Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.

Ülésnapok - 1922-374

326 A nemzetgyűlés 374. ülése 1925. évi február hé 11-én, szerdán. hajtását kérni és a végrehajtást sürgetni fogják, akkor sokkal kellemetlenebb helyzetbe kerülnek. Méltóztassék, t. igazságügy minister ur elhinni, hogy igy volt és ne méltóztassék olyan gesztust alkalmazni, amely kételkedést jelent. (Mozgás és zaj a jobboldalon. Egy hang jobbfelől: Rendreutas it ja a ministert!) Hogy az urak nem akarják elhinni, amit mondottam, azon nem csodálkozom. Ellenben engem nem akadályoz meg semmi abban, hogy az igazságot meg ne mondjam, mert ez az egyetden erkölcsi érték, amelyet tiszteletben tartok s amelyet mindig követni fogok. (Mozgás és zaj jobbfelől.) A szegény igénylők — különösen a kisbérlők — akik Jakabffy nagybirtokos nr földjéből kapták kisbórleteiket, hallgattak a szóra. Már az elmúlt esztendőben ugy állt a dolog, hogy bérleteiket csak ugy kapták meg — már döntött is az OFB abban az irányban, hogy kiteszik őket a bérletekből — hogy az én interpellációmra^ az igazságügymin ister ur nagyon igazságos és abszolút korrekt álláspontot foglalt el, amidőn uj vógzéshozásra és uj eljárásra utasította a szegedi tábla egyik tanácselnökét. Annak ellenére, hogy nem a kerületem, az odavaló igénylők személyes kérésére lementem magam is a tárgyalásra és az teljes eredménnyel járt, mert a kisbéri ők a bérletekbe behelyezkedtek. Azért vagyok kénytelen mégis ide hozni ezt a kérdést, inert bár hat izben érdeklődtem az OFB elnökénél az iránt, hogy mi van a végzőssel, és a helyettes elnök ur meg is nyugtatott abban a tekintetben, hogy ezeket az embereket benne hagyja bérleteikben, ennek ellenére eltelt már három hónap, magam is hat izben voltam ott és sürgettem, hogy a végzést megkapjuk, mert az emberek meg akarják kezdeni a munkálatokat, de ez még sem történt meg-, és még ma sem tudom, hogy ez a háromszáz családos ember meg fogja-e kapni a földet vagy sem? Ha az igazságügyminister nr próbálja, védelmébe venni a nagybirtokost és azt mondja, bogy jogában áll most már gazdálkodni a birtokon, én azt ajánlom nagybecsű figyelmébe, hogy az illető nagybirtokos ur gyermektelen és ő kezeli testvérének jelentékeny vagyonát is; eddig soha gazdálkodással nem foglalkozott, mert éveken át a közigazgatás vezetője volt Csanád vármegyében. A tavalyi tárgyalások alkalmával jelenlétemben fülem hallatára kijelentette, hogy nem is ért a gazdálkodáshoz és nem is szándékozik gazdálkodni. Ennek ellenére az idén, mint a derült égből lecsapó villám érte a szegény érdekelt kisbérlőket az az elhatározása, hogy mégis kiteszi őket bérleteikből és maga fog gazdálkodni. (Erdélyi Aladár: Sok ember fog olyanhoz, amihez nem ért!) Ha ez az 1428. számú Dombegyházára vonatkozó Ítélet kiadósabb volna, ha az igényeket nagyobb mértékben állapította volna meg, ha általános megelégedés és béke volna abban a szép magyar községbe]], akkor azt mondanám, hogy jogában áll Jakabffynak az, amit tesz, hogy nem adja ki a földet, mert hiszen a törvény meglehetősen kiadósan végre lett hajtva. Be erről beszélni nem lehet, inert íme, itt van az ítélet, ha az urak kivánják, magánúton megállapíthatják belőle, hogy az igényeknek fele sem lett kielégítve, a leglehetetlenebb okkal-mőddal kitolták az illetőket az igényi és ből és olyan kevésnek juttattak földet, hogy azzal nem közmegelégedést, hanem közelégedetlenséget tá masztottak. Épen a tegnapi napon kaptam egy Lencsés Péter nevű őrmestertől egy levelet, ajp az arany kitüntetéstől kezdve birtokosa mindenféle kitüntetésnek s azt kérte tőlem, irjam meg neki, hogy ő, aki ezeket a. kitüntetéseket megkapta, milyen előnyöket élvezhet és általában miért nem kaphat többet két holdnál. Ez a szegény ember azt hiszi, hogy^ még akkor is lehet változtatni a dolgon, mikor már az ítéletet is meghozták és nagyobb földmennyiséghez juthat. Én arra kérem az igen t. igazságügyminister urat, találja meg a módját annak, hogy mind a két helyen — mivel nincsenek megelégedve a földbirtokreform végrehajtásával —, utasíttassák a bíróság arra, hogy uj eljárást indítson meg. Amennyiben ez Dombegyháza községében nem történhetik meg, nyomatékkal kérem a t. igazságügyminister urat, méltóztassék azt a jóindulatát, amelyéét a kisbérlők irányában tavaly tapasztaltunk nála, most is megmutatni és olyan utasitást kiadni, hogy Jakabffy nagybirtokos ur, tekintettel arra, hogy eddig* sohasem gazdálkodott, ezeket az emberekei. akik a földbirtokreform révén sem jutottak földhöz, bérleteikből ne tegye ki. (Zaj.) Ezek volnának azok a kérdések, amelyeket az igazságügyminister úrhoz kívántam intézni. Elnök: Az igazságügyminister ur kíván szólni. Pesthy Pál igazságügyminister; T. Nemzetgyűlés! Mindenekelőtt legyen szabad reflektálnom Kiss Menyhért képviselő ur felszólalásának arra a részére, amelyben kétség'beyonta azokat a statisztikai adatokat, amelyeket én itt az OFB költségvetésének tárgyalásának alkalmával bematattam. Kijelentem, hogy a képviselő ur kétkedése ellenére is ragaszkodóin az akkor beterjesztett adatokhoz, azokat fentartom, valóknak állítom ma is és hajlandó vagyok bizonyítani. (Egy hang a jobboldalon: Neki külön statisztikai hivatala van!) Ami az igen t. képviselő urnák azt a megjegyzését illeti, hogy

7 a végrehajtásnál baj van, ezt koncedálom, ezt magam is bejelentettem az OFB költségvetésének tárgyalásánál. Magam is rámutattam arra, hogy ez milyen okok folytán áll fenn. Legyen meggyőződve az igen t. képviselő nr, hogy módot fogok találni arra. hogy ez a nehézség elimináltassék. (Helyeslés), mert legyen meggyőződve az igen t. képviselő ur és az egész nemzetgyűlés, de ennek a nemzetnek minden egyes tagja is, hogy nekem és a kormánynak is feltett szándékunk a földbirtokreformtörvényt becsületesen és minél előbb a lehetőséghez képest végrehajtani. (Helyeslés a jobboldalon.) Ami a képviselő urnák a kunágotai földbirtokrendezési ügyben hozott Ítéletre vonatkozó kifogásait illeti, álláspontom az. hogy az ítéletnek azokba a részeibe, amelyek bírói eoguicio tárgyai voltak, nevezetesen a birtoktipus megállapításába — hogy nagybirtok- vagy: középbirtok-tipus-e —, továbbá az arány megállapításának kérdésébe nem szólhatok bele, mert az birói cognicio tárgya, amibe beleavatkozni a kormánynak nincs joga és rossz volna, ha joga volna, mert megzavarná a földbirtokrendezési ügy egész menetét és egyöntetűségét. A kunágotai ügyben ugy áll a dolog, hogy ez az ügy összefügg a bationyai, endrődi ós gyomai megváltással. Ezekben az ügyekben még* az igen t, képviselő ur interpelációjának bejegyzése, tehát a képviselő ur közreműködése nélkül a tárgyalás, illetőleg előadás már kitüzelett március 3-ára, 4-ére és 5-ére. Ezek az ada-