Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-381

218 A nemzetgyűlés 38h ütése Í92 Forgács Miklós jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. Polgári iskolai tanárképző főiskolák jövedelme 20.000. Elnök: Elfogadtatok. Forgács Miklós jegyző (olvassa); „13. cím. Polgári iskolák. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok: 2,407.120 arany­korona". Strausz István! Strausz István: T. Nemzetgyűlés! Min­denki tudja, hogy a kultuszminister urnák egyik legnagyobb érdeme tárcája hivatáskö­rének betöltésében az, hogy a polgári iskolákat országosan szaporitotta: még a mostani nehéz viszonyok közt sem zárkózik el a polgári isko­lák fejlesztésétől, nem t zárkózik el uj polgári j iskolai épületek létesítésétől. I Már most érezhető iparunkban, kereskedel­münkben és mezőgazdasági életünkben az ipar­iskoláknak kulturhatása. Én az összes iskolák között, az elemiek után, az általános kultúra szempontjából a legnagyobb súlyt a polgári iskolákra helyezem. Ugy látom azonban, hogy ebben a nagy munkakörben, ebben a nagy ! szervező munkában a kultuszminister ur figyel­mét kikerülte a polgári iskolai tanári testület i javadalmazásának kérdése. Ha vizsgálódom a J tantestületek között, akkor azt látom, hogy a i polgári iskolai tanárok a lehető legrosszabbul j vannak javadalmazva. Most már a nagy drága- I ság folytán annyira érezhető a nőtlen és családos polgári iskolai tanároknál a javada­lom csekélysége, hogy ez a körülmény egyene­sen sorvasztja munkaképességüket. Szinte az utolsó pillanatban jön az igen t. minister ur, akinek gondjaiba ajánlom ennek a kérdésnek sürgős megoldását. Nem taglalom, hogy mik az ő sérelmeik. A javadalom mellett vannak még mások, igy f pl. a nyugdíj szempontja — az ötödéves pótlé- | kokat már meg méltóztatott adni —, azután annak a szolgálati idejüknek beszámítása, amelyet más, főleg a tanítói munkakörben töl­tenek el. Általában helyzetük anyagi szem- ( pontból sürgős rendezésre és orvoslásra szorul. Határozati javaslatot nem terjesztek elő, j mert meg vagyok arról győződve, hogy amilyen j nagy méltánylással méltóztatik a kultuszmi­nister urnák viseltetni a polgári iskolák sze­repe iránt az általános nagy kultúra szempont­jából, épen olyan méltányossággal fogja a pol­gári iskolai tanári kar javadalmának kérdését szőnyegre hozni és megoldani. Ismételten ajánlom ezt a kérdést az igen t. minister ur figyelmébe ! Elnök: Szólásra következik! Forgács Miklós jegyző: Csik József! Csik József: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Jelen felszólalásom keretében a pol­g-ári iskolai tanárok anyagi sérelmeivel kívá­nok foglalkozni. Magam résziéről szintén elismeréssel adó­zom a kultuszminister azon tevékenysége iránt, amellyel a polgári iskolák rendszerét fejleszteni törekedett, felhívom azonban becses figyelmét arra, hogy a polgári iskolai tanárok anyagi helyzetéről se feledkezzék meg. Ma a helyzet az, hogy bár a polgári iskolai tanárok­nak a VI. fizetési osztály megnyittatott, azon­ban a VI. fizetési osztályba olyan elenyészően kevés polgári iskolai tanár jutott be, hogy ez reájuk nézve úgyszólván semmi előnyt nem je­lent. Az 1923 november hó 3-án készült kimu­tatás szerint a polg'ári iskolai tanárok száma 1137 és ebből a VI. fizetési osztályban van 0.52%, a VII. fizetési osztályban van 11.60%, a VIII. fizetési osztályban van 23.39%, a IX. fize­tési osztályban van 25.85% és végül a X. fizetési « '. évi február hó 25-én, szerdán. osztályban van 38.61%, vagyis mint a felsorolt kimutatásból látható, a polgári iskolai tanárok legnagyobb része a legutolsó, a legrosszabb fizetési fokozatokba van beosztva. A polgári iskolai tanárságnak nagy sé­relme, hogy — ha fizetési fokozataikat összeha­sonlítjuk más népneveléssel foglalkozók fize­tési fokozataival — a polgári iskolai tanársá­got az egyes fizetési osztályok elérésében egye­dül az öt évvel kevesebb tanulmányi idővel bíró óvónők nem előzik meg, annál feltűnőbb mértékben megelőzik a többiek, amennyiben megelőzik tiz évvel a középiskolai tanárok, két évvel a gazdasági népiskolai szaktanítók és egy évvel az elemi népiskolai tanitók, aminek nagy igazságtalanságát még beszédesebben igazolja az, ha számításba vesszük, hogy meny­nyi idő telik el a középiskola elvégzésétől az oklevél megszerzéséig. Még nagyobb sérelem az, hogy vannak pol­gári iskolai tanárok, akik működésüket nem a polgári iskoláknál, hanem elemi iskolánál és egyéb intézetnél kezdték és ha átjönnek a pol­gári iskolába, előző éveiket nem számítják be. így előfordul az, hogy vannak 22—24 évig szol­gáló polgári iskolai tanárok, akik a X. fizetési osztályban vannak, sőt vannak polgári iskolai igazgatók, akik a IX. fizetési osztályban vannak. Ebben a fizetési osztályban vannak pedig ugy, hogy ha ők pl. az elemi isko­láknál működtek volna, már jóval magasabb fizetési osztályban lennének, mint amilyenben most vannak. (Ugy van! balfelől.) A polgári iskolai tanárok további sérelme az, hogy szolgálati idejük negyven évben van megállapítva. Ennek következtében, ha előlép­tetésüket figyeljük, akkor látjuk, hogy szolgá­lati idejét 60 éves koron belül egyetlenegy pol­gári iskolai tanár sem töltheti ki. Nem töltheti ki akkor, amikor pl. az óvónők és a tanitó részére ez már az 58-ik életévben lehetséges. Ezeken az anomáliákon segíteni kell. Neve­zetesen fontos az^ hogy fizetésük ugy alapít­tassák meg, hogy az arányos legyen a velük egy képzettségű tanerők fizetési fokozataival. Magam részéről szükségesnek tartanám, hogy megadassák a polgári iskolai tanároknak az az előmeneteli lehetőség, hogy kétévi X. fize­tési osztálybeli szolgálattal a IX. fizetési osz­tály 3. fokozatába történő rendes tanári kine­vezés után fokozatonkint háromévi fizetési osztályonkint, tehát 9 évi várakozási idő letel­tével, automatikus előléptetéssel minden rendes tanár kivétel nélkül bejuthasson szolgálatának 13-ik évében a VIII., szolgálatának 22-ik évé­ben a VII. és szolgálatának 31-ik évében a VI. fizetési osztályba. Fontosnak tartanám azt, hogy a szolgálati korhatár nálunk is legalább 58 évben állapíttassák meg, épen ugy, ahogyan az az elemi iskolai tanítóknál vagy pedig az óvónőknél van. Elnök: Szólásra következik! Forgács Miklós jegyző: Feljegyezve senki sincs! Elnök: Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A kultuszminister ur kivan nyilatkozni. Gr. Klebelsbtrg Kunó vallás- és közokta­tásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk!) Teljesen tudatában vagyok annak, hogy a pol­gári iskolai tanári kar illetményei nem meg­felelőek. Hangsúlyozom, hogy a polgári iskolai tanárok szociális törekvéseinek mostani vezetői nagy mérsékletet tanúsítanak és akcióikról csak megelégedéssel szólhatok. Korábban ez a nyugodt felfogás nem mindig érvényesült és épen azért különféle alkalmakkor, még a hábo­rút megelőző időkben is, bizonyos nyugtalan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom