Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.
Ülésnapok - 1922-386
A nemzetgyűlés 386, ülése 1925, évi március hó 5-én, csütörtökön. -391 ruina fog ezután vi'tás esetekben igazságot szolgáltatni. A sport mindenkinek önálló joe-a, tőle függ, hogy milyen mértékben űzi azt. Ha olyan megkötöttségeket fognnk látni és tapasztalán, nag^yon sok embernek el fog menni a kedve nemcsak a sport üzésétől, de a sportkérdésekkel általában való foglalkozástól is. Nein kifogásolom a 3. § intézkedését, hogy a kultuszirninisterre ruházza át a felügyeleti jogot és őt ruházza.fel mint legfelsőbb fórumot esetleges vitás kérdések eldöntésének jogával, legkevésbé akkor, amikor gróf Klebelsberg a kultuszniin ister, de jöhet esetleg olyan irányzat vagy olyan kultuszminister, aki nem fog olyan megértéssel viseltetni a magyar sport iránt, mint Klebelsberg Kunó gróf és ennek csak a sport fogja megint a hátrányát látni. Bátorkodom ennélfogva a törvényjavaslat 1. §-a helyett a következő inditványomiat beterjeszteni. Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, hogy a házszabályok helyes értelmezése szerint méltóztassék ebbeli módosítását az 1. § részletes tárgyalása során előterjeszteni. Gschwindt Ernő: T. Nemzetgyűlés! Ezek voltak azok a főbb szempontok, amelyeket az általános vita során bátorkodtam a t. Nemzetgyűlés szives figyelmébe ajánlani és miután az 1. § szerintem módositandó volna — inert a mai gazdasági viszonyok lehetetlenné teszik a tömegsport továbbfejlesztését ilyen horribilis adók mellett —, azért tisztelettel bátorkodom bejelenteni 1 , hogy a részletes tárgyalásnál az 1^ § módosítását bátorkodom indítványozni. Különben általánosságban az 1. § kivételével a törvényjavaslatot elfogadom. (Egy hang balfelöl: így nem, lehëb!) Elnök: Szólásra következik? Csik József jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: T. Nemzetgyűlés! Az 1921 : LIII. tcikknek, a testnevelésről szóló törvénynek megalkotását a legnagyobb örömmel vettem, mert hézagpótló intézkedést láttam benne, amely az általános védkötelezettség megszűnésével arra van hivatva, hogy főleg a vidéki és falusi fiatalság testneveléséről gondoskodjék. Azelőtt ezt a feladatot az általános védkötelezettség keretében ellátta a hadsereg. Ma a hadsereg, a zsoldos hadsereg keretében ezt a munkát ugy elvégezni nem tudja, mint elvégezte akkoi-, amikor a védkötelezettség általános volt. A nemzeti hadsereg mai tisztjei igazán emberfeletti energiával és erővel törekszenek fentartani a mai zsoldos hadseregben ugy a fegyelmet, mint a lelkesedést azon célok iránt, amely célokra a nemzeti hadsereg megalkottatott. A nemzeti hadsereg tisztjeit a. legnagyobb elismerés, szinte hódolat illeti meg, hogy azon sok szenvedés után. amelyet a háború folyamán épen ők voltak kénytelenek sokszor igazságtalanul eltűrni, ma teljes nemzeti lelkesedéssel állnak azon cél szolgálatában, amely Nagy-Magyarország jövendő életének kiépítésével kapcsolatos. Ez a tisztikar, amely a maaa rossz fizetése mellett egyedül csak a cél iránti lelkesedésből teljesiti óriási feladatát, és bizonyos garanciát nyújt arra, hogy a mai zsoldos hadseregben is megtaláljuk a belső és külső védelemnek eszközeit, minden megbecsülésünkre érdemes, és amikor mi arról beszélünk, hogy egykor még viszontláthatjuk az általános védkötelezettség alapján felállított hadseregünket, akkor ezt az időközt ki kell töltenünk abban, hogy fiatalságunkat testileg egészségessé és edzetté neveljük. (Élénk helyeslés a jobboldalon'*) Ezért üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot és ezért örülök, hogy két évi tapasztalat után a kultuszminister ur ezen törvény további kiegészítését sürgeti. A magam részéről a törvényjavaslatot ebben az értelemben el is fogadom, azonban volnék bátor a mélyen t. kultuszminister ur figyelmét felhívni arra, hogy a kisebb, most kezdő sportegyesületek életében nagyon fontos jelentőségű egy ilyen nagy adótétel jelentkezése. Érdekünk az, hogy különböző helyeken mentül több kisebb sportegyesület alakuljon, mert hiszen ezek termelik ki magukból azokat a kiváló erőket, amelyek a nagyobb sportegyesületekben a nemzetközi viszonylatokban becsületet szereznek a magyar névnek. Én tehát mindenképen előmozditani kívánnám azt, hogy a kisebb sportegyesületekkel szemben kíméletet gyakorolva, módot és lehetőséget nyújtsunk arra. hogy ezek anyagiakban i ! s megerősödve, szolgálják azt a közös, nagy nemzeti célt, amelyet a nemzeti sportra való neveléssel elérni akarunk. Azért a magam részéről azt hiszem, hogy mérséklendő volna az az adó, amelyet a legkisebb gradusban a kultuszminister t ur javaslatba hozott, t. i. a magam szempontjából ugy fogom fel a kérdést, hogy elegendő volna, hogy az 1000 aranykoronán felüli bruttó-jövedelmeket adóztatnák meg, az ennél kisebb öszszegeket pedig adómenteseknek nyilvánitanánk épen azért — ismétlem —, hogy ezzel a kis egyesületek boldogulását szolgáljuk. Nagyon fontosnak tartom a rendelkezés azon részét, amely a kultuszministeriuumak, mint felsőbb felügyeleti hatóságnak beleszólást enged a sportegyesületek életébe. Nem érinti ez a sportegyesületek autonómiáját, mert feltétlenül szükség van egy olyan felsőbb tekintélyre, amely a belső perpatvaroknak — amelyek néha országos jellegiiekké növik ki magukat — véget vet. Hiszen nem egyszer voltunk közvetlenül szem- és fültanúi azoknak a belső perpatvaroknak, amelyek szinte országos, sőt még az ország határán is túlmenő jelentőséget öltöttek. Kell egy olyan tekintélynek, egy olyan felsőbb felügyeleti fórumnak lennie, amely a perpatvaroknak idejében véget szakit. Ebből a szempontból feltétlenül üdvözlöm azt az intézkedést, hogy a kultuszminister urnák beleszólást biztosit a sportegyesületek életébe. T. Nemzetgyűlés A magam szempontjából ebben az egész javaslatban egy megfontolást látok végigvonulni a megadóztatás tekintetében. Ha itt a százalékokat figyelem, azt veszem észre, hogy az 1. % 2. pontjában foglalt rendelkezés 5%-os adót vet ki olyan esetekben, amikor a jövedelem 500 aranykoronánál nem nagyobb. Az előbb kifejtettem azt a felfogásomat, hogy ezt a minimális határt 1000 aranykoronában vélném megállapitan dónak és volnék bátor kérni, hogy a minister ur ehhez hozzájárulni méltóztassék. Határozati javaslatot is leszek bátor énnél a pontnál előterjeszteni, azonban magát a százalékot is a 2. pontban akként szeretném megállapítani, hogy az kontaktusban legyen azzal a matematikai törvényszerűséggel, mely a javaslat többi pontjában is megnyilvánul. Ha méltóztatnak figyelemmel kisérni, azt méltóztatnak látni, hogy a 3. pont alatt 8%-ban, a 4. pontban 4-gyel több, vagyis 12%-ban, az 5. pontban pedig szintén 4-gyel több, tehát 16% -ban, a 6. pontban szintén 4-gyel több, vagyis 20%-ban kivánja a kultuszminister ur megállapitani azt az adót, amelyet a brutfóbevétel után fizetni kell. Felfogásom szerint azonban ezt a törvén y szerűséget ki kellene terjeszteni a kiindulási pontra is és a 2. pontban nem 3, hanem 4%-kai kellene ezt a megadóztatást kezdeni. 58*
