Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-369

À nemzetgyűlés 369. ülése 1925. évi február hó 3-án, kedden. 7i birja el, ha az adófizetés igazságos. Már pedig ma — aKkor is inondottani inar ezt — az adók­naK alapja a kataszteri tiszta jövedelem. Ez az aiap peaig igazságtalan, ez az alap rossz, (Ugy van 1 üyy van.' a juüüoiauwn.) Ebből követke­zik, hogy igazságtalanok es aránytalanok az összes, a Kataszteri tiszta jövedelem aiapján ki­vetett adok. A mostani pènzugynimister ur megint megígérte az arányosságot és az igaz­ságot az auuzasoan. Arányosság, igazság pedig csaK ugy leiiet, na az adóalap, a kiinaulas a meg­auoztaiasnal szinten aranyos, igazságos és egyenlő. ±iogy mennyire igazam van abban, hogy a mi Kataszteri tiszta jövedelmünknek meg­állapítása, illetve a lolctkataszteri osztályozás miiytn rossz, erre nézve megint épen akkoii felszólalásomból kifolyólag egy klasszikus pél­dát monuok ei. (Bakjuk! HaJjun!) Ln akkor épen ezen a helfen panaszkodtam amiatt, hogy naiuiik Mosón megyeoen — mint talán az egész országban — a kataszteri osztályozás helytelen, es Kértem a pénzügy minister urat, hogy rendelje el Mosón megyeüen a kataszteri ujiaosztaiyozást. A pénzügyminister ur ezt megígérte, ae nagy ellenzésre találtam, az akKori pénzügyminister ur joinduiatu dacára, a pénzugyministeriumban. Ott schwarz auf weiss bebizonyították neKem, hogy Mosón me­gyében a kataszteri osztályozás ideális. Végre hosszú könyörgésre, de főként azért, mivel a pénz ugy minister ur megígérte, egy jeles szak­embert küiuöttek ki a ministerium részérói a revizió megindítása ceijaoói. Mi volt az ered­nujiy í AZ ereumeny uivatalosi igazolása lett mindannak, amit en áliitottam. Előfordult az, hogy egy községben az exsoosztaiyu mintatér rosszabb volt nem a második, nem is az ötödik, hanem a hatodik osztálya mintatérnél, úgy­hogy ebben a községben az a kiküldött szak­ember összecsapta a kezét, azt mondva, hogy nem tudja, hogy valamikor, az 18?0-es években az ereoeti osztályozásnál a kiküldött szak­ember a korcsmában vagy a községházán ké­Bzitette-e el az osztályozást, de hogy nem a határban, az a tényekből megállapítható. Az eredmény tehát az lett, hogy abban a körzet­ben, amelyben kértem, a kataszteri tiszta jöve­delem az arányosítás alapján le is lett szál­litva, ugy, hogy ma ott Mosón megyében e tekintetben meglehetős megelégedettség ta­pasztalható. Amilyen rosszak a kataszteri osztályozások Mosón megyében, olyan aránytalanul rosszak az egész^ országban ; nem is lehet másként. Egész más idők, más viszonyok vannak most, mint akkor, amikor ezt a kataszteri osztályo­zást megcsinálták, amely tulajdonképen jóvá­hagyta az ötvenes években történt felvételt. Azóta micsoda változások történtek S A távol­ságok, amelyek akkor óriási szerepet játszottak az osztályozásoknál, ma már nincsenek meg. Nagyon jól tudom, hogy a művelési ágak is óriási mértékben változtak. Itt volna tehát a leg'főbb ideje annak, hogy a kataszteri osztá­lyozás az egész országban újból keresztülvites­sék, illetve revizió alá vétessék. (Graeffl Jenő : Nagyon f költséges !) Ez rendkívül gyorsan megy ; láttam Mosón megyében, hogy rövide­sen el lehet ezt intézni. Merem állitani azt is, hogy nem az államkasszának lesz ez a terhére, hanem ellenkezőleg, az ország legtöbb vidékén az arányosítás folytán az állam jövedelmét még fokozni is lehet majd. (Kállay Tibor : És csökkenteni !) Ahol erre szükség van, ott csök­kenteni, de nagy átlagban a földadót illetőleg én emelkedést várok ettől, és akkoir lesz igaz­ságos a lóldadó kivetése. Adómorál akkor lesz az országban, ha minden vonalon lesz kivetési morál is. (Igaz! Ugy van!) Az utoDui nőnapokban — jóformán már nem is hónapokat, nanem éveket mondbatok — sok szó Hangzott el a niieikérdésről. ttokat an­keteztunk, sokat irtak, sokat beszéltek a mező­gazdasági Hiteiről is. A mezőgazdasági terme­lesnez, mint mmüen ternteiesnez, munka és tőke keli. MuiiKa van, a tőke azonban jelenleg telje­sen niiOi^ziiv. AZ euuigi niteipoiitiKa a mező­gazuaiisag terén egy kis pormntes volt, egy kis tesscji.-iac.teek vaiami, nogy eimondnassuK, nogy \aitiinii CbLuaHunK. mert a körzeti niteiszovet­KezeieKnek renüexKe^esre bocsátott 2o miiiiárd, sot, ba meguupiazzuk ezt az összeget, öü xnii­liaxa is semmi, kis csepp a tenter vizeben. En a praxisból latom, nogy teljesen íelesieges mnn^a ez; akar van, anar nincs, az eredmény ugyanaz lesz. INeuany ember kapnat eoból a hiteiboi, de a na&y tömeg nem. Tudjuk ugyan, iiugy nem is a nagy tömeg szamára, hanem a nagybirtok szamara lettek volna a körzeti hi­teiazovetKezetek, a ivözponti üitelszövetKezet segitstge peuig a kisháznak szamára. Foiy ásítottak amellett ipari hiteleket is. Hogy a praxisban ez nogy an fest, elmondok egy példát. Egy sok iparobsal és kereskedővel biró varosnak, Magyaróvárnak 10 millió ipari hitel jutott. Ugyan mire jó ez a 10 millió ? Semmire! JNem erre van szükség. Nem fogunk boldogulni, ha a kulíöiai nagy tökét nem tud­juk megnyerni hitelszükségletünk számára, hogy főieg mezőgazdaságunk, de emellett ipa­runk és kereskedelmünk is alimentalódjék. A minis terelnök ur és a volt pénzügymi­nister ur annak idején, hogy az államnak hi­telt szerezzenek, nyakukba vették jóiormán egész Európát s minden államban kopogtat­tak, hogy hitelhez jussunk. (Zsirkay János: Miután teletömték az áliam pénzével a zsidó bankok zsebeit!) A felfogások különbözők le­hetnek ezen a téren; én elismeréssel vagyok e tény iránt. — (Zsirkay János: Ön nem adta volna! Sokkal jobb germán!) Elnök: Zsirkay képviselő urat kéjem, mél­tóztassék csendben maradni. Neuberger Ferenc : Majd arról is beszé­lünk később, hogy milyen germán vagyok. Én teljes mórtékben elismeréssel vagyok ez iránt a munka iránt, de szerintem, ha ,a mi­nisterelnök urnák és a volt r pénzügyminister urnák sikerült az állam számára nagy munká­val pénzt szerezni, ha elölről kezdik ezt az utat, fognak tudni szerezni a magángazdaság szá­mára is. Ide százmilliók szükségesek aranyban, mert csak akkor lehet a termelés folytonossá­gát biztosítani. A mezőgazdaság helyzete ugyanis ma az, hogy ha a falu nem jut olcsó hitelhez, akkor a jövő esztendőben nem egyes gazdaságokat, hanem egész falvakat árverez­hetünk, — ha ugyan lesz, aki megvegye — (Zsirkay János : Ez igaz!), adót fizetni pedig egyszerűen nem tudunk. (Zsirkay János : Majd megveszik a zsidó bankárok a magyar földet !) Elnök : Kérem Zsirkay képviselő urat, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. A képviselő ur feliratkozott, módjában lesz majd elmondani véleményét. (Forgács Miklós : Nem birja kivárni !) Neuberger Ferenc : Amikor a pénzügyi, il­letőleg adópolitikáról beszélek, bátor vagyok a nemzetgyűlésnek, de különösen a pénzügy­minister urnák figyelmét felhivni egy különös NAPLÖ XXIX. :n

Next

/
Oldalképek
Tartalom