Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIX. kötet • 1925. január 30. - 1925. február 13.
Ülésnapok - 1922-371
178 A nemzetgyűlés 371, ülése 1925. mély. A részvényes teljesen háttérbe szorult, az osztalékpolitika pedig- olyan komikussá vált, hogy visszariasztotta a jó elhelyezést kereső magyar tőkét és átalakitotta a részvénytársaságok bevételeit, mert — mint előbb mondtam — egy pár dinasztia kezében van a magyar részvénytársaságok 8 /io része. Voltaképen mint hitbizományokat élvezik ezek a részvénytársasági befektetések óriási tőkéjének gyümölcsét. Ez bizonyos vonatkozásokban igy van ma is, mint a részvénytöbbség kizárólagos jogának eredménye. Most azonban a részvénytársaságogon belül ott van egy felburjánzott ujabb szerv, az alkalmi szindikátus. Az alkalmi szindikátusok most teljesen abszorbeálják a részvénytársaságok beléletét, nagyon sajátságos elv szerint. Ha üzleteket kötnek, akkor a nyereség a szindikátus tagjaié, de ha veszitenek, a veszteség lehetőleg a részvénytársaságé. Tisztelet a kivételnek, nem akarok általánosítani. Méltóztassék ezt nyomatékosan tudomásul venni: sohasem általánositok. Sajnos azonban, hiteléletünk terén ez a gyakorlat már annyira felburjánzott, hogy teljesen megdöbbenti a középosztályt, a kisgazdákat, a földmivestársadalmat, amely igy nagyon meggondolja, hogy egyáltalában belemenjen-e pénzével vállalkozásokba. Hogy pedig a magyar vállalatok felvirágoztatása elsősorban a belföldi tőke összegyűjtésétől és a belső bizalom helyreállításától függ, az tisztán áll mindannyiunk előtt. Nem akarok tovább elkalandozni ennek a kérdésnek tárgyalásánál. Kérem az igazságügyminister urat, hogy idevonatkozó kodifikaeionális munkálatát, amely valószínűleg a legelsőre ngu jogfejlődés tekintetbevételével fog készülni, mielőbb hozza a nemzetgyűlés elé. Tiszteljük az idegen jogfejlődést, de nálunk elsősorban a magyar különleges viszonvokat kell figyelembe venni. Nem elegendő leforditani az illető törvényeket, amelyeket külföldön hoztak, hanem a különlesres magyar viszonyok tekintetbe vételével méltóztassék a kodifikációban a magyar különleges igényeket kielégi teni. Ezeket kívántam megjegyezni és ezek után a költségvetést részleteiben is elfogadom, (Éllenz^R, ) Elnök : Szólásra következik % Petrovits Gvörgv jegyző : Herczegh Béla ! TTprí^egh Béla : T. Nemzetgyűlés ! <Hall juh! Halljuk!) Az igazságügyi tárca költségvetését elsősorban is a 10 év előtt tárgyalt, az 1914. évi XVII. teikkben foglalt utolsó rendes költségvetésünk tételeivel óhajtván számszerűleg röviden összehasonlitani, megállapítom, hopy az 1914. évi költségvetésben az igazságügyi kiadásokra 65,511.000 korona irányoztatott elő amely előirányzott összegből rendes kiadásokra P0 millió korona, rendkívüli kiadásokra 1.878.000 korona és beruházásokra 8.5 millió korona, — természetesen mindvégig aranykoroua — irányoztatott elő. A rendes kiadásokból 45 millió korona fordíttatott 10 évvel ezelőtt tisztán személyes kiadásokra. Az összes kiadásoknak C i]rVo r mintegy kétharmadrészét tették ki e személyes kiadások. A rendkívüli kiadások túlnyomó részp a Büntetésr-énzek Országos Al^m'a és a Birtokrendezési Országos Alan kiadásainak fedezésére fordíttatott de kisebb összee-ek fordíttattak más igazságügyi célokra is, igy ni. a Jogvédő F!pyesülétnek juttatható volt 80(10 korona, na Űgvvédi Gyám- és Nvne-diüntézot segélyezésévé loonn korona, a íróságoknak