Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-379

A nemzetgyűlés 379. ülése 1925. évi február hó 19-én, csütörtökön. 129 folytán sikerült ezeket az iskolákat jókarba helyezni, felszereléssel ellátni. A másik akadály volt, amelyet szintén az elmúlt korszak hagyott a kuituszministerium útjában: az iskolák túlzsúfoltsága. Hogy erről hű képet méltóztassanak nyerni, a következő adatokat hozóin fel. 94 állami iskolában 80 tanulónál több esett egy tanítóra: ma már a kultuszkormány gondoskodása folytán 25-re szállott le ez a szám. 822 nem állami iskola volt, ahol 80-nál több tanuló esett egy tanítóra. Ma már ez a szám 822-ről 270-re esett le. Természetes, hogy ha a kultuszkormány eliminálja az iskolák túlzsúfoltságát, legelsősorban is az volna a terve, hogy uj iskolákat, uj tantermeket építsem. A túlzsúfoltság megszüntetéséhez több mint 2500 uj tanteremre volna szükség. Ezt pedig a mai viszonyok között felépíteni nem lehet. Ezért a kultuszkormány hozzájárult ahhoz, hogy az iskoláknál — hogy a túlszufoltságot megszüntesse — a váltakozó tanítási menet vezettessék be. 1186 állami és 1016 nem állami iskolai tanteremben folyik ez a váltakozó tanítási rendszer. A harmadik nagy akadály, amelyet szintén a múlt hagyott reánk, az analfabéták nagy száma. Az 1920. évi népszámlálás szerint 737.949 az analfabéták száma. Van olyan tanya, ahol az ottlakók 80 százaléka analfabéta. Ezeknek felszívására 800 uj iskolára volna szükség. (Zsirkay János: Kevesebb egyetem, több elemi iskola kell! — Helyeslés a baloldalon.) A kultuszkormány próbált ezen a nagy nehézségen is segíteni. Az 1921 :XXX. te. értelmében 300 uj állást létesített ilyen tanyákon. Uj állások rendszeresítésének nagy akadályul szolgálnak a kisgazda-lakta tanyák, de még itt is sikerült az összeomlás óta 150 uj állást létesíteni, pedig szükség volna magúban Pest meg3

r

ében 144. Kecskemét környékén 23, Jásznagykunszolnok vármegyében 70, Szabolcs vármeg3?ébeni 56, Békés vármegyében 36, Hajdú vármegyében 24, Bihar vármegyében 28, Somogy vármegyében 36, Fejér vármegyében 33, Tolna vármegyében 31 tanítói állásra. A túlzsúfoltság megszüntetésére és az analfabéták felszivásáía szükséges iskolák felépítésére 60—70 millió aranykorona volna szükséges. A kultuszmiinisterl urnák erre is megvan a terve, majd előterjeszti azt a nemzetgyűlésnek és a nemzeten fog múlni, hogy a kultusminister ur nagy tervét a nemzet végre akarja-e hajtani. A népneveléssel kapcsolatosan meg kell említenem a tanfelügyelŐségeket. 31 működik az országban. Hatáskörük nagy, de azt a nagy hivatást, amelyet be kellene tölteniök, a rendelkezésükre bocsátott kis összeggel képtelenek betölteni, t. i. az iskolák látogatását. Háromszor is szükség volna arra, hogy egy év folyamán a tanfelügyelők az iskolákat meglátogathassák, de ez a másfélmillió aranykorona, amely nekiik erre a célra rendelkezésükre áll, olyan kevés, hogy legfeljebb egyszer tudják végiglátogatni az intézeteket. A tanítóképzés terén a csonka országban 8 állami fiu- és 4 leánytanitóképző, és 2 óvónőképző működik. Ezek a képzők internátusokkal vannak összekötve, mert hiszen ma ugy, minta múltban is, a legszegényebb sorsú családok gyermekei mennek tanítóknak, akik, ha nem volna rendelkezésükre bocsátva az internátus, tainulmányaiikat be sem tudnák fejezni. Az elemi iskolai tanítók díjazása 8,204.130 aranykoronát igényel; a dologi kiadásokra 234.290, a beruházásokra 200.000 aranykorona van felvéve. Ez az összeg a kispesti 16 tantermű, a heőcsabai hat tautermű és a felsőszölnöki 5 tautermű iskolák befejezésére elégséges. A kisdedóvóintézetek a mi viszonyaink mellett nem felének meg annak a célnak, amelyet Pestalozzi mag-a elé tűzött, hogy t. i. a kisdedóvóintézetek pedagógiai előképzői legyenek az elemi iskoláknak. Bartos János képviselő tir, a népjóléti tárcánál mondott beszédében, meg is emiitette, hogy ezeket a kisdedóvóintézeteket a mi viszonyainknak megfelelően kell átszervezni, hogy azokból munkásjóléti, népjóléti intézmények legyenek, különösen olyan helyeken, ahol nagy tömegben lakik a munkásság — különösen ipari munkásság — s ezeket az intézeteket napközi otthonokká kell átalakítani. Az állami kisdedóvódáknál 778 óvónő működik 1,022.410 aranykorona illetménnyel. A dologi kiadások, ennél a címnél, 31.640 aranykoronára rúgnak, amely összegből egy rész a zebegényi és a komáromi kisdedóvóintézeteik felépítésére fordittatik. Ezután kell megemlítenem a művészeti intézeteket és főiskolákat, amelyek

