Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-381

220 'Â nemzetgyűlés 381. ülése 1925. évi február hó 25-én, szerdán. érvényesítésére, amelyeknek ezekben az isko­lákban kétségtelenül érvényes ülni ök kell, az illető minister uraknak úgyis módjuk lenne, amint azt látjuk, a felső kereskedelmi iskolák­nál és más egyéb olyan iskoláknál, amelyek a kultuszminister ur hatáskörébe tartoznak es amelyek tanítási anyaga olyan, hogy mas szak­ministernek is beleszólást enged. Felhozták azt is, hogy ha atadnaxc a told­mivelésüo-vi minister hatáskörébe tartozó isko­lákat, elszakítanák azoktól a tudományos in : Gézetektől — ilyenek a foltani, a meteorológiai intézet —, amelyekkel azok szoros kapcsolat­ban működnek. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el) Ha ezek az intézetek csakugyan olyan el­választhatatlanok a magasabb iskoláktól, ame­lyeknek én a kultusztárcába való átutalását szorgalmazom, akkor ezeket az intézeteket is át kell adni a kultuszministeriumnak. Itt nem lehet más szempont, mint a kultúra szolgála­tának mélyítése. Lelkem mélyéből meg va­gyok róla győződve, hogyha az általam em­iitett iskolák átutaltatnának a kultusztárca kö­rébe, sokkal nagyobb sikereket lehetne felmu­tatni a szaktudományok előhaladásában. Én nem is hagyok ennek a kérdésnek bé­két; tudok én. ha kell és a körülmények szorí­tanak rá, cikkezni is. Nekem erős hitem az, hogy ez nem maradhat igy és azt is tudom, hogy csak kivételes oka volt annak, hogy ezek ide kerültek. Emiitettem, hogy Horvát-Szlavon­országokkal mi közösségben voltunk több kér­désben, a kultuszigazgatás azonban ki volt véve. Volt azonban pénzügyi egyezményünk velük. Nehogy tehát Horvát-Szlavonországnak mód adassék arra, hogy az ilyen szakiskolák költségeitől meneküljenek, szaktárcákhoz osz­tották be a szakiskolák irányítását, vezetését, valamint a költségeit. Az ok megszűnt, az okozatnak is meg kell szűnnie. Szivére kötöm az igen t. kultuszmi­nister urnák, hogy ezzel a kérdéssel to­vább foglalkozzék. Ezt én egészen spon­tán, magamtól hoztam a nemzetgyűlés elé ós a kultuszminister ur meg lehet győ­ződve arról, hogy ha meggyőződése egyforma az enyémmel, akkor — amennyire egy ember­től telik — én ennek a kérdésnek az általam jelzett szellemben és irányban való megoldásá­ban erős támogatója leszek. Előterjeszteni a következő határozati ja­vaslatomat (olvassa): „Hivja fel a nemzetgyű­lés a vallás- és közoktatásügyi minister urat, tegyen meg mindent, arra, hogy a pénzügy­ininisterium hatásköréből a bánya- és erdő­mérnöki főiskolát, valamint a fóldmivelésügyi ministerium ügyköréből az állatorvosi fő­iskolát, a gazdasági akadémiákat, úgyszintén a földmives-iskolákat, nemkülönben a tárgya­lás során az ezen tanintézetekkel szerves kap­csolatban állóknak bizonyult tudományos inté­zeteket már az 1925—26. évi állami költség­vetési előirányzat alapján saját hatáskörébe átvehesse." Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A kultuszminister ur kivan nyilatkozni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és .közokta­tásügyi minister: A t. Nemzetgyűlés természe­tesnek fogja találni, hogy erre a határozati javaslatra nyilatkoznom igen nehéz, mert egy kabinetben ülvén azokkal a minister urakkal, akiknek tárcájában most ezek az iskolák tar­toznak, annál a szolidaritásnál fogva, amellyel ugyanannak a kabinetnek minis terei egymás­sal szemben vannak, természetes, hogy az ő megkérdezésük és hozzájárulásuk nélkül nem fogadhatom el ezt a határozati javaslatot. Mindamellett elvi álláspontomat körvonalazni akarom ebben a kérdésben és ez az: nem szok­tak a gazdasági szakoktatásnál distingválni iskola és tanfolyam között. A tanfolyam, amely tisztán bizonyos gyakorlati ügyességek elsajáti­tását célozza, egészen jól elhelyezkedhetik egyes szakministerek hatáskörében. Amint azonban iskoláról van szó — ha ezt a szót komolyan vesszük, — akkor azt az iskolát egy sajátos szellemnek kell betöltenie, amelyet csak peda­gógus tud megadni. Ha szakember, aki tanit, egyben nem pedagógus is, akkor az nem lesz iskola, még ha százszor annak nevezzük is, hanem mindig csak tanfolyam lesz. Ebből a szempontból mindenesetre állandóan arra fo­gok törekedni, azon loyalitás mellett, amellyel ministertársaimnak tartozom, hogy a szakis­kolák közül minél többet átvehessek a kultusz­ministerium hatáskörébe. A jelzett okból azon­ban ezt a határozati javaslatot nem fogadha­tom el és ezért kérem annak mellőzését. (He­lyeslés johbfelől.) Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mél­tóztatik-e elfogadni a költségvetés imént tár­gyalt tételét, igen vagy nem! (Igen!) Elfogad­ta tik. Következik a határozathozatal Strausz kép­viselő ur határozati javaslata felett. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Strausz kép­viselő ur határozati javaslatát elfogadják, szí­veskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A határozati javaslat elvettetik. Következik a 2. rovat: Dologi kiadások. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 204.000. Elnök: Meg nem támadtatván, elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 3. rovat. Ösztöndijak a gyógyítva nevelő iskoláknál 9.670. Elnök: Meg nem támadtatván, elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 4. rovat. Iparos- és tanoncoktatási általános célokra 14.700. Elnök: Meg nem támadtatván, elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): 5. rovat. Gyógypedagógiai tudományos társulatok és siketnéma otthon segélyezésére 1.360. Elnök: Meg nem támadtatván, elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): Rendkí­vüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. Mezőgazdasági iskolák céljaira 17.050 — Maday Gyula! Maday Gyula: T. Nemzetgyűlés! Az ál­talános vitából egy vezérszólam csendült ki, a gazdasági szakoktatás kiépítése, amely kér­dést Strausz képviselő ur is érintette. Ez most a levegőben van s a megoldásra már teljesen megérett kérdésnek tekinthető. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóz­tassék hangosabban beszélni! Maday Gyula: Ezzel nemcsak a nemzet­gyűlés, hariem a néptömegek is foglalkoznak, igy pl. ujabban kimondottan mezőgazdasági jellegű polgári iskolák alakulnak és ezen a ré­ven egyes községek meglehetősen nagy anyagi áldozatokra is hajlandók. Kerületemben Bal­mazújvároson pár esztendővel ezelőtt egy ki­mondottan mezőgazdasági jellegű polgári is­kola alakult, amelynek céljára a község nem­csak épületet bocsátott rendelkezésre, hanem mintegy három holdnyi kitűnő minőségű belső­séget is, ahol szabályszerű kertészeti művelés

Next

/
Oldalképek
Tartalom