Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-370

A nemzetgyűlés 370. ülése 1925. évi február hó 4-én, szerdán, Seitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai: Az 1924/25. évi állami költségvetés tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Bud János, Rakouszky Iván, Walko Lajos, gr. Klebelsberg Kiinó, Pesthy Pál, gr. Csáky Károly, Vass József. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 40 perekor.) (Az elnöki széket Seitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Bodó János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat .jegyzi l'etrovits György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Csik József jegyző ur. Napirend szerint következik az 1924/25. évi állami költségvetés (J.rom. 591.) tárgyalásának folytatása. Petrovits György jegyző: Maillot Nándor báró! B. Maillot Nándor: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Tiz év az emberi életben hosszú időt jelent, különösen akkor, ha ebben a tiz évben egy világháború zajlott le és az azt követő zavaros viszonyok állottak elő. Ez a tiz év a konszolidációtól a konszolidációig vezető utat jelenti, és ennek a Bethlen István gróf által teremtett konszolidációnak kezdetén végre likvidálnunk kell a multat. A multat, egy világháborút likvidálnunk csak súlyos anyagi áldozatok árán lehetséges. (Ugy van! jobbfelől.) És ezen áldozatokból kivonnia magát egy rétegnek sem szabad. Mi itt csak azon tanakodhatunk, hogy mikép tudjuk ezeket az áldozatokat megrövidíteni, melyik az az ut, amely az áldozatokat csökkenteni képes. Amikor az ország ezer sebtől vérzik, meg kell találnunk a gyógyitó irt. Bárhova nézünk, akár a magángazdaságokra, akár az állam gazdaságára, akár a kereskedelemre, akár az iparra, akár a mezőgazdaságra, mindenütt súlyos bajokat találunk. Méltóztassék megengedni, hogy itt inkább a szőlészet bajairól beszélhessek. (Halljuk! Halljuk!) A szőlészet katasztrófa, előtt áll. (Ugy van! Ugy, van!) Az ország kereskedelmi szerződés hiányában a magyar bor fogyasztóit a külföldön úgyszólván teljesen elvesztette, de még ennél is nagyobb baj az, hogy túldragán termelünk. (Barthos Andor: Ez igaz!) Amig nálunk 40—50 ezer koronás napszámok mellett a munkás úgyszólván meg sem élhet, boráraink 10—12 ezer koronásak, amely borárak tulmagasak ahhoz, hogy borunkat a külföldön értéNAPLÖ XXIX. kesiteni lehetne. (Ugy van! ügy van! jobb felöl.) Hogy lehet ezen segiteni? Ezen csak ugy lehet segiteni, ha megkötjük a kereskedelmi szerződéseket, rendezzük a szőlészet hitelkérdéseit és végül eltöröljük azokat az intézményeket, amelyek a borászatra károsak, mint pl. a luxusadó. (Helyeslés.) Látjuk azt, hogy amig nálunk a napszámokból a munkás úgyszólván meg sem élhet, addig — hogy egy borimporttal foglalkozó államról beszéljek —, Csehszlovákiában pl. 6—

S koronás borárak mellett 8—10 koronás napszámok vannak. Amig tehát nálunk a spácium 40—50 ezer koronás napszám és 10—12 ezer koronás borár között van, addig ott 8—10 koronás napszám mellett 6—8 koronás borárat találunk, tehát egy sokkal egészségesebb fejlődést. A kereskedelmi szerződések megkötése tehát a legfontosabb probléma és itt az igen t. kormány szives figyelmébe kell ajánlanom, hogy aki gyorsan ad, kétszer ad. Főkép azzal az állammal kellene megkötni legelőször a kereskedelmi szerződést, amely állam borimportra szorul. A hitelkérdés a szőlészet legégetőbb és legfontosabb kérdése. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Itt e helyről kérem a Nemzeti Bank igen t. vezetőségét, hogy a mezőgazdasági hitelek keretében a szőlészetnek is nyújtson hat hónapos váltók ellenében hiteleket. (Helyeslés jobbfelöl.) De nem elég a szőlészetnek a Nemzeti Bank bármily jóindulata és segítsége, mert itt külön segítségre is van szükség. Figyelmébe ajánlom az igen t. pénzügyminister ur hivatalbeli elődjének, Kállay Tibor őexeelienciájának körülbelül két évvel ezelőtt tett azon intézkedését, hogy az OKH. seg-iíségével külön kontingenst állapított meg az ország szőlészetének. {Helyeslés.) Ezek az összegek mai koronaértékre átszámítva ma is irányadók lehetnek. Bátor vagyok az igen t. minister urak szíves ügyelmét a borközraktárak létesítésére is felhívni. Öly borközraktárakra volna szükség, amelyekbe a szőlősgazda be vinné borát, arra warrant-hitelt kaphat. Tudom, hogy ez nehezen megoldható kérdés, és erre azt lehet mondani, hogy még a jó békeidőben sem volt meg, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a békében erre nem volt szükség, mert az OsztrákMagyar Monarchia egy gazdasági egységet képezvén, a magyar bor Ausztriában vámmentesen talált elhelyezkedést (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Kérnem kell az igen t. pénzijgyminister urat arra is, hogy a bor luxus14