Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-378

À nemzetgyűlés -378.. ülése 1925. elszakított országrészeket, az -utódállamokat, ahol -bizonyos tekintetben '

Many van az intelligens tisztviselőkben, de Németország-, Ausztria és. más európai államoknak ennél a problémánál ugyancsak megvannak a maguk nehézségei. . V'Iîgy-ítélem meg, hogy. ezt a három kérdést kellett a ministerelnök umiak a kérdések tönikejegéből kivinni .Genfbe. Ezek nagy .és ^komoly kérdések, -amelyeket, hideg számitássar. kell mérlegelnünk és amelyeket nem. lehet'egy gyermek fantáziájával kiszinézniink.' ,A politikai fantázia — ez a legszilajabb, a legtermékenyebb• és; Iegerkölestelenebb ' .. "fantázia — természetesein most szabadon -dúl ~az* elmékben- és szivekben, hogy a genfi ut eredményszámláiának gi-. keréről vagy ^sikertelenségéről beszéljen. Én ez okból' arra kérem az igén t. ministerelnök urat, hogy egyrészt a fantáziának' rém látomásai val szemben, másrészt a fantázia délibáb-képeivel szemben szegezze le a tények logikáját és tájékoztassa a nemzetgyűlést, ezt az országot és a nemzetet is à genii"';tárgyalások- anyagáról, azokról a kérdésekről, amelyek- ott megvitatattak és azokról az -eredményekről, amelyeket a kormányelnök urnák Genfben; elérnie sikerült. 'A. magyar nemzetnek ezen ujabb sorsdöntő napjaiban, amikor birkózunk egy hitelválsággal, egy méreteiben folyton növekvő gazdasági és/erkölcsi influenza-járvánnyal, amikor b'-ir-* kódunk azzal, hogy az állami költségvetés szanálásával kapcsolatban a magángazdaságot is szanálni tudjuk, akkor, amikor itt millió és miiHó ember felteszi magának a sok nyomorúság és szegénység között azt a kérdést, hogy: „quo vadis Hungáriái"; az én meggyőződésem az, hogy erre a nehéz kérdésre a ministerelnök UT nemcsak államférfiúi judiciumával, hanem a tények erejével is tud válaszolni. Ismételten' arra kérem azért a ministerelnök urat, hogy ezekre a kérdésekre válaszoljon — ott természetesen, ahol a lehetőség megvan s ahol a taktika és célszerűség megengedi, hogy az ember nyilatkozzon kérdésekről — s ezekről nyilatkozva, a ministerelnök ur termékenyitse meg- a maga hitével a mi hitünket, emelje a maga bi-zalniával a mi bizalmunkat és nyisson ki ennek az országnak egy ablakot, ahol ez a széttört, szétzúzott, elárvult nemzet kitekinthet a távolba és ott megláthassa, hogy érik a vetés,. a nagy és termékeny nemzeti jövő vetése. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) • • ••*__ Elnök: À ministerelnök UT kivan szólani:' (Halljuk! Halljuk!) Gr. Bethlen István niinisterelnök: T. Nemzetgyűlés! Mánschal tv barátom három kérdést vetett fel, amelyeket, ha nem'is interpelláció, de felszólítás, forrnájában intézett hozzám, hogy azokra válaszoljak, nevezetesen, hogy a genfi tárgyalások rendjén a tisztviselőkérdés, az agrárhitel és á beruházási program tekintetében milyen lépéseket tettünk és hogy milyen eredr menyeket tudtunk elérni?' Tekintettel arra, hogy sa est folyamán az ellenzék részéről ezen három kérdés közül az agrárhitel tekintetében is lesz felszólalás, és egy 'interpelláció formájában a.részletekbe menőleg is kérdés intéztetik a kormányhoz, tekintettel továbbá .arra, Jiogy a,három felvetett kérdés közül éppen ez a kérdés talán egyike a legfontosabbaknak .'—• hiszen t. képviselőtársam is említette ezt a kérdést beszédének bevezetésében -rr„ azt hiszem, helyes, ha, ebben a ptercben • honi adok felvilágosítást á két másik kérdésről sem, hanem .estére halasztóm azt a.