Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-386

392 A nemzetgyűlés 386. ülése 1925. évi március hó 5-én, csütörtökön. Volnék bátor még- egy észrevételt tenni általánosságban. Ez arra vonatkozik, bogy én a bejelentést függetlenül minden jövedelemtől, kötelezővé tenném. Magam részéről tehát azt volnék bátor proponálni, hogy ezt a «ha" szót az 1. %-hó\ hagyjuk ki, mert annak elbirálása, hogy valamely bruttóbevétel adó alá esik, arra a pénzügyigazgatósági faktorra bizassék, aki az egyéb adóztatás tekintetében elbírálja a bejelentéseket. Ezekhez a kérdésekhez, miután ezek a részletes vitával kapcsolatosak, volnék bátor a részletes vita során határozati javaslatot előterjeszteni. Egyebekben a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. (Helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől.) Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólani nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólani. Petrováez Gyula előadó: T. Nemzetgyűlés! Pár szóval kívánok reflektálni Gschwindt képviselő ur felszólalására, annál inkább, mert annak tartalmával nem tudok minden tekintetben egyetérteni. A képviselő ur arról panaszkodott, hogy itt horribilis adókivetésről van sző. Én igazoltam előadásomban, hogy a nálunk szokásos legnagyobb mérkőzésnél ez az adó 8%-ot tesz ki; a képviselő ur azt emiitette, hogy ők önkéntesen maguk között 10% adót vetettek ki, ennélfogva ez az állítás nem fedi a tartalmat, amennyiben az uj adó a legnagyobb mérkőzésnél is alacsonyabb marad, mint az önként elvállalt adó. De nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a sportegyesületeknek, saját bevallásuk szerint, költségei 67'5%-át teszik ki a bruttóbevételnek. Ugyanis felszámitanak 25% pályabérköltséget, 10% költséget a vendégcsapatok idehozatalára, 12-5% vigalmi adót, 3% forgalmi adót, stb., szóval a sportpályák rezsiköltségeiket maguk 67.5%-ra teszik. Ha ehhez még a mai viszonyok között maximálisan előforduló 8% adó jön hozzá, az a 8% a 67*5% mellett olyan elenyésző csekélység, hogy az már a sportegyesületek számadásait felbontással nem fenyegetheti. A másik dolog, amit a képviselő ur részéről igazán furcsának tartok, az, hogy valaki a Magyar Nemzeti Stadion épitése ellen áltanosság-ban állást foglalhat. Én ezt nem tudom semmiképen megmagyarázni. Igenis, minden magyar sportért lelkesedő férfiú vágyainak, ideáljainak netovábbja, hogy egy Magyar Nemzeti Stadion épitessék fel (Ugy van! jobbfelől.), erre nemcsak a testnevelési törvény kötelezi a nemzetet, de ez nemzeti önérzet szempontjából is szükséges. Szükséges nemcsak azért, hogy abban az Olimpiászt meg tudjuk rendezni, hanem szükséges azért is, hogy legyen egy érdektelen sportközpont is (Ugy van! jobbfelől.), amely nem szolgáltatja ki a gazdag pályatulajdonosoknak a kisebb egyesületeket; szükséges hogy legyen egy olyan otthon, melyben helyet találjon mindenki, az is, akinek anyagi tehetsége nem olyan, hogy magának klubhelyiséget építtethessen, magának pályát tudjon készíttetni, tehát a kis egyesületeknek is, minden ilyen egyesületnek joga legyen ott megjelenni és a sport minden ágának legyen olyali központja, ahol helyet foglalhat és ahol őt a hely jogosan megilleti. \zért is szükséges tehát a Stadion felépítése, hogy érdektelen sportközpontot tudjunk létesíteni, amelyet csak a sport érdeke és semmiféle anyagi érdek nem vezérel. Szükséges a Stadion felépitése annak ellenére is, hogy egyelőre késői időpont az, amikor mihozzánk az Olimpiász megrendezésének kötelezettsége elkerül. Ami a mélyen t. képviselő ur azon megjegyzését illeti, hogy a tilalom bizonyos mértékben hátrányos és bizonyos tekintetben előnyös, azt én ugy fogrom fel, hogy egészségügyi szempontból a sportnak bizonyos időszakokban való tilalmazása csak előnyös lehet, ellenben üzleti szempontból, különösen a pályaérdekeltségek üzleti viszonyai szempontjából mindenesetre hátrányos. De ha a kettőt mérlegre teszem, akkor feltétlenül a sportolók egészségét tartom előbbrevalónak, mint a pályaérde kéltség anyagi érdekeit. Ennek következtében és ennek a tilalmi rendelkezésnek törvénybeiktatását magam részéről teljesen megrokoltnak és a sportoló fiatalság* érdekében állónak tartom. Mindezek alapján kérem a törvényjavaslatnak általánosságban való elfogadását. (Helyeslés és taps jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjayaslat címét felolvasni. Csik József jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólani nem kivan, a címet elfogadottnak jelenteni! ki. Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Csik József jegyző (olvassa as 1. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Petrováez Gyula előadó: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Az 1. §-hoz vagyok bátor a következő módosítást beterjeszteni: A kilencedik bekezdésnél „A befizetett öszszeg" szavakkal kezdődő bekezdésnél méltóztassék a nyomtatott szöveg helyébe a következő szöveget ' beiktatni (olvassa.): „A befizetett összeg elsősorban a Nemzeti Stadionra, a testnevelési főiskolára, továbbá az olimpiászok előkészítésére és költségeire, másodsorban és különös méltánylást érdemlő esetekben sporttestületek támogatására fordítandó." Kérem e módosítás elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Csik József jegyző: Gschwindt Ernő! Gschwindt Ernő: T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat 1. §i adózásról intézkedik, még pedig intézkedik ugy, hogy a bruttó jövedelmet adóztatja meg az egyes mérkőzések és sportesemények alkalmából. Igazságtalannak tartom már a kiindulási pontot is azért, mert a bruttó jövedelemből elsősorban 12.5% -os vigalmi adó vonatik le, azután levonátik egy 3%~os forgalmi adó, e törvényjavaslat folytán tehát az adó — a vigalmi és forgalmi adó — mégegyszer kivettetnék. Azért bátorkodom indítványomban a következő uj bekezdést ajánlani (olvassa): „1. §. Aki embersportra szolgáló sporttelepen bármilyen belépődíjas mérkőzést vagy mutatványt, vagy bárhol másutt akár amiatőr, akár professzionista embersport mérkőzést rendez, köteles a nyersbevétel összegéből a vigalmi és forgalmi adók levonása után fennmaradt összeget, ha ez az ezer aranykoronát