Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-386

390 A nemzetgyűlés 386. ülése 1925, viselése között. Ez a jelen törvényjavaslat be­nyújtása előtt — sajnálattal vagyok kénytelen konstatálni — nem történt meg 1 . Az adózás a mai gazdasági viszonyok mellett — amint em­litettem — igen nagy nehézséget okoz ezeknél a tömegsportoknál és nemcsak a sportoknak lovábbi fejlődését fogja megakasztani, hanem, szerintem, dekadenciára is fog vezetni, mert tömegsportnak ma tulajdonképen csak a lab­darugósportot lehet nevezni, amely százezreket mozgóéit és százezrek érdeklődését kelti fel. A törvényjavaslat indokolása szerint — ... amint a kultuszminister ur. is kifejtette beszé­dében — erre a testnevelési adóra három szem­pontból van a kormánynak, jobban mondva a Testnevelési Tanácsnak szüksége. Először a Nemzeti Stadion felépítése, másodszor az olim­piai kiküldetések és harmadszor a testnevelési főiskola megalapitása és felépítése szempont­jából. A Nemzeti Stadion felépitése igen hang­zatos jelszó, és nagyon jól hangzik a tömegek szempontjából, szerény véleményem szerint azonban erre ma gondolni még tulkorai. Hiszen tavaly volt a Párizsi Olimpiász. a legközelebbi Olimpiász négy év múlva Amsterdamban lesz megtartva, nyolc év múlva pedig Dél-Ameriká­ban Los-Angelosban, úgyhogy a legjobb eset­ben 1937-ben kerül a sor Magyarországra, job­ban mondva Budapestre, de nem valószínű, hogy akkor is a győztes államok a megcson­kított és szerintük legyőzött Magyarország ké­szére biztosítanák e minden tekintetben, igy nemzetközi szempontból is fontos olimpiai ver­senyek megrendezésének lehetőségét. Bátor va­gyok ezenkívül rámutatni arra, hogy Magyar­országon, de főleg Budapesten olyan pályák­kal rendelkezünk már most is, amelyek olim­niai célokra teljesen megfelelők volnának. A. mai szomorú gazdasági viszonyok mellett ná­lunk sokkal fontosabb kiadásokra sem telik az államkincstárnak pénze, mint egy Stadion fel­építésére. Elsősorban iskolákra, kórházakra kel] nekünk pénzt gyűjteni és majd azután ráérünk olimpiai 1 versenvek rendezéséről gondoskodni. Ezek a fontosabb szempontok, annál is inkább, mert Stadion, ha már arról van szó, egyelőre rendelkezésre áll és mert annak igénybevételé­ről a jelen pilanatban, sőt tizenkét évig szó sem lehet. Ami az olimpiai kiküldetéseket illeti, le­gyen szabad rámutatnom arra, hogy tavaly egy évre 10 százalékos önkéntes olimpiai adót ve­tettek ki az egyes sportágak olimniai kikülde­tések céljaira. Ez az adó nagyjában elegendő volt a társadalom áldozatkészsége folytán az olimniai kiküldetésekre, ugvhogv most négy év alatt felesleges az államnak e címen a sport­tól olyan óriási jövedelmeket elvonni. Elisme­rem a harmadik igen fontos szempontot, ame­lyet a kultuszminister ur említett: a testneve­lési főiskola létesítésének és feléoitésének fon­tosságát. Erre a célra magam is igen szívesen hajlandó vagyok a sport szempontjából a kor­mánynak támogatást nyújtani és áldozatokat hozni. Az áldozatok mérvével azonban nem ér­tek ee'vet és ezért bátorkodom majd felszólalá­som véeén erre nézve ellenjavaslatot beter­jeszteni. Az indokolás szerint ez a törvényjavaslat alkalmas lesz arra. hogy a professzionista- és amatőr-kérdésben rendet teremtsen, miután az álamatőrség már annvira kifejlődött és olyan túltenc-ésben van. Szerény véleuiénvem szerint ez a törvényjavaslat énen az ellenkező ha+ásí fogja elérni, mert az a pluszjövedelem, amelyet évi március hó 5-én, csütörtököm. az egyes