t állami jellegűek. A művészet a kultúra virága és a műérzék, a műizlés egy nemzet intelligenciájának fokmérője. Minél nagyobb valamely nemzetben a művészet iránti érzék, minél nagyobb áldozatkészsége a művészet és az irodalom iránt, annál jobban kitűnik annak a nemzetnek intelligenciája. (Ugy van! Ugy van!) Nemcsak az egyes embernek, hanem a, nemzeteknek sírkövére is oda lehetne irtai Horatiusnak azt a mondását: „Non omnis moriar". Az elporladt kultúrák, a meghalt népek, művészetüknek, irodalmuknak töredezett nyelvén beszélnek ma is hozzánk, vagyis a nemzet, a nép tovább él az ő művészetében és irodalmában, mint nemzeti életében. Ezért, midőn ezt a címet^ méltóztatnak a költségvetésben nézni, méltóztassanak ezt a nagy célt is szem előtt tartani!. A képzőművészeti főiskolának ma 370 hallgatója van. Ennek a főiskolának négyéves tanfolyama van; két éven keresztül a hallgatók a képzőművészeti tanfolyamokat hallgatják; a harmadik évben bifurkálódik a kiképzés, mert akkor lépnek át a rajztanári és a képzőművészeti tanfolyamra azok, akik arra # vállalkoznak. Ma ennél az intézetnél 50 rajztanárnak készülő if jü tanul. Az iparművészeti főiskolánál meg kell említenem azt, hogy az iparművészet, nemzetgazdasági szempontból, talán még elsőrangubb, mint a képzőművészet, mert hiszen az iparművészet kell, hogy alapja legyen a képzőművészetnek. T. i. az iparművészet a művészetnek az az ága, amely a nemzetnél, a népnél a népiességet lesi el és azt viszi bele a művészetbe és egyúttal ez az ága a művészetnek az, amely a műízlést a legszélesebb rétegekben képes elterjeszteni. Az iparművészet

; ugyanis a legközönségesebb házieszközöktől kezdve, a legmagasabb műizlés kielégítésére is alkalmas tárgyakat állit elő. Nemzetgazdasági szempontból Magyarország itt Keletnek kapujában az az emporium, amelyből az iparművészeti cikkeket messze keletre és délre szállíthatjuk. Amikor tehát & költségvetésnek ezt. a címét méltóztatnak nézni, méltóztassanak ezt a célt is szemelőtt tartani. Az iparművészeti főiskolánál az összes iparművészeti ágak be vannak vezetve. Két taimfolyamon folyik a tanítás; nappalin, ahol 258 állandó hallgató van és az esti tanfolyamon, amelynek 122 hallgatója van. Az esti tanfolyamot iparosok és iparossegédek, sőt magasabb állású" egyének is hallgatják. Zenefőiskolánk világhírű, amennyiben len-