Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-378

70 A nemzetgyűlés 378. ülése 1925. évi február hó 18-án, szerdán. juk! Olvassa): „Utasitsa a nemzetgyűlés a népjóléti- és munkaügyi minister urat, hogy a közegészségügy államosításáról szóló törvényjavaslatát mihelyt az állam pénzügyi helyzete azt megengedi, terjessze a nemzetgyűlés elé". (Helyeslés.) » Felszólalásomat a statisztikai hivatal igazgatójának dr. Kovács Lajos helyettes államtitkárnak szavaival végzem, amely szavak egyúttal mementoul szolgálhatnak mindannyiunknak (olvassa): „A háború és a megcsonkitással járó gazdasági nyomorúság végzetes hatással volt közegészségügyi és népesedési viszonyainkra. Alig mutatkozik valami biztató jel, a legtöbb adat szinte következetes romlásról számol be. A végeredmény is elszomorító. A születések többlete a halálozások fölött, amelynek a nemzet fenmaradását és terjedését kellene biztosítania, mindig kisebb és kisebb számra zsugorodik össze, mert a születések szinte kikerülhetetlen és végzetszerű csökkenését nem tudjuk legalább a halandóság megfelelő leszorításával ellensúlyozni, hol vagyunk mi ebben a tekintetben például a népességre, most neani sokkal kisebb Hollandiától, amelynek 26 ezrelékes születési arányával szemben csak tiz a halálozási aránya, népessége tehát minden ezer lélekre tizenhattal növekszik évente. De hogy ne menjüiik messzire, hol vagyunk a szomszéd államoktól, melyek Magyarország rovására duzzadtak meg? Csehszlovákiában a háború utáni

1 években 11—12-re is felmegy a szaporodási arány, igaz, hogy épen a tőlünk elszakított felvidék segítségével, Romániában pedig a szaporodás Hollandiával vetekedik; itt 15 körül van. A jugoszláv államról nincsenek adataink, de kétségtelenül ott is nagyobb az évenkénti szaporodás aránya, mint nálunk, mert hiszen ez az állam olyan részekből alakul, — Szerbiából, Boszniából, Horvát-Szlavonországból, Dalmáciából —, amelynek a háború előtti években igen erős volt a népnövekedése. Hogyan gondolhatunk ilyen körülmények között elrabolt területeink visszaszerzésére, ha az amúgy is aránytalan erőkülönbség, amely köztünk és az úgynevezett utódállamok között fennáll, a kedvezőtlen népesedési viszonyok következtében nemhogy javunkra változnék, de még évről-évre nagyobbodik is? Ha más nem. ez a gondolat kell hogy összeforrasszon mindenkit abban a törekvésben, hogy közegészségügyi és népesedési Asszonyainkat mindenáron meg kell javítani". Köszönve a népjóléti minister urnák az orvosi karra vonatkozó tegnap elmondott elismerő szavait, a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogadomí. (Éljenzés jobbfelől.) Elnök: Szólásra, következik? Petrovits György jegyző: Bárczy István! Elnök: A képviselő ur nincsen jelen, töröltetik. Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Kiss Menyhért! Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! A tegnapi napon a minister ur és az előadó ur két gyászbeszédet mondottak el abból az alkalomból, hogy a népjóléti és a munkaügyi minister ur expozéját bevezették. Ugy a ministeri, mint az előadói beszéd tulajdonképen minket, az ellenzéket illetne meg, mert nem állt egyébből, mint siralmak, panaszok felsorolásából, erős hangsúlyozásából annak, hog*y az az összeg, amelyet ők népjóléti és munkaügyi célokra felvettek, olyan szánalmasan kevés, hogy abból semmiféle komoly alkotást megcsinálni nem lehet. Ha én nem hallottam volna már több alkalommal ezeket a siralmakat, ezeket a szomorú igazságokat és fogadkozásokat a nemzetgyűlésen az illető minister uraktól, akkor volna még valami reménységem, hogy ebben a tekintetben az ujabb megállapitások és fogadkozások után mégis csak fog változás bekövetkezni. De minthogy ezt már több alkalommal hallottami, nem bízom és nem hiszek abban, hogy a hatalom birtokában ők változtatást eszközölhetnének. A minister urnák rendelkezésére állott az ország pénzének egy jelentékeny része, ő benn van a ministertanácsban, ő aki a legékesebben szóló tagja a kormánynak, ékesszólásával és igazságainak erejével rábírhatná a pénzügyminister urat és a ministerelnök urat, hogy tárcáját ne dotálják ilyen soványan, hogy a gyermekvédelmet ne hanyagolják el, hogy az egészségügyre vonatkozó intézkedések egész légióját meg kell valósítani, mert ebben a tekintetben a legutolsó balkán-államnál is szegényebben állunk. Mindezt a minister ur elmondhatta volna ós rákényszerithette volna a kormányelnök urat és a pénzügyminister urat, hogy az ő tárcáját ne ilyen soványan és szánalmasan lássák el pénzforrással. Ugy látszik, hogy a minister ur vagy megtette ezt, de nem járt eredménnyel, vagy nem tette meg, és ekkor hibát követett el. Mert meg kellett volna tennie, sőt kötelessége lett volna megtenni, amikor látta azt a szükkeblüséget, azt a nemtörődömséget, hogy ne mondjam cinizmust az ő tárcájával szemben, hogy lemondott volna tárcájáról, mert igenis a magyar nép egészségügyének, nyilvánvalóan a magyar gyermek megszületbetésének előmozdítását akarja és ilyen pénzügyi keretek között ezt nem tudja szolgálni. Két szomorú gyászbeszéd volt, amivel tegnap a vitát bevezették a minister ur és az előadó ur és ezeket a gyászbeszédeket azok a képviselő urak, akik itt felszólaltak, még a jobboldali képviselő urak is folytatták, holott nekik hivatalból kötelességük lett volna himnuszt zengeni a kormány intézkedéseiről. Némelyikük szavaiból elismerés is csendült ki, de az J elismerés is kizárólag a minister ur személyének szólott; általában megállapították, hogy maga a költségvetés, ugy ahogy be van állítva, nagyon rosszul néz ki és egyáltalán nincsenek attól elragadtatva. Én kifogásolom azt az álláspontot, hogy — amint az előadó ur is mondotta— ma nem lehet mindent az államtól várni. Tagadhatatlan, ezt mindnyájan nagyon jól tudjuk, nem lehet mindent az államtól várni, de mégis a hatalom birtokában és ama nagy támogatás mellett, amelyben ma a kormánynak része van, feltétlenül többet kellene tennie az ország közegészségügyének javára és feltétlenül többet kellene tennie abban az irányban, hogy ez a népjóléti ministerium ne legyen csak nevében ! a népjólét ministeriuma, hanem valami alkotás is jöjjön létre, amely a nép jólétét szolgálja. ' Azok a számadatok, amelyek itt vannak, egytől-egyig azt mutatják, hogy ebben a tekintetben a kormánynak óriási mulasztásai és bűnei vannak. Hogy csak egy dologra mutassak rá precizen és pontosan: amit például a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátása tekintetében a kormány produkál, az egyszerűen lázadás az igazság és a nemzeti becsület ellen. Állandóan azt igérik ami állandó interpellációnkra adott válaszaikban, hogy fog következni egy intézkedés, mert nem lehet azt az