Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-384

A nemzetgyűlés 384. ülése 1925. szövegében elfogadni, igen vagy nem! (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem most már, méltóztatnak-e Őrffy Imre előadó ur kiegészitő módosítását elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György itgyző (olvassa a törvényjavaslat 2. és 3. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgy altatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során teszek majd előterjesztést a t. Nemzetgyűlésnek. Napirend szerint következik a kereskedelemügyi m. kir minister ur által a in. kir. központi statisztikai hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában beterjesztett jelentése tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. (Az elnöki széket Huszár Károly foglaljál el.) Tamássy József előadó: T. Nemzetgyűlés! A m. kir. központi statisztikai hivatal felállításáról szóló 1897 : XXXV. te. 3. <j-a értelmében a hivatal működéséről évente munkatervet kell kósziteni és azt jóváhagyás végett a törvényhozásnak is be kell mutatni. A háború és az annak nyomán támadt forradalmak okozta kivételes helyzet következtében azonban a hivatal munkaterve az 1915. év óta nem nyerhette el a törvényhozás jóváhagyását, habár a kormány vonatkozó jelentéseit az 1917. évig a törvényhozás elé terjesztette is. Az elmúlt tiz esztendő alatt azonban a hivatal tevékenysége távolról sem maradt meg az utolsó jóváhagyott munkaterv kereteiben, hanem működési körét kiterjesztette mindazoknak az adatoknak gyűjtésére is, amelyeknek ismerete a kivételes helyzet és az adott viszonyok következtében épen szükségessé vált. Ezeknek az adatgyűjtéseknek túlnyomó része a kényszergazdálkodással állott kapcsolatban, ami lehetővé tette, hogy ezek az adatok nem a puszta feltevéseken, hanem a tényeken épültek fel. A legfontosabb ilyen adatgyűjtései voltak a hivatalnak: a cséplési statisztika, a nép- és állatösszeirás. a háborús ipari statisztika, az áru- és anyagkészletek összeirása. A hivatal feladatkörét képezte továbbá a háború alatt azon adatok gyűjtése is, amelyek avégből mutatkoztak szükségeseknek, hogy a kényszergazdálkodásról a normális békegazdálkodásra való átmenet lehetőleg- zavartalanul biztosittassék, s amely adatok gyűjtését „átmenet-gazdasági statisztika" megjelöléssel emlit a jelentés. Hatalmas munkát adott a hivatalnak az elmúlt idő alatt, különösen a háború után természetesen azoknak az adatoknak összegyüj tése, amelyek a megszálló csapatok által okozott károk felvételére, továbbá a béketárgyalásokhoz szükséges adatok összeállítására vonatkoztak. Ugyancsak az elmúlt időszak alatt foglalkoztatta a hivatalt a választási törvény, továbbá a kerületi beosztás elkészítéséhez szükséges statisztikai adatok összeállítása is. Ezeket az adatgyűjtéseket a hivatal részben a kivételes hatalomról szóló törvény alapján kiadott kormányrendeletek alapján, részben pedig egyes szakministerek rendeletei alapján hajtotta végre. Természetesen a hivatal ez idő alatt is ellátta, emellett rendes adatgyűjtési munkálatait is. NAPLÓ xxx. évi március hó 3-án, kedden. 341 Ezek után legyen szabad röviden ismertetnem a hivatal 1923. évi munkatervét, amely teljes egészében munkatervét fogja alkotni az 1924/25. években is. A kereskedelemügyi minister ur jelentésében 39 pontban sorolja fel azokat a statisztikai ágakat, amelyekre a hivatal működése ki fog terjedni. Ezeket az adatgyűjtéseket könnyebb áttekinthetés végett három csoportba sorozom aszerint, hogy a gazdasági, szociális vagy pedig a kulturális statisztika körébe vágó adatgyűjtésekről van-e szó. A gazdasági statisztika körébe vágó uj adatgyűjtések közé tartozik a mezőgazdasági statisztika, amely kiterjed a bevetett területek összeírására, a várható terméseredményekre, továbbá a cséplési eredményekre. ! Ezeknél az adatgyűjtéseknél az ujitás az, hogy a becslés helyett a bevallás rendszerével kivan a hivatal dolgozni. Idetartozik továbbá az ingatlanforgalmi statisztika, amely kiterjed a földbirtokokra, továbbá ugy a beépitett, mint a be nem épitett házhelyekre. Ez adatokat szolgáltat nemcsak a területek nagyságára, hanem a tulajdonosok személyi viszonyaira nézve is. Az állatforgalmi statisztika, továbbá a kisipari, üzemi és termelési statisztika, az árstatisztika és az ingatlanösszeirás adatai szolgáltatják alapját az ingatlanforgalmi statisztikának és a mezőgazdasági üzemi statisztikának. Ilyen felvételek utoljára 1895-ben voltak, tehát ezek az adatok már teljesen elévültek. Hasonlóképen elévültek az állatszámlálási adatok is, amelyek 1911-ben vétettek fel utoljára. r Tervbe vétetett tehát uj állatszámlálás megejtése is. A hivatalnak a szociális statisztika körébe vágó uj adatgyűjtései lesznek: a munkásbiztositási statisztika — amelynek adatfelvételei adatokat fognak szolgáltatni a munkások foglalkozási, kereseti és egészségügyi viszonyaira nézve —, a munkanélküliségi statisztika, amelyet már több oldalról sürgettek, a munkaviszály-statisztika, amelynek adatai alapján megítélhető lesz a sztrájk gazdasági hatása, továbbá a sztrájk okozta munkabér és üzemi veszteségek is. Végül ehhez a csoporthoz tartozik a munkaviszonyok és a munkásjóléti intézmények statisztikája. A kulturális statisztika körébe vágnak a tervezett közoktatásügyi adatgyűjtések. Ezekben voltam bátor röviden ismertetni a hivatal 1923. évi munkatervét. Megjegyezni kivánom még azt, hogy a kereskedelemügyi minister ur tervbevette a ministeriuinok működéséről és az ország közállapotairól szóló évi jelentésnek összeállitását és előterjesztését is, amely már hosszabb idő óta szintén elmaradt; továbbá kilátásba helyezte a minister ur, hogy a Statisztikai Hivatal által összegyűjtött adatok a jövőben sürgősebben fognak feldolgoztatni és közzététetni. Tisztelettel javaslom tehát a nemzetgyűlésnek, hogy a kereskedelemügyi minister ur jelentését tudomásul venni és ezzel a Statisztikai Hivatalnak az 1923. évre megállapított munkatervét jóváhagyni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Gömbös Gyula szólásra jelentkezik.) Gömbös Gyula képviselő ur kivan szólni. Gömbös Gyula: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés türelmét ebben a kérdésben egy pillanatra igénybe kivánom venni (Halljuk! Halljuk!) és pedig azért, mert hangsúlyozni kivánom azt, hogy a statisztika kérdése nemcsak tudományos kérdés, hanem nagyon közérdekű kérdés is, mert nézetem szerint stai tisztika nélkül nincs helyzetismeret, helyzet50