-felszólalást, amelyben te barátom által ieU vetett ' kérdések 'tekintetében .választ ki vánok adni. Én tehát a mélyen t Ház 'szíves elnézését' évi február hó lÉ-án, szerdán. 4Ù kérem, hogy ezt a választ csak az est folyamán uáom.meg. (Helyeslés.) Elnök: Napirend előtti felszólalás, vita éf határozathozatal tárgyát nem képezheti. Áttérünk a napirendre és pedig az '1924/25, évi "állami költségvetés, (írom. 591.) népjóléti' es* munkaügyi tárcája általános vitájának folytatására. A tegnapi ülés folyamán Szabó József képviselő engedélyt kapott arra, hogy be-, szédét a mai ülésen mondhassa el, igy a szó. Szabó József képviselő urat illeti. : ['. Szabd József: T. Nemzetgyűlés ! Megval- ; lom egész őszintén, hogy amikor a népjólétitárca költségvetéséhez szolok, bizonyos, elfogódottság vett rajtam erőt azért, mert hisz ennek a tárcának képviselője és előadója is azok a férfiak, akiket én egész életemben, min_t munkatársakat és mint vezéreket ismertem, akiknek tanításai, oktatásai és irányításai bennem is mély nyomokat hagytak« Azért . vesz: tehát elfogódottság- ^ rajtam. erői, hogy én mint ellenzéki képviselő, ezeknek a férfiaknak felfogásával szemben kritikát.gyakoroljak, kvázi bírálatot mondjak az ő felfogásuk és ténykedéseik fölött. Megkönynyiti helyzetemet azonban azon felfogásom, hog'y a nép jóléti tárcát olyan szempontok szerint lehet és kell bírálni, hogy abból minden pártpolitika kikapcsoltassék, (Helyeslés.) Felfogásom az, .hogy a népjóléti tárca nem lehet pártpolitikai képviselet, azt nem lehet part« szempontokból birálni;, mert hiszen a népjóléti tárca köré gyűjtött anyag és munka az egész nemzetet, minden pártot, minden képviselőt egyformán érdekel, annak erősítése, annak támogatása tekintetében legfeljebb csak nemes versenyre lehet kelni, de senki sem yállalkozhatik arra a szerepre, hogy akadályokat gördítsen a népjóléti minister tevékenykedése ele. A népjóléti-tárca nem lehet társadalmi osztályok ügye sem. Erről lehetett szó pl. a kereskedelmi tárcánál, amely köré a kereskedelmi és ipari, érdekeltség csoportosul, lehetett szó a földmivelési tárcánál, amelynek keretében a földmivelósügynek' és az agrártársadalomnak van erős érdekeltsége, amely érdekeltségek támogatják a tárcákat, azonban a népjóléti tárcánál ez az eset nem foroghat fenn, mert ennek megerősítése, aktivitása minden társadalmi osztályra nézve egyformán fontos. A népjóléti . tárca keretében minden szegény, gyenge és elhagyatott kell, hogy védelmet találjon^ A népjóléti minister ur tegnapi beszédében ajtót tört annak, hogy; a ministeriumban legyen egy osztály, egy helyiség, ahol a gyámoltalanok gyámolitást, a tudatlanok tanácsot, a segítségre szorultak támogatást kapjanak.Az én felfogásom azonban az, hogy nemcsak egy helyiségnek kellene ezzel a szellőmmel telitye lennie, hanern a népjóléti ministerium mindén tisztviselőjének, az egész , ministeriunmak kellene éreznie azt, hogy ez a ministerium a szegény emberek, az elhagyatottak, gyámoltalan nok tanácsadója, segítője és felemelő je akár lenni. Ezt aminísteriumpt nem csupán hivatalnak kellene «tartani,.' hanem olyan tényezőnek,, ahova a szegény emberek bizalommal fordulhatnak elhagyatottságukban, tanácsot kapjanak a tanácsra szoruïtak és gyámolittassanak az elesettek. iSpen azért .kérem is a ministér urat, hogy ne, csak egy ilyen hivatalt szervezzen át ilyenné, hanem az, egész ministeriumottegye e_zzé, -érezhető..légy

eil az,-,hogy ez a ministeriurn-tényleg a nép níinisteiduina, ez a minis-. 1er inni- tényleg .,az. : elhagyottak,- a, szegények; gvámblitóia rakar. lenni.. Há ezt. hein tâpasztal-