Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-385

A nemzetgyűlés 385. ülése 1925. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T, Nemzetgyűlés! Van szerencsém a nyilvános betegápolás és állami gyermekvédelem költségeinek fedezésére vonatkozó rendelkezés módosításáról szóló kormányrendelet, valamint a m. kir. állami gyermekmenhelybe való felvételnek módja, a felvett gyermekek gondozása költségeinek viselése s a költség behajtásának módja tekintetében fennálló rendelkezések módosításáról, úgyszintén a gyer•mekek gondozása idejének kivételes meghoszszabbitásáról szóló népjóléti és munkaügyi minister! rendelettervezeteket tisztelettel bemutatni. Kérném a t. Nemzetgyűlést, hogy e rendelettervezeteket a 33r-as ellenőrzőbizottságnak kiadni méltóztassék. Elnök: A most beterjesztett rendelettervezetek ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és további tárgyalás végett a 33-as b^ zottsághoz utasíttatnak x Következik napirendünk 16. pontja: az 1919. évben Washingtonban tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetem Értekezlet által a nőknek a szülés előtt és után való foglalkoztatása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Taniássy József előadó: T. Nemzetgyűlés! A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott azon egyezmények közül, amelyeket a kormány a nemzetgyűlésnek elfogadásra ajánl, szociális szemponttól talán legnagyobb fontossággal bír az az egyezmény, amely a nőknek a szülés előtt és után való foglalkoztatása tárgyában fogadtatott el és amelynek becikkelyezése iránt a népjóléti- és munkaügyi minister ur terjesztett a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot. Ennek az egyezménynek legfontosabb rendelkezései a következők: A nőket szülés után hat hétig nem szabad ipari üzemben foglalkoztatni. Továbbá ' » az ipari üzemben alkalmazott nőnek jogában áll munkáját abbahagyni, ha orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy szülése hat héten belül be fog következni. Az ipari üzemben alkalina.zott minden nő 12 héten át segélyben részesül. Az egyezmény rendelkezései nálunk ^ nem ismeretlenek, amennyiben ---• mint méltóztatnak tudni — az 1884 : XVII. tcikk is felmenti a nőt négy hétre a munka alól szülés esetében: továbbá a balesetbiztosításról szóló 1907 : XIX. tcikk is a szülő nő részére segélyt állapit meg hat héten át, amely időtartam a kivételes törvények alapján kiadott rendeletekkel összesen nyolc hétre emeltetett fel, úgyhogy a szülőnő ezideig is már 12 héten át részesült segélyben. Az egyezmény elfog*adása következtében csak a beosztás lesz ezentúl más, t. 5. a szülés előtt hat hét és szülés után ugyancsak hat hétig fog a nő segélyben részesülni. Szükséges lesz azonban bizonvos rendeleti intézkedés aziránvban, hogy a nő a munka alól is ilyen esetekben ugyancsak 12 hét]

g felmentessék, miután a fennálló rendelkezések értelmében ez csak négy hétre terjed. - Tisztelettel javaslom tehát a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az • imént letárgyalt töx*vénv javaslatot általánosévi március hé 4-én, szerdán. 367 i ságban a részletes tárgyalás alapjául elfoj gadni, igen vagy nem? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. j. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslat címét felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, _ annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. Következik napirendünk 17. pontja: az 1919. évben Washingtonban tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a munkanélküliség tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Taniássy József előadó: T. Nemzetgyűlés! A kereskedelemügyi minister ur által előterjesztett ez a törvényjavaslat a munkanélküliség tárgyában elfogadott egyezmény becikkelyezésére vonatkozik. Ennek az egyezménynek rendelkezései előírják azt, hogy az ehhez csatlakozó államok a munkanélküliségre vonatkozó adatokat és rendelkezéseket bizonyos időszakonként a Nemzetközi Munkaügyi Hivatallal közölni tartoznak, továbbá tartoznak az államok^ teljesen ingyen dolgozó munkaközvetítő irodákat létesíteni és ezeknek központi vezetéI séről gondoskodni. Nem állapit meg a javaslat kötelezettséget arra nézve, hogy a díjak ellenében dolgozó munkaközvetítő irodák eltiltassanak, csupán előírja azt, hogy ezeknek az ingyenes munkaközvetítő irodákkal való összemüködése legyen biztosítva. Az eervezmény ezen rendelkezései tekintetében megfelelő rendelkezések lesznek majd éle|Jbelépteteiidők a kormány által. Az egyezmény elfogadásának egyébként akadálya,^ nincs és igy tisztelettel * javaslom, hogy méltóztassék a t orvén y.ja vasj latot ugy általánosságban, mint részleteiben j elfogadni. (Helyeslés.) A részleteknél módosításokat leszek bátor előterjeszteni. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a | jegyző urat, hogy a törvényjavaslat címét feli olvasni méltóztassék. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényj javaslat címét). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. j Taniássy Józstí előadó: T. Nemzetgyűlés! j Miután az egyezmény rendelkezései a munkaI nélküliségnek nem azokra az eseteire vonatkoznak, amikor a munkás munkakötelékét saját elhatározásából bontja fel, hanem azokra az esetekre, amikor a munkás önhibáján kívül, a gazdasági helyzet következtében nem tud megfelelő alkalmazáshoz jutni, épen azért helyénvalónak látszik, hogy ugy a címben, mint az egyezmény szövegében a „munkanélküliség" szó helyett mindenütt a „munkahiány" szó hasz| náltassék. (Helyeslés.) i Elnök; Fel fogom tenni a kérdést, méltóz-