Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.
Ülésnapok - 1922-386
À nemzetgyűlés 386. ülése 1.025. évi március hó 5-én, csütörtökön. 3Ö3 meghaladja, az elszámolás (az úgynevezett pályaelszámolás) csatolása mellett, 8 :nap alatt a helybeli állampénztárnak, vagy ahol ilyen nines, a községi elöljáróságnak bejelenteni." Teljesen osztozom igen t. Buday Dezső képviselő ' urnák azon indítványában, amely szerint épen a kisegyesületek megóvása szem»pontjából túl alacsonynak tartja az 500 koronás adómentes bevételt, vagyis bátorkodom proponálni, hogy 1000 aranykoronánál kezdődjék a megadóztatás. (Olva\Ssa:) „A bejelentéssel egyidejűleg az Országos Testnevelési Alap javára be kell fizetni: : 1. a nyersbevétel összegéből a vigalmi és forgalmi adók levonása utáiv .fenmaradt ösaszeg 2%-át, ha ezen összeg 1000 aranykoronánál több, de 2000 aranykoronánál kevesebb; 2. 3%.-át, ha ezen összeg 2000 aranykoronánál több, de 3000 aranykoronánál kevesebb; 3. 5%-át, ha ezen összeg 3000 aranykoronánál több, de 5000 aranykoronánál kevesebb; 4. 6%rát, ha ezen összeg 5000 aranykoronánál több, de 7000 aranykoronánál kevesebb; 5. 8%-át, ha ezen összeg 7000 aranykoronánál több. de 10.000 aranykoronánál kevesebb; 6. 12%-át, ha ezen összeg a 10.000 aranykoronát meghaladja. A befizetett összeg _ kizárólag az embersport fejlesztésének céljára fordítható." Elnök: Szólásra következik? Csik József jegyző: Buday Dezső! Elnök: Buday Dezső képviselő urat illeti a szó! Buday Dezső: T. Nemzetgyűlés! Az általános vita során már voltam bátor említeni, hogy az 1. §-hoz módosítást kívánok beterjeszteni. Van szerencsém ezt a módosítást a következő szövegben javasolni (olvassa): •. „Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a testnevelésről szóló 1921-.LIII. te. kiegészítése iránt szőnyegen lévő törvényjavaslat 1. §-át akként változtatja meg, hogy a hetedik sorban a „ha" szó töröltessék; az 500 aranykorona helyett 1000 aranykorona tétessék, ennélfogva az 1. § 1. pontjában foglaltak teljesen elhagyassanak." Elnök: Kivan még valaki szólani! Ha senki szólni nem kíván, a vitát berekesztem. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. (Buday Dezső: A 2. pontnál még lesz indítványom!) A törvényjavaslat 1. §-ával szemben az 1—6. pont második soráig bezárólag Gschwindt Ernő képviselő ur ellenindítványt adott be és ide vonatkozik Buday Dezső képviselő urnák most beadott indítványa is. Fel fogom tehát tenni a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni az 1. § 1—6. pontját eredeti szövegezésében, szemben Gschwindt képviselő ur javaslatával? (Buday Dezső: A 2. pontra vonatkozólag még van indítványom!) Csendet kérek! Képviselő ur, csak az egyikünk beszélhet! (Buday Dezső: Nem 2. §-ról beszélek, hanem 2. pontról!) A képviselő ur befejezte beszédét és az 1. §-nál méltóztatott szólásra jelentkezni. (Buday Dezső: Az 1. §-hoz akarok, még szólani!) így nem fogjuk egymást megérteni tudni. A képviselő ur ehhez a szakaszhoz már egyszer felszólalt. (Buday Dezső: Az 1. § ;i. pontjához!) Az 1. $-t egyszerre tárgyaljuk végig, egészen a 2. §-ig, a képviselő urnák tehát, amikor az 1. §-hoz szólt, a házszabályok értelmében az erre a paragrafusra vonatkozó öszszes Juditványait be kellett volna terjesztenie. Miután minden képviselő ehhez a szakaszhoz csak egyszer szólalhat fel, nagyon sajnálom, de a házszabályok értelmében nem adhatom meg a képviselő urnák a másodszor való felszólalás jogát, mert olyan határozatot a Ház nem hozott, hogy az 1. §-t bekezdésenként külön tárgyaljuk. (Buday Dezső: Erre vonatkozólag az általános vitánál . . .) A képviselő urnák ezen a címen nem adhatom meg a szót. Nagyon sajnálom, méltóztassék elállni a szótól. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e az 1. §-nak egész a 6. bekezdésig terjedő szövegét elfogadni eredeti szövegezésében, szemben Gschwindt Ernő képviselő urnák ide vonatkozólag beadott indítványával, igen vagy nem? Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállni! (Megtörténik.) Többség! A Ház a szakaszt a 6. bekezdésig eredeti szövegezésében fogadta el. A 6. pont második bekezdésével szemben az előadó ur adott be módosítást, az eredeti szöveggel ellentétben álló indítványt. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni a törvényjavaslat eredeti szövegét, szemben az előadó ur, javaslatával, igen vaj?y nem? (Nem!) Anienynyiben nem méltóztatnak elfogadni, az előadó ur által javasolt szöveget jelentem ki elfogadottnak. Az 1. § hátralevő bekezdései meg nem íámadtatváu. azokat elfogadottaknak jelentem ki. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Csik József jegyző (olvassat a törvényjavaslat 2., 3. és L §-ait, amelyek hozzászólás nélkül, egyhangúlag elfogadtatnak). Elnök: A törvényjavaslat ezzel általánosságban és részleteiben is letárgyaltatott és harmadszori olvasására napirendi javaslatom során fogok a nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Napirend szerint következik a 20. pont, a Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat vízmüveinek kiépítéséről szóló 1922 : XV. tcikk módosítása tárg3 T ában a pénzügyminister törvényjavaslata. Az előadó urat illeti a szó. Szabóky Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A szőnyegen fekvő törvényjavaslat a Pestvármegyei Dijnavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat pénzügyi megalapozását és ezzel vízmüveinek kiépitését óhajtja biztosítani. Ugyanezt a célt szolgálta volna az 1922 : XXV. te. is, amelynek rendelkezései szerint a pénzügyminister felhatalmazást kap arra, hogy a társulat részére négy esztendőn keresztül az akkori értékben 212,000.000 korona építési költség felét, vagyis évenként 26 és % millió papirkoronát előlegként folyósítson. Az építési költség másik fele ártéri járulékokból lett volna fedezendő. Az okként megállapított pénzügyi tervezet pénzünk értékének ingadozása és erős lecsökkenóse folytán teljesen illuzóriussá vált, olyannyira, hogy az idézett törvénycikk által nyújtott állami előlegek az utolsó esztendőben a társulatnak már 1 napi költségét sem tudták fedezni. Ily körülmények köpött a Dunavölgy Lecsapoló Társulat általános anyagi zavarokkal küzdött, ami a tervezett csatornahálózat kiépitését nagy mértékben hátráltatta. Közudomásu az, hogy a társulat érdekeltsége milyen anyagi károkat szenved azáltal, hogy területének jórésze belvizekkel van elöntve és hogy a társulat érdekeltségének minden fáradozása és áldozatkészsége eddig hiábavalónak bizonyult arfanézve, hogy a csatornaópités áld iban részesüljön.
