban, lábakban és ölekben vannak megadva, így az átszámítás végtelen nehézkes számítási módszerrel jár, amit az egyszerű emberek nem tudnak elvégezni. Ebben rejlik az oka annak, amiért a fakereskedeíem még mindig vonakodik a méterrendszerre áttérni, ők a hüvelyket feltétlenül 26 milliméternek, a lábat feltétlenül 32 centiméternek, az ölet pedig 1 méter 90 centiméternek számítják, 20*