Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-385

368 Á nemzetgyűlés 385. ülése tatnak-e eredeti szövegében elfogadni a címet, szemben az előadó nr módosításával. Ha nem méltóztatnak elfogadni az eredeti címet, akkor az előadó ur által javasolt módosított szöveget jelentem ki elfogadottnak. (Helyeslés.) Kérdezem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a címet eredeti szövegben elfogadni, igen vagy nem! (Nem!) A cím tehát az előadó nr által javasolt módosítással fogadtatik el. Következik az 1. szakasz. Perlaki György jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök; Az előadó nr kivan szólni. Tamássy József előadó: T. Nemzetgyűlés! Ugyancsak javasolom, hogy e szakaszban is a „munkanélküliség" szó helyett a „munkahiáiij^" szó vétessék fel. Elnök: Fel fogom tenni a kérdést, hogy méltóztatnak-e az eredeti szövegben elfogadni a szakaszt, szemben az előadó ur módositásával. Ha eredeti szövegezésében nem méltóztatnak elfogadni a szakaszt, akkor az előadó ur által javasolt szöveget jelentem ki elfogadottnak. (Helyeslés.) Kérdezem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A szakasz tehát az előadó ur által javasolt módositással fogadtatott el. Következik a 2. szakasz. Perlaki György jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Tamássy József előadó: T. Nemzetgyűlés! E szakasznál is bátor vagyok kérni az 1. §-nál benyújtott módosításom elfogadását. Elnök: Fel fogom tenni a kérdést, hogy méltóztatnak-e eredeti szövegében elfogadni a szakaszt, szemben az előadó ur módositásával. Ha az eredeti szövegezést nem méltóztatnak elfogadni, akkor az előadó ur által javasolt szöveget jelentem ki elfogadottnak. (Helyeslés.) Kérdezem a t. Nemzetgyűlést, r méltóztatnak-e a szakaszt eredeti szövegelésében elfogadni igen vagv nem! (Nem!) A szakasz az előadó ur által javasolt módosítással fogadtatott el. Következik a 3. szakasz. Perlaki György jegyző (olvassa a\ 3. §-t). Elnök: Kíván valaki szólni! (Nemi) A szakasz meg nem támadtatván, elfogadtatott. Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. T. Nemzetgyűlés! Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, megteszem' javaslatomat legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javasolom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, folyó hó 5-én délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessenek ki: a mai napon letárgyalt törvényjavaslatok harmadszori olvasása, továbbá mai napirendünk 18—24. le nem tárgyalt pontjai, valamint a fehér (sárga) foszforral való gyujtógyártás eltiltása iránt Bernben 1906. évi szeptember hó 26-án kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 413. számú tör vény ja.vaslat; a sáska elleni védekezés szervezése végett 1920. évi október hó 31-én Rómában kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 444. számú törvényjavaslat; r a testnevelésről szóló 1921 : LIII. tcikk kiegészitéséről szóló 693. számú törvényjavaslat; a Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntözőtársulat vízmüveinek kiépítéséről szóló 1922:XXV. tcikk módosítása tárgyában be'5. évi március hó 4-én, szerdán. nyújtott 691. számú törvényjavaslat és végül az 1924/25. évi állami költségvetésről szóló 707. számú appropriációs törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni! (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, fel fog olvastatni a belügyminister ur válasza Eőri-Szabó Dezső képviselő urnák 1925. évi február 11-én a Mernyei Vadásztársaság kihá- • gási ügyében előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a vá« laszt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa): „M. kir. Belügyminister. 998/eln. szám. A nemzetgyűlés 1925. évi február hó 11-én tartott ülésén EőriSzabó Dezső nemzetgyűlési képviselő árnak, ifj. Csendes Ferenc és társai vadászati kihágási ügyében tett interpellációjára a választ a m. kir. belügyminister a,z alábbiakban adja meg: Az interpelláció egy immár jogerősen befejezett vadászati kihágási ügyben kivan a belügymini stertől intézkedést. Kihágási ügyekben ugy alsó, mint közép- és felsőfokon a rendőri büntetőbíráskodásra jogosult és hivatott közigazgatási fórumok bíróságként járnak el, s az ítéletek meghozatalánál kizárólag az vezetheti őket, hogy a jogszolgáltatást a törvénynek és igazságnak megfelelően lássák el. Az ilyen birói működés szorosan előirt szabályok szerint folyik, s a belügyminister tetszés szerint az ilyen ügyekbe bele rem avatkozhatik. A | felemlített eset jogerős harmadfokú Ítélettel befejezett ügy lévén, itt az esetleges újrafelvételi eljáráson kivül más jogorvoslatnak helye nem lehet. Kiterjeszkedve mégis az ügy lényegére, megjegyezhető, hogy a vadászati kihágási ügyek egyike azon ügyeknek, amelyekben^ a rendőri büntető bíráskodásnak — hogy ugy fejezzük ki magunkat — érintetlennek kell lennie, mert a forradalmi idők szelleme, —^ mely a vadászati jogot nem respektálta — még ma is kisért, és a hatóságok csakis a legnagyobb eréllyel tudják a konszolidációt e téren is biztosítani. Az interpelláció szerint Csendes és társai saját vadászterületükön vadásztak s onnan a mellette levő, de már nem az ő vadászterületükhöz tartozó, szőlőhegyre mentek le azért, hogy az ott levő pincéjükbe jussanak. Ez alkalommal fegyvereiket magukkal vitték. E fegyverek, egy kivételével töltetlenek voltak. E cselekményükért vadászati kihágás miatt feljelenttettek és pénzbüntetéssel, valamint fegyvereik és vadászjegyeik elkobzásával büntettettek. Régi joggyakorlat az, hogyha valaki fegyverrel — legyen az bár töltetlen is — idegen vadászterületre nem közforgalmi utón lép, e cselekmény kimeríti a vadászati kihágás tényá 11a dekát: Az interpelláló képviselő ur felhozta azt, hogy a főszolgabíró e jogi álláspontja mellett mindenki, aki Budapest aszfaltjain fegyverrel végigmegy, vadászati kihágást követ el. Ez az állítás csak rabulisztikának tekinthető, mert vadászati kihágást természetszerűleg csak vadászterületen lehet elkövetni, már pedig községi belterület, vadászterület egyáltalában nem lehet. Az interpelláló képviselő ur szemrehányásképen hozza fel azt, hogy a szóbanlevő kihágási ügy a belügyministeriumból máról-holnapra azért, mert talán azt valaki szorgalmazta volna, nyert elintézést, A kihágási ügyek gyors