szövetségek a tömegsport révén . elér­tek, szükséges lett volna épen arra, hogy meg­teremtsék azt a pénzügyi alapot, iimely a professzionizmus létesítéséhez feltétlenül szük­séges. Hiszen méltóztatnak tudni, hogy a pro­fesszionista sem Magyarországon, sem külföl­dön ma olcsón nem teszi kockára testi épségét, amikor neki kötelezettségei vannak azzal az egyesülettel szemben, melynek ténylegesen fize­tett alkalmazottja. (Karafiáth Jenő: Érdekese Ezek tények, amelyeket a t. képviselő ur leg­alább oly jól tud, mint én. Arra utal ezenkívül a törvényjavaslat, hogy bizonyos tilalmi időt rendel el a sportok üzésé­ben egészségügyi szempontból. Már bocsánatot kérek, az amatőrnek előírni, hogy mikor űzze a sportot, nem lehet, mert mindenki akkor sportol, amikor akar, és ebbe kormányhatóságilag be­avatkozni, nem volna helyes. A professzionistát pedig eltiltani attól, hogy sportoljon, szintén nem lehet, mert ő annak az egyesületnek fize­tett alkalmazottja és köteles akkor játszani, amikor kenyéradó gazdája, az egyesület, amely őt szerződtette, játszását kívánja és követeli. Az időjárási viszontagságok amúgy is bizo­nyos határt szabnak a sportok üzésének. Nyá­ron minden egyes sport, amikor szükségét látja, úgyis bizonyos tilalmi időt léptet életbe. Én általában ellene vagyok minden téren a túlsá­gos állami beavatkozásnak, igy a sport terén is, ezért nem fogadhatom el azt az indokolást, hogy ez a törvényjavaslat ennek a kérdésnek elintézésében segítségünkre lesz. Bátorkodom rámutatni arra. hogy a Test nevelési Tanácsnak igen hatalmas és jelenté­keny összeg állana rendelkezésére az úgyneve­zett totalizatőri-adóból. Már hosszabb idő óta nem volt szó arról, hogy ez az adó tényleg be­folyik-e a Testnevelési Tanács kasszájába és ha befolyik, mi történjék vele. Ugy vagyok infor­málva, hogy a földmivelésügyi ministerium a Magyar Lovaregylettel bizonyos megállapodást létesített az uj lóversenytér felépítése alkalmá­ból és ezt a total izatőr-adót addig, amig az uj lóversenypályák nincsenek felépítve, elen­gedte. Nem tudom, helyes-e az információm, de ha ez igy van, akkor csodálkozásomat bá­torkodom kifejezni, hogy egy sportágnál, mely az emberi szenvedélyre van felépítve, amely a játékszenvedélyt növeli. &z adót elengedni kí­vánja, az embersportot pedis: a jelenlegi gazdasági viszonyok között egészen 20 szaza­lékig terjedő adóval suitia. Ezt nem tar­tom helyesnek. Röviden bátorkodom még rá­mutatni arra. amit a kultuszminister űr emii­tett, hogy a felügyeleti jogot ezentúl vitás esetekben a kultuszkormány fogna gyakorolni. Ezen törvényjavaslat elfogadásával és é^tbe­lépésével a magyar sport három rninisternek lesz alárendelve. Az első. a belügvmin ister. aki törvénvadta jogánál fogva a belüs-yministe­rium által jóváhagyott alapszabályok szerint bárroelv sportszövetség, vagy snoHpo-vusiilpt működését beszüntetheti, ha az alapszabályok­ban vállalt kötelezettségnek nem tesz elegei. A második minister, aki most nemrég avatkozott bele a sportügyekbe, a pénzügyminister. aki először n 32 é« félszázalékos "vigalmi adó. az­után a 3 százalékos kereseti adó és harmadszor most az egész 20 százalékig terjedő testnevelési adó folvtán a fináncokat küldi nyakunkra és el­lenőrizteti, hogy hol követünk el adócsalást és hol lehet azt a szerencsétlen sportegyletet vala­hol megfogni. A harrmiadik minister a kultuszminister ur, aki mint a Testnevelési Tanács legfelsőbb fó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom