Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.
Ülésnapok - 1922-380
A nemzetgyűlés 380. ülése 1925. évi február hó 20-án, pénteken, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai: A kereskedelemügyi minister benyújtja jelentését a vámtarifáról szóló 1924: XXI. te. 2. §-a alapján tett intézkedésekről és az Osztrák Köztársasággal Budapesten 1924. évi augusztus hó 29-én a légi forgalom szabályozása tárgyában kötött ideiglenes szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. — Az 1924/25. évi állami költségvetés tárgyalása. — A külügyi bizottság benyújtja jelentését a m. kir. külügyministernek a Szerb-Horvát-Szlovén királysággal, a Belga-luxemburgi Unióval és a Román királysággal való kereskedelmi viszonyok ideiglenes rendezéséről szóló jelentése tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A hormány részéről jelen vannak : Walko Lajos, gr. Klehelsberg Kunó, gr. Csáky Károly. (Az ülés kezdődik d. e. 11 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) _ Elnök: A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Csik József jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző ur. Kérnem kell a képviselő urakat, hogyha felszólalni akarnak, a jegyző uraknál méltóztassanak jelentkezni. A házszabályok értelmében a jelentkezés sorrendje adja meg a képviselő uraknak a sorrendi jogot a felszólalásra. Ha valamely képviselő ur szólásra feliratkozott, felhivatik és ha nincs jelen, a jegyző urak törölni tartoznak. Amennyiben az illető képviselő ur még ezután is szólni kivan, a jegyző urnái tartozik jelentkezni és a sorrendben utolsóként következik. Olyan előjegyzést. mely szerint egy bizonyos napon valaki, mint első szónok kivan szólni, a jegyző urak figyelembe nem vehetnek. Kérem tehát a képviselő urakat, minden félreértés elkerülése végett, méltóztassanak magukat ebben a tekintetben szigorúan a házszabályokhoz tartani. A jegyző urakat is felkérem, hogy éhhez szigorúan ragaszkodni sziveskedjenek, mert nincs joguk senkit sem privilégiumban részesiteni. Napirend szerint következik az 1924/25. évi költségvetés (írom. 591) vallás- és közoktatásügyi tárcája vitájának folytatólagos tárgyalása. A kereskedelmi minister ur kivan szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém jelentésemet beterjeszteni a vámtarifáról szóló 1924. évi XXI. te. 2. Va r alapján tett intézkedésekről. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását és a pénzügyi és közgazdasági bizottsághoz való Utasitását. Van szerencsém továbbá; benyújtani egy törvényjavaslatot, az osztrák köztársasággal Budapesten 1924 augusztus 29-én a légi forgalom szabályozása tárgyában kötött ideiglenes szerződés becikkelyezéséről. Kérem a javaslat kinyomatását, szétosztását és a közlekedésügyi bizottsághoz való utasítását. NAPLÓ xxx. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a pénzügyi és közgazdasági bizottságnak. A törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni s előzetes tárgyalás- és jelentéstétel végett kiadatik a közlekedésügyi bizottságnak. A kultuszminister ur kivan szólni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Szeretném a köztudatba bevinni, hogy a trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországban a kultusztárca voltaképen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat és ezekkel az eszközökkel kell mindig újból és újból bebizonyitanunk a világ- nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos életének második ezer esztendejében is életképes, erős, és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság, {ügy van! Ugy van!) A kultuszbudget kétségtelenül távolról sem tartalmazza azokat az összegeket, amelyekre szükség lenne abból a célból, hogy összes közművelődési intézeteink külső eszközöktől támogatva teljes mértékben ki tudják fejteni a bennük rejlő belső erőt, de mégis a magyar kultúra munkásainál, kezdve az egyetemi tanároktól le a szerény óvónőkig- olyan kötelességtudás, olyan munkaszeretet és akkora hazafiság nyilvánul meg, hog-y a szellem eszközeivel jórészt pótolni tudjuk azokat az anyagi eszközöket, amelyeket az állami pénzügyek mai helyzetében rendelkezésünkre bocsáthattak. Mindazonáltal örömmel állapithatom meg, hogy a kultusztárcában számottevő áldozatokat hozhatunk olyan célok szolgálatában, amelyek eddig, sajnos, kellőképen dotálva nem voltak. A magyar kultuszmiuisterium elme vallás- és közoktatásügyi ministerium és a közoktatás mellett igen sokszor szem elől tévesztik azt, hogy ez a tárca egyben vallásügyi tárca is; vallásügyi tárca olyan értelemben, hogy a mi alkotmányjogunk szerint a történelmi egyházak kiegészítő részét képezik az egész magyar állami szervezetnek és hogy lényeges