szakkönyvekkel való ellátására 42.000 korona és évi február hó 5-én, csütörtökön. még az ügyvédjelöltek segélyezéséré is fordított a költségvetés 6000 koronát. A jelenlegi költségvetés 30,789.000 koronányi kiadási összege ennél a tárcánál több mint fele a 10 év előtti kiadások összegének. A személyi kiadások 26.5 millió aranykoronát tesznek ki, vagyis — amint a t. előadó ur is megállapította — az összes kiadásoknak mintegy 80%-át. A fenmaradó 4.2 millió aranykorona összegből a büntetések végrehajtásának dologi kiadásai magukban véve több mint egymillió koronát emésztenek fel, az igazságügyi gazdasági ellátás és az üzemek kiadásai pedig 760.000 koronát, ugy, hogy a más beruházásokra fordított kiadási tételek után beruházásokra mindössze — mint a t. előadó ur is kifejtette, — 360.000 korona fordítható e költségvetés szerint, ami mindössze r hét bírósági épület kiegészítésére, illetőleg építkezésének befejezésére használható fel. A 360.000 korona mindössze egytizedrésze a 10 év előtti költségvetésben beruházá,sokra praeliminált összegnek. Mondhatjuk, hogy jóformán semmit sem fordít ez a költségvetés olyan céloka, amelyekre a 10 év előtti költségvetés mintegy 2 millió koronát fordított, mert hiszen édeskevés a birói és ügyészi egyesület internátusának segélyezésére a költségvetésben előirányzott 490 korona és csaknem semmi az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet részére szánt 100 aranykorona járadéksegély. Amidőn az igazságügyi szervezet személyi kiadásaira 3*5 millió aranykorona hiján kétszeresét forditja a költségvetés annak az összegnek, amelyet a megcsonkított Magyarországterületének arányában a régi költségvetés szerint fordíthatna, akkor kétségtelen bizonyítékát adja a kormányzat annak, hogy minden pénzügyi áldozatot meghoz az igazságszolgáltatás céljaira, mert hiszen a költségvetési összegből, 26*5 millió aranykoronát személyi kiadásokra fordit és ebből a 26*5 millió koronából mintegy 15 millió kizárólag a biróságok és vádhatóságok személyig kiadásaira esik. Kétségkívül nagymérvű kiadást jelent ez a szegény és csonka Magyarországnak főleg akkor, amikor a gazdasági tárcákra, igy különösen a földmivelésügyi tárcára jóval kisebb öszszeget fordíthat a törvényhozás és szánhat a t. kormány. De ha lehetőleg eszményi igazságszolgáltatást akarunk s ha ennek nélkülözhetetlen előfeltételeként függetlenséget kívánunk a biráktól, ugy a bírót lehetőleg függetleníteni kell az anyagi gondoktól is. Nem tarthatjuk nyomorban azokat, akiknek kezeire bizznk mások életét, mások szabadságát, vagyonát és becsületét. A bíró anyagi függetlensége legintenzívebb biztosítéka a törvény uralmának, (Ugy van! a jobboldalon.) annak a jogrendnek, melyet itt ebben a teremben, — bár politikai vonatkozásban és politikai beállításban — de oly gyakran emlegetnek. A bírói fügaetlenséo- meo-ő^zése végett tar+^m szükséa*esnek a kü^ön birói státus fentar+á«át is és nagy örömmel hallo+tRm «z igazságüq-vmi" ister úrtól, Im^y a külön birói státus ffintartását nemcsak le^^We^^ben «*»hajtiai de ahhoz még tárcáját is köti. (Helyeslés a jobboldalon.) A bíróságra vonatkozóim fett észrevéfele'm kapcsán bátor vagyok röviden azt a meg^fio-v/.ésemet is mesrtenni. hogv a törvényszéki fixárasban ma is érvényben lévő egyes bíráskodás szerény véleménv^m szerint a mnltban "sem vált előnyére, a jövőben sem fog előnyére válni az igazság-szolgáltatásnak. Eltekintve
