Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-381

226 A nemzetgyűlés 381. ülése 1925, javaslatot nyújtott be, melynek értelmében a 7ienizetgyülés utasítását kéri, hogy a vallásos közoktatásügyi minister ur gondoskodjék arról, hogy a női szerzetesek, tanárnők, tanítónők és óvónők szerény megélhetése biztosítása céljából, bizonyos szolgálati éveik után az állami tanári és tanítói illetve óvónői testület állami rendszerű fizetési osztályaiba soroztas sanak be. Ehhez a határozati javaslathoz, miután a kultuszmínister ur jelen van, én nem szólhatok hozzá. Méltóztassék talán a minister ur nyilatkozni. Elnök: A minister ur kivan szólni. Gr. Klebelsbere: Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Az előttem szóló t. képviselő urak szóvátették a népiskolának és a többi büdzsé részeknek arányát is. Nagyon örülök, hogy olyan szakember, mint Strausz István igen t. képviselő ur állapította meg, hogy talán két percent eltérés^ mutatkozik a iiagymagyarországi büdzséhez képest a népoktatás rovására. Ha azonban meggondoljuk azt, hogy viszont a nyugdíjaknál a tanítók magas számarányban vannak képviselve, azt hiszem, hogy ez a két percent még lényegesen javulni fog, sőt talán eltolódik egyenesen a népoktatás javára. Nem tagadom, hogy katasztrofális helyzetben vagyunk a népművelés terén, egyszerűen azért, mert korábban a súlypont a nemzetiségi vidékekre fektettetett és mi itt állunk most a színmagyar vidékeken iskolaépületek nélkül. Ez a helyzet és nem hiszem, hogy jó lenne, ha ezt lepleznők. (Ugy van!) Ellenkezően őszintén meg kell mondani, hogy egy 50 éves népoktatási politika savanyu gyümölcseként itt van ez a szituáció és ezzel most a maradék-Magyarországon leromlott állami pénzügyekkel kell megbirkózni. (Strausz István közbeszól.) Ezt nem lehet taktikai szempontból, vagy az intrika szempontjából kezelni, ez keserves tény, amellyel számolni kell. Hogy iparkodjunk már most ezt orvosolni? Én elkészitettem egy törvényjavaslatot nópiskolaépitési alap létesítéséről« mert ezeket a terheket teljesen a helyi érdekeltségekre hárítani, teljes lehetetlenség. Ha most egy községre ráháritanók egy iskola építését tanítói lakással együtt, ezzel egy kisebb községet teljesen tönkre lehetne tenni. Épen azért alapos a reményem arra, hogy a pénzügyminister ur három millió aranykoronát fog első dotációjaképen ennek az alapnak rendelkezésére bocsátani, úgyhogy már a jövő építési kampány során igen komoly lépést tehetünk ezen a téren is előre. Rátérve most már Strausz igen t. képviselő ur határozati javaslatára, nem szükséges hangsúlyoznom, hogy tökéletesen át vagyok hatva annak szükségességétől, hogy a szerzetes tanítónők javadalmazását emelni kell. Elvégre ők ugyanazt a munkát végzik, mint amit a többi tanítók. Sőt azt mondhatnám, hogy nagyrészben jobban végzik, mint a többi tanítók. Ilyen körülmények között nem látszik igazságosnak őket azért, mert igénytelenek, azzal sújtani, hogy nagyon rossz illetményekben részesítjük őket. Némi emelésre tehát itt okvetlen szükség van. Hogy mégis kérem a határozati javaslat mellőzését, azért van, mert az kifejezett módokat is jelöl meg arra, hogy ennek az illetményfel ja vitásnak miként kellene megtörténnie. E tekintetben pedig még nem foglaltunk állást. Ilyen körülmények között annak ellenére, hogy teljesen egyetértek az igen t. képviselő úrral, kérném a javaslat mellőzését. Ami a kántortanítókat illeti, élesen disztingválni kell a jól dotált és gyengén dotált kántortauitók között, Annak igazán semmi ér- ' évi február hó 25-én, szerdán. telnie sem volna, hogy azok a különösen jól dotált kántortanítók, akiknek ezen illetményei tisztes megélhetést biztosítanak, még ráadásul állami fizetéskielégitést is kapjanak akkor, amikor tanítóinkat általában nem , tudjuk eléggé dotálni. Amennyiben tehát itt egyáltalán szabad összegek állnak rendelkezésre, ezt akként szeretném egyenletesen felosztani a tanítóság között, hogy a nívót emeljem. Azzal azonban teljesen egyetértek, hogy a gyengén dotált kántortanítóktól az állami fizetést kiegészítő segélyt nagyobbrészben megvonni^ nem indokolt. Épen azért ezt az egész rendezést revízió tárgyává tétetem és azt hiszem, ennek a revíziónak eredményeképen a gyengébben dotált kántortanítók helyzetének javítása érdekében, belátható időn belül fogok tenni valamit. (Helyeslés.) Kérem ezeknek tudomásul vételét és a határozati javaslatok mellőzését. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra joga senkinek nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítóim Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 19. cím első rovatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a határozathozatal a határozati javaslat fölött. Kérem a t. Házat, méltóztatik-e Strausz István képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot elvetette. Következik a 19. cím második rovata. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 157.770. Elnök: Elfogadtatok. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 3. rovat. Az iskolák helyi költségvetéseiben mutatkozó hiányok alapján utalványozandó ellátmányokra 26.760. Strausz István! Strausz István; T. Nemzetgyűlés! Egy különös kérdést kívánok a t. Nemzetgyűlés figyelmébe ajánlani. Tudjuk azt, hogy a tárgyalás, amely sok esetben megindul az iskolafentartók és a tanítók között, néha hónapokig, sőt több évik is elhúzódik. A tárgyalásokon rendszerint a tanítók illetménykérdéséről vau szó. Az illetmény élvezetébe a tanító nem léphet addig, míg minden fórumon keresztül nem megy a vitás kérdés, amely az iskolafentartók és a tanítók között felmerült. Miután négy fórum van, ez a helyzet nagyon súlyos a tanítókra nézve. Nagyon kérem az igen t. minister urat, hogy az egyszerüsités munkálatai során a fórumok számát legyen szíves csökkenteni és kimondani, hogy a tanító birtokon belül marad abban az esetben is, ha a fórumok csökkentetni fognak. Azt még sem lehet eltűrni, hogy a tanító annak ellenére, hogy állását betölti, illetményeit csak állásának elfoglalása után másfél év múlva kapja meg. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Nincs senki feljegyezve. Elnök: Szólni nem kívánván senki, a vitát bezárom. Kivan az előadó ur szólni? (Nagy János (egri) előadó: Nem!) A kultuszminister ur kíván szólni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! A népoktatásnál csekély számról van szó, hiszen az összes konfeiiciózus ügyeknél úgyszólván kizárólag két fórummal állunk szemben, elsősorban a közigazgatási bizottsággal, másodsorban a kul tuszministeriummal. Adminisztratív ügyekben tehát nincs nagy fórumrendszer, A baj